Stranica 12 [12]
legsérülékenyebb társadalmi csoportot. Forray R. Katalin a romákkal szembeni előíté¬
letek, a cigány és nemcigány közösségek közti konfliktusok egy részét az eltérő tér- és
időszemléletre vezeti vissza. Míg ugyanis a többségi társalom az ipari forradalom óta
kialakult ritmusban éli az életét, a cigányság ebbe csak a szocializmus idején kedzett
beilleszedni; a rendszerváltozatással beköszöntő tömeges munkanélküliség ezt a szoci¬
alizációs folyamatot szakította meg, ám alternatívát nem tudott kínálni. Ennek a prob¬
lémakörnek regionális, sőt országos viszonylatban is , állatorvosi lova" lehetne az Or¬
mánság.? Ezt a világot, annak egyre inkább leszakadó társadalmát, és — bármilyen
meglepő — az itteni élet esztétikumát mutatja be Kalmar Lajos fotósorozata.
A társadalmi válsággal számos ponton kapcsolódnak össze a közpolitikai probléma¬
ként elemzett válságtünetek. A kötet tanulmányainak tanúsága szerint lényegében az
összes társadalmi rendszerben súlyos demokráciadeficit mutatkozik. A legáltalánosabb
államjogi problémkra Bárándy Gergely — kötetünkben A. Gergely András által ismerte¬
tett — munkái világítanak rá. A recenzens szerint nem annyira a jogalkotás részletkér¬
dései a döntőek, mint a mögöttük meghúzódó attitűd: , a közjogi válaszok célja, indo¬
ka, értelmezési mezeje, haszna, értelme, vitaképessége, konszenzusos bázisa mintegy
egyetlen gesztus-értékű kifejezésre épül: "oszt jónapot!" (...) Ha nem tetszik, nyugodtan
tiltakozz, ágálj, mondj nemet, berzenkedj, de mindhiába, mert kivárom, míg meg¬
unod..." (34.) Az önkormányzatiság átalakítását Fekete Sándor alapos tanulmánya
elemzi. Megállapítása szerint a helyi önkormányzatok az adósságállományuk konszo¬
központi ellenőrzés megerősítését, szuverenitásuk így jelentősen csorbult. Hasonló
vonalvezetés jellemzi a kormányzat tudománypolitikáját: Póla Péter egyértelműen a
tudomány autonómiájának csorbításaként értelmezi az akadémiai kutatóhálózat atalaki¬
tását, amelynek valódi tétje alighanem a kutatás- fejlesztési támogatások feletti rendel¬
kezés volt. Nem kevésbé lesújtó a kormányzat gazdaság- és környezetpolitikájáról
alkotott kép. Antal Attila és Mellár Tamás — Tóth Márton, illetve A. Gergely András
által elemzett — kötetei szerint a NER egy szük körű elit rövid lejáratú céljainak szolgá¬
latába állította lényegében a teljes nemzetgazdaságot, és ezen a téren a neoliberalizmus
eszmeiségében lelt hathatós szövetségesre." A vidékfejlesztés területén hasonló politi¬
kai befolyásoltságra engednek következtetni a Magyar Falu Program első eredményei:
Finta István elemzése szerint , a megye politikai viszonyainak minimális ismeretében is
kirajzolódnak azok az erővonalak, amelyek a befolyás erősségét mutatják. Ezek az erő¬
vonalak személyekhez (befolyásos képviselő), illetve jó kormányzati kapcsolatokkal
rendelkező településekhez köthetők." (65.)
Az autokratikus rendszer kiépülését Mannheim Károly felvetése nyomán más szem¬
szögből is vizsgálhatjuk: ,,4 diktatúra nem ellentéte a töneguralomnak, csak azt jelen¬
ti, hogy a tömeg pillanatnyilag engedelmeskedni akar" (376.) — a joguralom csorbítása
és a szabadság kis köreinek szűkülése azonban ettől még tény marad.
Ez a tendencia persze korántsem újkeletű, legfeljebb felerősödött az elmúlt évtizedben.
A kulturális élet területén a Pécs2010 Európa Kulturális Főváros projekt megvalósulá¬
12