Oldal 399 [399]
OCR
Gyürü. Egyéb ékszerek, csörgők, amulettek, szíjdiszítmények. Gyöngy. Selyem. Bibor. Bársony. ve A KÖZÉPKORI MAGYAR VISELET. gomb vagy boglár olyan alkalmazására, a minő a későbbi Hele se Meee hogy t i. elől vagy oldalt a tollbokréta tartójául szolgált volna, Arpadkori adatun ee. A dettai leletbél ismert félgömb alaku filigranos nagyobb gomb vagy a eee) che apró félgömbjei (24. t. 3., 4., 6.) ilyen stiveggombok lehettek, amaz a stiveg tetejéről, emezek a süveg karimájáról.59 ; 5 A gyürü egészben véve olyan volt, minő a honfoglaláskori leletekben Ste előfordulni. Voltak egyszerü bronz vagy ezüst karikagyürük, keskeny temezlből vagy vastagabb sodronyból, a horgosi, aradmegyei földvári, bihar-udvari, félegyházi sz, [elletelk ben megtaláljuk a sodronyszálakból font, az alpári leletben a rovátkos gyürüt; egyszerű sodronygyürük tartoznak a tokaji lelethez is, csakhogy ezek aranyból vannak. Gyakoriak a lapos korongos fejjel ellátott gyürük is, ezek már többnyire nemesebb érczből, ezüstből vagy aranyból készültek s a gyürüfej vésett diszítéssel, virággal, liliommal, griffel, czimerféle jelvénynyel sat. van ellátva, mint a balotai, hajdu-szoboszlói, szabadbattyáni sat. gyürük (v. ö. 24. t. 10., 17.); a besenszögi aranygyürübe (24. t. 30.) Janus ispánnak nem csak neve, hanem mellképe is be van vésve. Ezek nyilván pecsélgyürük voltak. Igen díszesek a III. Béla és neje sirjában talált arany gyürük, mindegyikbe keleti gránát van foglalva s Béláéba kufikus irás (Abdallah ben Mohamed folirattal), nejéébe lantoló szirén van vésve; a gömbalakra csiszolt gránát félgömbalaku rekeszbe van erősítve. Az ékköves gyürük nem voltak ritkák az Árpádok korában, egy «balax» kővel (rubinnal vagy keleti gránáttal) ékített gyürüt Bors ispán neje is említ 1231-ki végrendeletében.(5) Az ékszerfélékhez tartoztak a mar említetteken kivül a csdrgdk, minők e korból a gerendasi és szabad-battyani leletekben fordulnak elő; az amulettek, mint a balotai ezüstbe foglalt s félgömb alakra csiszolt kristály (24. t. 11.); itt említjük meg azokat a honfoglalás korából jól ismert kerek gombokat (v. 6. 10. t. 9., 21., 25., 27.), melyeket szíjra erősítettek s mint a győri lelet tanusítja, hol az újszállási Árpádkori temető egyik sirjában hetet találtak a IV. István-féle rézéremmel együtt, még a xu. század második felében is divatban voltak. Gyöngyök is nagy számmal fordulnak elő az Árpádkori temetőkben, anyaguk rendesen szines (sárga, zöld, szürkéskék, zöldeskék, fekete barna) üvegpaszta, vannak azonban borostyán, gránát és ametisztgyöngyök is.(50) A ruha anyaga az előkelőknél selyem, bibor és bársony volt, bőrökkel, nyuszttal, nyesttel, hermelinnel sat. szegélyeztek és béleltek. Az egész Árpádkorszak alatt a byzanczi s aztán a keleti áruk foglalták el az első helyet s ezek közé igrmuozáizik a ae mor sésákáményeik is, a minő például Szent László zágrábi palástja ció tee lakás esen a ME TE eredetüek; a koronázási palá. t | i 1. Me 6 ÉmRŐ Boils 6 Iogzzzmezi Cie : Palast pannonhalmi másolata fátyolszerü byssus vagyis bibor. melyet drága vad
