Oldal 11 [11]
Előszó
A Közös dolgaink címmel 2017 nyarán indított projektünk immáron negyedik évébe
lépett. Eredeti célkitűzésünknek megfeleően arra törkedtünk, hogy független és semle¬
ges fórumot alakítsunk ki tudósok, művészek, civilek és közéleti személyiségek számá¬
ra, akik egy árnyalt, sokoldalú és felelősségteljes diskurzus irányában keresik Magyar¬
ország és Közép-Európa égetően aktuális kérdések megoldását.
A platform történetének néhány évnyi távlata már lehetőséget ad egy-egy következte¬
tés megfogalmazására. Jól látható mindenekelőtt, hogy a szerzőket erős kritikai attitűd
jellemzi: még a leginkább leíró, elemző tanulmányok olvastán is érezhető a jobbító
szándék, legyen szó akár a magyarországi társadalmi rendszerekről, akár a külhoni
magyar közösségekről, akár globális politikai folyamatokról. A másik, hogy bár a szer¬
zők ritkán reflektálnak közvetlenül egymás írásaira, a felvetett problémák és a megol¬
dási javaslatok között mégis könnyen felismerhető a mélyebben gyökerező összefüg¬
gések keresése, a problémalátás és megoldáskeresés orientációi.
Az elmúlt két év során 29 szerző tollából összesen 45 tanulmányt, esszét, recenziót,
interjút és képriportot, valamint archív cikket adtunk közre. Az írások legtöbbjét az
eredeti közlésnek megfelelően rovatok szerint csoportosítottuk. Kizárólag a Szemle
esetében döntöttünk a rovat megbontása mellett, hogy az itt megjelent ismertetéseket
és kritikákat szervesebb tamatikai összefüggéseknek megfelelően a többi rovat írásai¬
hoz társítsuk. A cikkeket nem közlésük eredeti időrendi sorrendjében adjuk közre, ha¬
nem minden rovat esetében egy gondolati ív, logikai rend kialakítására törekedtünk.
Természetesen ezen kívül is számtalan más olvasat és összefüggésrendszer képzelhető
el — a továbbiakban ezen olvasatok, értelmezési lehetőségek egyikét vázoljuk fel.
A polgári társadalom esélyei Magyarországon
A kötetben szereplő írások szerzői meglehetősen sötét képet festenek a magyarországi
táradalomfejlődésről, amit az utóbbi tíz év folyamán a Nemzeti Együttműködés Rend¬
szere fémjelzett. A legáltalánosabb szemléleti kereteket A. Gergely András nagy ívű
tanulmánya vázolja fel, amely a NER társadalompolitikáját a posztkolonialista iroda¬
lom fogalmisága alapján öngyarmatosításként, belső gyarmatosításként értelmezi.!
Ennek a folyamatnak útjelzői egyfelől a mélyülő társadalmi törésvonalak, másfelől az
egyes társadalmi intézményekben jelentkező válságtünetek.
Az egyik legsúlyosabb össztársadalmi gondot a mélyülő szciális válság jelenti. A mű¬
helyteremtő Kovách Imre szerkesztésében megjelent — 4. Gergely András által recen¬
zált — kötetek a társadalmi integráció problémáira, az egyenlőtlenségek újratermelődé¬
sére, sőt felerősödésére hívják fel a figyelmet." Minden bizonnyal a cigányság alkotja a
11