Stranica 2 [2]
OCR
zatos munkája nagy elismerést érdemel. Az eljövendő nemzedékek számára valóban nemzeti hivatást teljesít. Csalddjdban ki tudott és ki tud még magyarul? A gyermekeket is taníttatja nyelvünkre? Testvéreim többé-kevésbé mind beszélnek magyarul. Legalább is annyira, hogy megmaradt náluk az alap, habár beszédkészségük a külföldi élet következtében érthetően berozsdásodott. Ügy érzem azonban, hogy a nyelvi alap a fő. Ha valaki egyszer jól beszélt magyarul, könnyen újra belejön. Ha nincs meg az alap, igen nehéz nyelvünket elsajátítani. Feleségem német lévén, egy szót sem tudott magyarul, mielőtt megismert. De aztán komolyan nekiállt és rendesen megtanulta a nyelvet. Érthető, hogy az adott körülmények között lehetetlen tökéletesen beszélni, hiszen másnyelvű környezetben vagyunk kénytelenek élni. Mégis elmondhatom, hogy a nehézségek dacára igen jól megtanult. Ami gyermekeimet illeti, azok is, legalább a nyelvi alapot megkapják. Itt sajnos két nagy nehézség van: a másnyelvű iskola és az a tény, hogy munkára rávenni. De úgy vélem, hogy ha megvan az alap, a legfontosabbat, elértük. Végül: mit üzen az emigráns sziiléknek, — mint aki most ötvenedik évét tölti be, külföldön élve, de megtartva magyarságát, — mit üzen, mint a ,,legrégibb? emigráns: érdemes-e vállalm a gondot és fáradságot, hogy külföldön születő és nevelkedő gyermekeinknek megadjuk a magyar nyelv adományát ? Jól tudom, saját családom példájából is, milyen végtelen nehéz megtartani nyelvünket idegen környezetben. Nem is akarom elítélni azokat, akik feladják a harcot. De azért mégis azt üzenem minden magyar szülőnek: a legnagyobb jótétemény, amit gyermeküknek adhatnak, hogy megőrzik családjukban az anyanyelvet. Házon kívül beszélhetnek a gyermekek minden más nyelvet, — minél többet, annál jobb a jövő boldogulásuk számára. De otthon magyarul beszéljenek, mert a magyar jövő csak a magyar nyelvben él tovább. Régen, valamikor megállhatott az a mondás, hogy az is jó magyar lehet, aki nem beszél magyarul. A mai demokratikus idők szelleme azonban magával hozza, hogy az egyén csakis a hazai nyelv révén olvadhat össze teljesen a nemzet nagy lelki közösségével. Csak a magyar nyelv tükrözi a nemzet lelkületét — egy franciara vagy németre lefordított költemény nem adja vissza földünk ízét. Ahol nincs magyar iskola, legalább a magyar nyelven való olvasást kell fenntartani a családban. Az olvasás tartja ébren leginkább a magyar nyelvtudást. Irodalmunk oly szép és bőséges, hogy mindenki találhat benne kedvére valót. Végül magyar szülő ne felejtse el magyar imádságra tanítani gyermekeit. Ha közben más nyelven is beszélnek, az ima mindig legbensőbb énjük marad. S ha majd kinyílik előttük a haza kapuja — kivirágoztatja bennük teljes magyar lelkiségüket. Két idegen asszony A. két idegen asszony nem csak , kettö" és nem , idegen". A két asszony példája sokszáz vagy sokezer külföldi asszonynak, aki magyar embert választott férjül és kapcsolatba került a magyarsággal. És így többé nem idegen. Sok hozzájuk hasonló. van, hasonló abban, hogy férje nyelvét is megtanulta, s a magyar nyelven át magyar asszony lett. , Kisfaludy Dala Béláné Italia szülötte. Magyar festémtivészhez ment férjhez. Tandrné, egyben a bolognai egyetem magyar tanszékének lektora. Háza vendégszerető magyar otthon Bolognában, vándorló magyarok pihenő szigete, magyar-olasz kultúr-kapcsolatok emberi központja. Azok között, akik e sorokat olvassák, Ausztráliában vagy Amerikában, Európa országaiban, bizonyára sokan régi emlékeket idéznek vissza: mert sokan jártak ott, emigráns vonulásukban, a Via Fondazza kedves olasz házában, ahol magyar gyereksereg fogadta öket és magyar szív. Szemerey Tiborné a , német-római birodalom" (amit mi magyar menekültek birtokba vettünk) német részében tanult magyarul, Kisfaludy Dala Béláné magyarul tanult és úgy talált magyar férjet. Szemerey Regina magyar férjet talált és úgy tanult magyarul. Mint elmondja: nem utolsó sorban a gyermekek kedvéért. Nyelvtudását végtelen szorgalommal oly tökéletesre fejlesztette, hogy magyar nyelven ír és rádió előadásokban szerepel, nyelvről: Kisfaludy Dala Béláné: »Mindig magyarul beszélünk a gyerekekhez" Az egyetemre jártam, mikor egy Petőfi vers akadt a kezembe, persze olasz fordításban., A négy ökrös szekér". Ennek teljesen egyéni hangja úgy megfogott, hogy kezdtem érdeklődni Petőfi-versek után. Minthogy ezeket fordításban nem találtam. eleget, maga a nyelv kezdett érdekelni. Tagliavini professzorhoz fordultam, aki éppen itthon volt a bolognai lakásán, de egyébként Magyarországon tanított, 6 6 azt mondotta: , Igen, érdemes foglalkozni ezzel az árva nyelvvel, mert talán egy nyelvre se lehet oly nagy hűséggel lefordítani a klasszikus római költőket, mint épp a magyar nyelvre". Az akkor kapható magyar nyelvtanokat beszerezve próbáltam magamba szívni azt, amit magánúton lehet. Az akkori hivatalos magyar szervek tudomására jutott ezen nagy lelkesedésem a magyar nyelv iránt és hivatalosan meghívtak Magyarországra három havi tanulmányútra. Ebből ugyan csak kettő lett, de így is ugrásszerűen haladtam a magyar nyelvben. A véletlen úgy hozta magával, hogy férjem magyar ember lett.
