Stranica 2 [2]
OCR
Ez a javaslat főleg azoknak az országoknak a szakszervezeteinél ütközik elkeseredett ellenállásba, ahol viszonylag magas az életszínvonal. Emlékezzünk csak a belga és angol szakszervezetek kezdeti tiltakozásaira az idegen murikások bevándorlása ellen. Első pillanatra nem lehet letagadni ezen ellenállásnak az aránylagos jogosultságát. Ha azonban a jö: vővel kapcsolatosan vizsgáljuk a kérdést, akkor helytelen. A szabad letelepülés ellen főleg azok küzdenek, akik nem látják be, hogy helyes intézkedésekkel meggyorsítjuk a fejlődést és megszüntetjük gazdasági lehetőségeink korlátozottságát. Az életszínvonal eddig végeredményben attól függött, hogy mennyi értéket tudtunk a nemzeti talajon termelni és hányan részesültek belőle. Innen a félelem az idegen munkások alkalmazásától. Ha azonban az atomenergia felhasználása révén az ipari termelés nagyrészben fiiggetlen lesz az eddigi energiaforrásoktól, a jelenlegi szociálpolitika előfeltételei is megszűnnek. Ezenkívül figyelembe kell vennünk azt is, hogy általában a fejlett iparral rendelkező Észak ellenezte a szabad települést a sűrű népességű Dél és Kelei nyomásával szemben. Ne feledjük, hogy belátható időn belül az atomenergia mellett a nap által termelt erőt is hasznosítani fogják. Ha egyszer eljutottunk idáig, akkor a Dél ipari lehetőségei lényegesen megnövekednek. Mivel azonban technikailag nem rendelkezik elég képzettséggel, szükséges lesz, hogy Északról települjenek oda szakemberek. Talán nem is olyan távoli jövőben az előjelek tehát esetleg megfordulnak. Észak szempontjából is fontossá válhatik egy nagyvonalú áttelepülési politika előkészítése. Ezt az északi szakszervezeteknek már ma szem előtt kellene tartaniok, Eurdépan belül a szabad település elleni harcot jogtalan pesszimizmus tartja ébren. Ha a közgazdaságunk hanyatlására kellene számítanunk, indokolt lenne az ilyen negatív magatartás. De ha felismerjük, hogy nagyszabású fejlődés előestéjén állunk, akkor ezek a mesterséges korlátozások indokolatlanok és bénítók. Természetes, hogy minden átalakulás nehézségekkel jár. De jobb ezekkel idejében bátran szembenézni, mint gyáva halogatással végül is arra kényszerülni, hogy az események ránkszakadó nyomása alatt elhamarkodottan és kellő abgaudolse nélkiil kelljen cselekedniink. 3. A keresztény Európa Ha Európáról beszélünk, nem szabad az európai szellemiségről sem megfeledkeznünk. Ez a kereszténységben nyer kifejezést. Nem gondolunk itt pártpolitikailag értelmezett , keresztény" szóra. Keresztény Európán azt értjük, hogy politikánk, szociálpolitikánk, tájaink, művészetünk és tudományunk lényegét évszázadokon át a kereszténység formálta. Bizonyos, hogy földrészünk szelleme az utóbbi időben elvilágiasodott. Hanyatlásának éppen ez a mélyebb oka. Amikor azonban a jövőre, az ujjáépítésre gon-. dolunk, ne időzzünk sokat a bomlás jelenségeinél. A kereszténység a mi lelkünk. Ezt megtagadni öngyilkosság volna. Büszkék lehetünk nagy hagyományainkra. Aki ezeket szégyeli vagy szemérmesen elhallgatja, ezzel csak azt bizonyítja, hogy milyen üres eszmeileg a mai ál-Európa, amelynek nincs bátorsága ahhoz, hogy hű maradjon önmagához és inkább idegen mintákat majmol. Keresztény Európáról beszélni annyi, mint tanusítani a jövőnkbe vetett hitünket, meglátni azt, hogy földrészünk távolról sincs pusztulásra ítélve, ~~ ellenkezőleg, nagy reményekre jogosító fejlődés küszöbén áll. Más szóval, hinni azt, hogy Európa a jövő földrésze. A keresztény Eurdpa fogalma jelenti a nyilt kiállást a valóban keresztény politika mellett, melynek egyetlen célja csak a közjó szolgálata lehet. Magában foglal ez olyan szociálpolitikai programot is, amely elutasít minden kiváltságot és a jólét forrásait egyaránt hozzáférhetővé teszi mindenki számára. E programnak törekednie kell, emberi erőnkhöz mérten, a szociális igazság gyakorlati megvalósítására, az egyén és család jogának és szabadságának tiszteletben tartásával, a közjó keretein belül, Nyersacél-termelés 1950 1960 1950/1960 1960 1000 tonnánként emelkedés %-ban fejenként kg Szovjetunió 8.2 21.2 158 216 Kelet-Európai országok 27.3 65.3 139 305 KGST (COMECON) . 35.5 86.5 143 277 Európai Közös Piac országai 31.8 12.8 129 431 Nagybritannia. . . . . . 16.6 24.7 49 471 Nyugat-Eurépa 48.4 97.5 106 451 Amerikai Eigyesült Államok 87.8 90.1 3 499 Kina . . . . . . . . . . . . 06 18.4 3000 3
