Page 4 [4]
OCR
£ — A Magyarország iránti jóindulatot sajnos nem lehet mélyhűtőbe tenni. Pedig a Nyugat lelkesedése Kelet-Európáért, a nagy segítő szándék valószínűleg nem tart örökké. Ezért minél előbb jó értelemben ki kellene használni — mondja Otto von Habsburg (78), az Európa Parlament (EP) tagja. Brüsszelben beszélgetünk, az EP politikai bizottságának két ülése közti szünetben, a folyosón. Ebben a kilencnyelvű bábeli zűrzavarban jólesik Habsburg doktor eleven magyar beszédét hallani. 1979 óta tagja az EPnek, és képviselőtársainak többsége akkor belenyugodott Európa kettéosztottságába. Ő a parlament tagjával együtt ádáz harcot kezdett Nyugat és Kelet közeledése érdekében. A kezdeményezést egyedül a szocialista frakció ellenezte, mégpedig dühösen. e Vajon miért? — Talán a jó Isten tudja. Esetleg azt hitték, hogy a szocialista országok szerintük előnyös, haladó pozíciója ettől meggyengül. e Önök négyen mivel érveltek? — A földrész egységes keresztény kultúrájára, az emberek. hitére a demokráciában, erre hivatkoztunk leggyakrabban. A többség 1982-ben végre el is fogadta itt, hogy Európa nem ér véget a jaltai vonalnál. e Most elégtételt érez? — Kelet-Európa megítélésében ma már nincs probléma. . Kivétel az a kis kommunista frakció, Fotó: SUGÁR GYÖRGY amelynek tagjai végig ellenezték a kelet-európai változásokat. Aggódtak a szociális vívmányok elvesztése miatt, és meg akarták védeni a szocializmus országait a kapitalizmustól. De az 513 képviselő közül mindössze 14-en kommunisták, főleg franciák, görögök és portugálok. ret 83 elszigetelédtek. e Ők mit szólsák a legújabb fejleményekhez? — Nem vagyok a gyóntatójuk. A parlamenti munkában pedig alig vesznek részt. Legtöbbjük hallgat. A politikai bizottságban Otto von Habsburg: ,Európa megosztottsága a bürokratáknak volt kényelmes, nem a népeknek" van egy Efremidisz nevű görög kommunista. Kimondott viccfigura. Úgy szónokol, mint valami új Démoszthenész, és folyton haragszik. e A poltikai bizottságban nem érződik, hogy a nyugati segélyekért most többen versenyeznek? — A harmadik világhoz kapcsolódó országokban egyes körök hangoskodnak. Ezek azonban önző dolgok. Befolyásos tőkés csoportok a segélyekből jól élnek, és most féltik a helyzetüket. Bizonyítékom azonban nincs erre a nyilvánvaló összefüggésre. e Ha Kelet-Európa szerepel a napirenden, a német kérdés nem szorít minden mást háttérbe? — Nem, mert a mi problémáink kevésbé veszélyesek. A magyar helyzetet itt Brüsszelben kedvezően ítélik meg. e Ön, a bajor keresztényszocialisták képviselőjeként azt mondja, ,mi magyarok". On titokban a mi emberünk itt? — Számomra a magyar érdekek képviselete természetes. Persze az elveimnek megfelelően. De a bajor, az osztrák és a magyar érdekek összefüggnek. Azonkívül egy politikusnak lehetnek szívügyei is. e A mostani makrancos magyar menyasszonnyal kapcsolatban is? — Ami most nálunk következik, az nem választás kérdése. Kénytelenek leszünk néhány keserű pirulát lenyelni. De több ok miatt bízom a magyar jövőben, és ebben nem állok egyedül. Bajai Ernő István Brüsszelben is sok mindent folyosókon hall meg az ember az Európa Parlamentben. Például azt, hogy egyes nyugat-európai vélemények szerint az Izrael segélyezésében igen nagyvonalú USA többet is tehetne Kelet-Európáért. Mások azt hangsúlyozzák, hogy máris megindult egy helyezkedési verseny. Például Portugália és Spanyolorszag tagjai ugyan a közösségnek, de mivel földrészünk peremén fekszenek, a magántőkét jobban érdekli Közép-Európa. Aztán akad brüsszeli tisztviselő, aki úgy ítéli meg, hogy a szintén a közösséghez csatlakozni kívánó Ausztriánál jobbak Magyarország esélyei. Természetesen sok a ha... Alapfeltétel a demokratikus többpártrendszer és a piacgazdaság. Akik csak kakaskodnak, azokat úgy kezelik, mint a gesen együttműködni csak rendezett körülményeket felmutató partnerrel lehet.
