Honnan jött neked a fotózás?
Az egyéves Chello előfizetés mellé kaptam egy VGA felbontású
webkamerát, ami tudott álló- és mozgóképet is rögzíteni. Azzal
kezdtem el szórakozni. Mindezt úgy 14 éves koromban. De
gimnázium utolsó évében volt állítólag egy nap, amikor kijelen¬
tettem, hogy én fotós leszek. Bár én erre így nem emlékszem,
de arra igen, hogy elmentem a Fotófalu nevű rendezvényre, és
mivel láttam, hogy rémesen béna vagyok, két nap mélydepresszió
után úgy éreztem, fejlesztenem kell a tudásomat ezen a téren.
Két része van, ami a mai napig megfog a fotózásban. Az egyik a
gondolatokkal való zsonglőrködés, ezt inkább az autónom részére
értem. A másik pedig inkább zsigeri dolog, máig vannak olyan
árnyalatkombinációk egy képen, amik örömmel töltenek el.
Hogy állsz neki egy sorozatnak? Ami szerinted fontos, vagy
ami éppen a trend? Gondolok itt a témaválasztásra.
A témaválasztás nálam általában adott. Én már egy ideje egyetlen
téma körül pörgök, ez a percepció. Ennek általában két megkö¬
zelítését szoktam felhasználni, az egyik a digitális világ, és amit
ez jelent nekünk, amit érzékelünk belőle. A másik megközelítés
a tényleges érzékelés, értem ezalatt az UV fény, az infravörös
sugárzás, a hang vizualizálását. Mindig érnek ezekbe az irányok¬
ba mutató benyomások, és ezek alapján kezdek el kísérletezni.
Ezután már csak a technikai határok feszegetése jelent kihívást,
és az, hogy mi az a vizuális megoldás, ami legjobban megfelel az
90 e TRIPONT FOTO VIDEO MAGAZIN e 2016/1.