Stranica 2 [2]
OCR
A SEMLEGESEK SEMLEGESITESE A totalitárius világ e válságával párhuzamos a bandungi blokk széthullása. A bandungi szerződés a hidegháború korszakának volt az eredménye, amikor a semlegesek azt hitték, hogy átveszik az egész vilag fölött az ítélőbíró szerepét, vagy ha ez nem sikerül, legalább hasznot húznak a két nagyhatalom viszálykodásából. A nemzetközi szervezetekben, melyek könnyen csalóka illuziót keltenek az emberekben, ez a csoportosulás úgy festett, mintha erőt képviselne. Ez az illuzió hamar szétfoszlott a kínai gyalogság elől menekülő indiai hadsereg láttán. Bandung nem élte túl a megrázkódtatást. A ZSINAT Szellemi téren — ami a politikában fontosabb, mint a Sztálin által emlegetett hadosztályok — ugyancsak korszakalkotó esemény történt. Összeült a II. Vatikáni Zsinat. Ez olyan esemény, amelynek jelentősége messze túlnő a katolikus Egyház keretein. Az utóbbi évszázadokat a materializmus és az ateizmus jellemezték, A transzcendens vallásokat száműzték a babonák világába. A természettudományos kutatás legújabb felfedezései azonban egyenesen megkövetelik a Téremtő létét. A legnagyobb tudósok, a szellem fejedelmei, az élen járó nagy gondolkodók visszatérnek az Istenhez. Példájuk megváltoztatja az eszmék eddigi irányát és a vallás visszaszerzi elvesztett terepét. Az élő szervezetnek viszont alkalmazkodnia kell az új követelményekhez. A Katolikus Egyház ezt világosan látja. Ez a magyarázata annak, hogy a tridenti zsinat védekező határozataival ellentétben a II. Vatikáni Zsinat reformokra törekszik és a szellem erejével készül visszahódítani a tömegeket. Európában szemünk előtt bontakozott ki a francia-német kibékülés és Franciaország bámulatos felemelkedése. Mindkét esemény ugyanabból a forrásból táplálkozik és kontinensünk megszilárdulásához vezet. Hz a , szívek Európája" az európai nemzet kiindulási pontja. HualtALINGRAD ÉS BUDAPEST Ezeknek az aránylag rövid idő alatt bekévetkezett eseményeknek ilyen módon történt torlódása nem a véletlen szüleménye. A fejlődés olyan szakaszába érkeztünk, amely véget vethet a hidegháborúnak. A. harmadik világháborút — a hidegháborút — az atomkorszak különleges formáiban értük meg, ami Clausewitz meghatározása szerint nem volt más, mint a politika más eszközökkel való folytatása. Az alapelvek megmaradtak, de új formában jelentkeztek. Minden háborúnak megvan a maga csúcspontja, a maga Sztalingrádja. Joggal kérdezhetjük, vajjon a hidegháború csúcspontját, ennek Sztalingrádját nem Budapestnek hívják-e? A magyar főváros véres utcáin zúzták szét a totalitarizmus politikai legyőzhetetlenségének mítoszát és a Szovjetuniót itt érte az első súlyos vereség. A. világháborúk befejezése bizonyos ideig szabad folyást enged az eseményeknek. A régi formák széttöredeznek. A folyók kilépnek medrükből A legsúlyosabb veszélyek a legnagyobb lehetőségekkel együtt lépnek fel. Az erőszakosnak indult folyamatok hamarosan elveszítik lendületüket. Új formák születnek, új medrek képződnek. Aki megtalálja helyét ezekben a változásokban, meghatározhatja egy-egy egész nemzedék életét az emberiség javára vagy romlására. HOSSZULEJARATU TÁRGYALÁSI KORSZAK KEZDŐDIK Ilyen esemény volt a második világháború vége felé a jaltai konferencia. Ide vezetnek vissza a szomorú tragédiák, a hiedgháború és az embermilliók leigázása. Ezen a találkozón a nagyok, akik olyan távol álltak gondjainktól és valóságunktól, jévénk fölött döntöttek. Nem meglepő, hogy döntésük a jól ismert szomorú következményekkel járt. Aki tud olvasni a jelekből, látja, hogy manapság többé-kevésbé hosszúlejáratú tárgyalási korszak kezdédik. Néhány hónap óta az Egyesült Államok és a Szovjetunió között szaporodnak a diszkrét kapcsolatok. A szuperhatalmak minden bizonnyal arra törekszenek, hogy a világban új rendet teremtsenek. Amerikát az őszinte békevágy irányítja; a Szovjetuniót pedig a szövetségi rendszerében történt változások, továbbá az ázsiai fronton bekövetkezett elgyengülése, valamint a fegyverkezés, a gazdasági élet és a technika terén mutatkozó lemaradása kényszerítik a tárgyalásra. Ezek a tárgyalások Európa nélkül történnek. Jóllehet néhány európai politikusunknak szabad bejárata van a Fehér Házba, de amikor a dolgok komolyra fordulnak, ők nincsenek jelen. E tekintetben a helyzet hasonló Yaltához, De mégis a két helyzet között van egy alapvető különbség: 1945-ben a tragédia elkerülhetetlen volt a háború miatt; 1963-ban való távolmaradásunk azonban nem. szükségszerű, hanem inkább a mi hibánk. Igaza volt a francia köztársaság elnökének, amidőn újévi beszédében sürgette az európai egység megteremtését 1963-ban. Ez az egyetlen út, amelyen jelenlétünket biztosíthatjuk a készülő és egyben sorsJaltát. A SURLODASOKAT MINIMUMRA KELL CSÖKKENTENI Tragikus, hogy ebben a grandiózus pillanatban a federáción és konfederáción vitatkozunk. Egyesek Európát egyoldalúan hatalmas piacnak tekintik, mások egyoldalúan a politikai értékeket részesítik előnyben. A részletek fölött folytatott vita veszélyezteti történelmi feladatunk teljesítését. Ez a magatartás egyenlő a felelőtlenséggel. Nem veszhetünk el az alkotmány fölötti vitákban, és nem az a fontos, hogy melyik párt fog holnap uralkodni, amikor arról van szó, hogy kontinensünk létét és méltóságát megmentsük. Ma az a feladatunk, hogy gyors léptekkel haladjunk előre. Az események nem várnak reánk. Olyan Megoldást kell találni, mely a surlódásokat a minimumra csökkenti és számol a közelmult tapasztalataival. Ha az európai közös védelem kiépítése nem sikerült, ez annak tulajdonítandó, hogy túl sokat akartunk markolni egyszerre. Az a tény viszont, hogy a Közös Piac sikerült, annak köszönhető, hogy Schuman elnöknek volt bátorsága a kis dolgokkal kezdeni és utána gyors, erős ütemben megvalósítani a Szén7
