Page 2 [2]
OCR
között fegyveres kíséret és konvoj nélkül. Nagyfontosságú anyagot pedig csak repülőgépen szállítanak. Vietnám jelenlegi fonák és veszélyes helyzete fokozatos fejlődés eredménye. Az 1954 julius 22-i megegyezés után, amely az országot kettészelte a 17-ik szélességi vonalon, Észak kommunista vezetői biztosak voltak abban, hogy a déli országrész belátható időn belül érett gyümölésként fog az ölükbe hullani. Ho Si Minh ki is jelentette, hogy Dél-Vietnám legfeljebb 1956 végéig tudja tartani magát és akkor végleg beolvad a kommunista országrészbe. Ez a számítás nem volt teljesen alaptalan. Dél-Vietnámnak iszonyú menekültproblémával kellett megküzdenie és már akkor meglehetősen dúlt a felekezetek és szekták harca. A kommunisták nem ok nélkül remélték, hogy ezen a kétségbeesett helyzeten senki sem tud úrrá válni. Voltak pillanatok, amikor az összeomlás egészen közelinek látszott. Hogy mégsem következett be, az egyrészt a masszív amerikai segítség, másrészt Ngo Dinh Diem tevékenységének a következménye. Diem érdemei és hibúi Diem, ez az ősi vietnámi család sarja emberfeletti energiákkal, s úgylátszik kimeríthetetlen fizikai és erkölcsi bátorsággal rendelkezik. Mélyenhívő, vallásos ember, és hivatását úgy fogja fel, mint miszszión alapuló szent kötelességet. Egy külföldi diplomata, aki hosszú ideig élt Vietnamban, egyszer ezt mondotta nekem: ,,Diem soha sem veszi észre, ha vereséget szenvedett és ennek következtében mindig új és új chanche-a van arra, hogy újra felülkerekedjék" A miniszterelnök nem ismer sem félelmet sem bizonytalanságot. Egy hosszú és kimerítő beszélgetés során, amikor a rendszer problémáiról vitatkoztunk, soha a legkisebb jelét sem adta annak, mintha végső sikerében kételkednék. Családi hagyomány és nevelés folytán Diem a tekintélyuralom híve. Sokan mondják, hogy az erélyesség és tekintélyuralom sikján Diem túl messze megy. Kétségtelen, hogy Diem nem európai, vagy amerikai szabású demokrata. Barátai viszont azzal érvelnek, hogy egy ostromlott erődben, mint amilyen Szaigon, energikus tábornokra van szükség, nem pedig parlamenti taktikusra. Külföldi látogatók gyakran hangoztatják, hogy 2. rezsim korrupt és legjellemzőbb vonása a nepotizmus. Tagadhatatlan, hogy a tisztviselők soraiban szemmellátható a korrupció. Ez sajnálatos módon mélyen gyökerező ázsiai szokás, amelynek kiirtására még nemzedékekre van szükség. Vietnámban minden esetre nem tenyészik oly hatalmas méretekben, mint mondjuk Indiában vagy Indonéziában. E két utóbbi országban a korrupció oly nagyméretű és általános, hogy már nem is beszélnek róla. Tudjuk, hogy a bűnről több szó esik a templomokban, mint a bűntanyákon. Ami a vietnámi elnök familiájának politikai szereplését illeti, ez sem kizárólag vietnámi jellegzetesség és még csak nem is korlátozódik Azsidra. Diem fivérei sajátos csoportot alkotnak és az elnök valamilyen oknál fogva tökéletesen bízik ebben a csoportban. Aki ismeri a vietnámi viszonyokat, mind úgy vélekedik, hogy Diem jelenleg pótolhatatlan. Másfelöl Diem elválaszthatatlan a családjától. Hogy megváljon fivéreitől, elöször őt magát kellene eltávolítani. Ez azonban sokak véleménye szerint a szaigoni rendszer teljes összeomlását eredményezné és a kommunista hatalomátvételhez vezetne. 6 Mindazonáltal az 1954 utáni megszilárdulásnak, amely Diem műve, sok gyengéje van. A kommunisták ezt ügyesen kihasználják. A parasztság elhanyagolása Mindenekelött észre kell vennünk, hogy a rendszer túlnyomóan városi jellegű. Diem, aki északról származó notabilitás, elsősorban az északról jövő menekültekkel törődött, vagyis földijeivel, és elsősorban a városokat és az ipari központokat fejlesztette. Az amerikai segély nagyrészét a városokra költötték. Az eredmény: amíg az urbanizálás és az iparosítás nagy léptekkel haladt előre, a vidéket és a falvakat elhanyagolták. Ezt a szerencsétlen helyzetet még inkább sulyosbította a délvietnámi értelmiség magatartása. Ez a réteg, hasonlóan Európa XVIII. századbeli elítjéhez, a fővároson kívüli életet büntetésnek tekinti. Egy délvietnámi intellektuel, ha befejezte egyetemi tanulmányait, csak a fővárosban akar letelepedni, de legalábbis valamelyik nagyobb városban. Ennek következtében a vidék és a falvak igazgatását tized- vagy huszad-rangú képességekkel rendelkező emberekre bízzák. Egy másik hiba volt a kormány és néhány külföldi tanácsadó azon elképzelése, hogy Délvietnám védelmére koreai mintájú háborút kell viselni. Nem értették meg, hogy az ellenség nem fogja még egyszer megismételni azt a hibát, amit Koreában elkövetett és ami egyszer már nagyon sokba került neki. A délvietnámiak a 17-ik szélességi vonalra irányították tekintetüket abban a hitben, hogy ezt kell védeni, mert egy szép napon itt indul meg a kommunista támadás. A délvietnámi hadsereg felszerelését és kiképzését is ilyen eshetőségre készítették elő. Bámulatos módon senki sem tanult a kínai háború történetéből. A felelős tényezők csak túl későn jöttek rá, hogy az ellenség más taktikát fog követni, nem egyetlen határvonalon támad, hanem a határ megkerülésével, guerilla-fészkeket helyez el magában a meghódításra kiszemelt országban. Kambodzsa furcsa semlegessége Amikor a kommunisták realizálták, hogy Diem rendszerét nem tudják egyszerűen megdönteni és hogy a rézsim konszolidálódik, fokozták a beszivárgás taktikáját. Apró bandák lépésről-lépésre befészkelték magukat a dzsungelbe és a rizsültetvényekre. Terrorizálták a parasztokat, meglehetős sikerrel. 1958-ban áttértek a személyi gyilkosságokra. Egyegy falu, vagy település legfontosabb emberét tették ei láb alól, olyanokat, akik a szaigoni kormány lelkes és tehetséges támogatói voltak. A. kormány pedig fokozatosan elveszítette minden kapcsolatát a vidékkel és így a fejleményekről nem is volt megfelelően tájékozva. 1960-ban a helyzet már odáig fejlődött, hogy a Viet Cong nyílt akcióra térhetett at. Az utolsó 24 hónap során a kommunisták kiterjedt területen rendezkedtek be és apró tamaszpontokat létesítettek. Valósággal bekerítették Szaigon és Dalat városát, hosszú ellenőrzési sávokat teremtettek a laoszi és a kambodzsai határ mentén, valamint a Mekong deltavidékén. Ezeken a vidékeken nappal a szaigoni kormány uralkodott, éjjel azonban a kommunisták. A. kommunista hadműveleteket igen nagy mértékben támogatta Kambodzsa kormánya. Sihanuk ki
