Oldal 3 [3]
OCR
és Acélközösséget. A Schuman-terv sikere azt mutatja: ha el akarunk érni a politikai Európa megteremtéséhez, a CECA politikai megszervezésénél kell kezdenünk, Ami a szén- és acél volt gazdasági téren, az lesz a diplomácia a politikában. A KONTINENS KÜLÜGYMINISZTERE A. vállalkozás legjobb kiinduló pontja az lenne, ha a római szerződést aláíró élenjáró hatalmak egyesilnének, Az Hurópai Közös Piac olyan szervezet, amely szilárdan áll és amelyet világszerte elismernek. Uj lehetőségeink a Közös Piac sikeréből erednek. A politikai Európa ebben a keretben ideális lehetőségekkel rendelkezik ahhoz, hogy külügyi viszonyait rendezze. A politikai Európának azonban nem szabad azonosítania magát a gazdasági szervezettel, A gazdasági szervezet nyitva tarthatja kapuit azok előtt, akik más irányú szoros politikai kötöttségük miatt még nem csatlakozhatnak hozzá. Anélkül, hogy részletekbe bocsátkoznánk, megfontolandó lenne, vajjon nem volna-e helyes az első menetben létrehozni a római szerződést aláíró országok külügyminisztereinek állandó bizottságát. Vagy azok alkossanak közös bizottságot, akik akarják és csatlakoznak a politikai Európához. Ennek a bizottságnak kellene kineveznie kontinensünk külügyminiszterét, akit Európa kancellárjának neveznénk. Az európai kancellár feladata lenne a három megoldandó problémát megismerni, továbbá kidolgozni és irányítani az európai politikát. Mi ez a három feladat? Mindenek előtt Európát kellene képviselnie az Egyesült Államokkal szemben. Az Atlanti Szervezet két tagja között vannak ugyanis sürgősen megoldandó problémák. Amerikával való kapcsolataink még abból az időből származnak, amikor Hurópa mint politikai hatalom nem jött számításba. Ez a helyzet többé már nem felel meg a valóságnak és innen erednek a surlódások. KÉTSZÁZMILLIÓ EURÓPAI NEVÉBEN Itt az ideje, hogy átgondoljuk és helyreigazítsuk kölcsönös kapcsolataink alapjait. A. tárgyalásoknak ebben az átmeneti állapotában igen nagy szükségünk van egységes fellépésre. Meg kell akadályoznunk, hogy bizonyos európai kormányok Washingtonban különleges szerepet játszanak. Ezek eljátszák kontinensünk hitelét és gyengítik az Atlanti Közösséget, amelyet megújítanunk kell, nem pedig lerombolnunk. Hogy ez mennyire fontos, arra éppen napjaink veszedelmes nézeteltérései figyelmeztetnek ! Egy hivatalos megbizott fellépése, aki több mint kétszáz millió európai nevében beszélne, megakadályozhatná, hogy a szuperhatalmak jövőnket illető döntéseket nélkülünk hozzanak. Európát érintő tárgyalásokat nélkülünk nem lehetne folytatni. Ez vonatkoznék különösen Nyugat és Kelet viszonyára, a vasfüggöny mögött élő népekre, melyeknek Európához való csatlakozása biztonságunk lényeges követelménye. És nemcsak a mi, hanem az egész Atlanti Közösség minden népének a biztonsága kívánja ezt. Elsőrendű érdekünk, hogy helyet biztosítsunk magunknak az Oroszországgal folyó tárgyalásokban. Oroszország, ha akar, ha nem, előbb-utóbb kénytelen lesz egyezkedni velünk, ha szembe akar nézni a Keletről fenyegető veszéllyel. 8 AZ ENSZ ÉS EURÓPA Végezetül Európa harmadik nagy érdeke lenne, hónapok során tapasztalt jelenségek azt mutatják, hogy egy nagy világszervezet is veszélyes lehet, ha ez a szervezet a nagyhatalmak mulasztásai miatt az új gyarmatosítók, a tirannok és felelőtlen politikai kalandorok eszközévé válik. Az ENSz jelenlegi szerkezetében veszélyezteti a nemzetközi békét. Hangsúlyozom, a jelenlegi szerkezetében. Ha New Yorkban ma az úgynevezett harmadik világ diktálhat, ennek oka az, hogy nekünk nincs politikánk. Nincs olyan politikánk, amely alkalmas lenne arra, hogy a civilizációnk ellen irányuló koncentrált támadást elhárítsuk. Mi a szelek játékszerévé lettünk, amikor pedig meglenne a lehetőségünk arra, hogy elsőrendű helyet biztosítsunk magunknak az ENSz-ben. Az ENSz-nek mind politikailag, mind. pénzügyileg szüksége van ránk. Ha a fontosabb európai országok otthagynák az ENSz-t, a szervezet becsukhatná a kapuit. Mindenek előtt bátorságra lenne szükség, hogy a demagógokat a józan ész útjára kényszerítsük, mert ezek azt hiszik, hogy bennünket kifoszthatnak és megalázhatnak és végezetül a cirkuszt is megfizettetik velünk. Ha az európai delegációk az ENSz-ben összehangolnák politikájukat és ezt a politikát adott esetben rákényszerítenék a szervezetre, akkor megbecsülnének bennünket. Annál is inkább, mert Európának van már vétójoga a Biztonsági Tanácsban, és reméljük, a jövőben kettő lesz. Ilyen politika azonban lehetetlen egy átfogó rendező, az európai kancellár személye nélkül, aki az ellentéteket elsímítaná a közjó érdekében. POLITIKAI EURÓPA MINIMÁLIS PROGRAMJA Ilyen politikai megoldást a közvélemény nyomása nélkül nem lehet létrehozni. Jelenlegi feladatunk, hogy ebben a döntő pillanatban mozgósítsunk minden lehető erőt a habozás leküzdésére. Néhány héttel ezelőtt az európai mozgalom dékánja, Richard Coudenhove Kalergi Páneurópa Mozgalma indítványozta hívását a közös akcióprogram kidolgozása érdekében. Valóban szerencsés kezdeményezés. Kár volna, ha nem valósulna meg. Azonnal cselekedni kellene. Mint az ügy egyszerű szolgája, azt szeretném mondani az európai szervezeteknek: ne habozzatok, mert ez fölösleges időveszteség. Cselekedjetek, mert az idő sürget. Kövessétek Coudenhove indítványát és találkozzatok minél előbb. Ne merüljetek el az elméleti vitákban. Irányítsátok figyelmeteket a lényeges problémákra, nemzetközi kapcsolatainkra. Dolgozzátok ki a politikai Európa minimális programját. Az egyre jobban türelmetlenkedő európai tömegek követni fognak. Nagy időket élünk. Ritkán ért meg a történelem olyan szép pillanatokat, mint napjainkban. A Gondviselés ritkán tartogat számunkra ily nagy reményekkel telített időt. Tőlünk függ, hogy megfelelünk-e hivatásunknak. De Gaulle tábornok, aki 1940-ben megmentette Franciaország becsületét és 20 évvel később Franciaország felemelkedésének irányítója lett, nemrégiben a következőket mondta munkatársainak : , Uraim, Nagy Károlynak van még jövője." Lépjünk habozás nélkül annak az államférfinak az útjára, aki több mint ezer esztendővel ezelőtt valóban Nyugat vezetője volt.
