Page 397 [397]
OCR
vargak kétszer varrott magas sarku czipelldst fekete _kordovanyból, magas sarku fejér czipelldst, magyar asszonynak való egyes talpú czipellőst kordoványból, magas sarkú varrott czipellőst kordoványból. Tud. Gyüjt. 1835. I. köt. 88., 9r. I. — Mon. Hung. Hist. Script. XXIV. k..172, 675. Radvanszky id. m. II. 302. I — Pannezrűl UW. a. Wl 315. Töd Wie 187a 142 — «Asszony embernek való karmazsin saru. Sárga karmazsinból, se való saru. Sárga kordoványból, leánynak való saru. » Toil. Tár. 1871. 222. — Thallóczy L. Apaffy M. udv. 16. 1. — L. még Apor id. m. 342. — «2 bokor fehér gyapotbdl csinált asszony embernek való salawardi.» 1614. Radvanszky id. m. II. 98.— Keztyiirdl Apor 342. Radvanszky id. m. I. 254—256. II. 114, 364. Apor id. m. 342. Kévary L. Viseletek 5z. I. — « Egy pár nyári szép pésma keztyiit.» «Egy köz viola nyári keztytit.» 1627. arszab. Torl. Tar. XVIII. 1871. 21 Tiel, fi We gO, TE Reread We @; Ik 347, Legyezé U. o. II. 291, 300, 302, 328. — A Tropheeum Estorasi anum több képén a nők zsebórát tartanak a kezükben, melyek a XVII. század vége felé terjednek el. Említi ezeket Wesselényi Pálné ingóságainak 1690-ki leltára is. «Aranydracska kettő, egyiket ugyan az franczia király küldötte volt nekem ajándékban, az másikat pedig adta volt ajándékon az franczia 326. — 301 generalis.» Tört. Tár. 1899. 355. 233. (186 —187. lap.) Ung m. 1666. arszabasat I. Tört. Tar. 1894. 555556. I. Apor Metamorph. 343, 344. — Toppeltinus: Oligines et occasus Transsilyanorum. 1667. 234. (187—189. lap.) Radvanszky B. Magy. élet. I. 74, 77. 163, 174, 185, 193, 197. sat. Thaly K. Olyösművészeti és skójflumhimzési adatok. (Arch. Ert. 12. k. 1878. 161.) és A régi magyar himzőművészelről (U. o. 13. k. 1879. 314.) Tóth B. Bets cae gok. 69. — A majczról I. Deák Farkas Századok. 880. 775. I. Kelmékre 1. Apor P. 351, 462. Radvánszky id. m. ki 735 ee 107, 110, 181, 214. Kévary L. Magy. csal. viseletek. 16—21. lap. A mindenféle színű magyar selyemrdl II. k. 12. I. Bethlen G. 1627-ki 4rszabasat csal. TDL, LOK, Magyar műkincsek. |. Tort. Tdr. XVII. 1871. 207212, 214216. — L. még az 1560. és 1571. erdélyi árszabást Szilagyi S. Erdélyi Ors zággyül. közöttit Tört. Tár. 1898. . Az 1668-ki Emil. II. 181, 382. Egy 1591—1621. évf. 148—151. Ung m. 1666. U. 0. 1894. 549, 752 pozsonyit Tud. Gyüűjt. 1835. I. köt. 83—86. Az 1674-ki Bars megyeit Tort. Tár. 1898. 558 s kév. Il. Az 1706 ki rimaszombatit U. o. XVIII. 1871. 258—259. — A ruha színéről Radvanszky id. m. I. 153. s kév., 175. Brown E. leirását I. Szamota Régi Utaz. Magyarorsz. 317. 235. (189. lap.) A legújabbkori magyar viseletre vonatkozó munkákat |. 213. sz. jegyzetben. A népies viseletről 1. Arad vármegye monographiája. Szerk. Jancsó Benedek. Arad. — Csáky Elek: Somogy megye lengyelidti járásának néprajzi viszonyai. (Etnographia VI. 1885. 229. VIII. 1887. 438.) — Czirbusz Géza: Délmagyarországi bolgárok viselete. (Ethnographia II. k. 1881. 95. I. — Erdély szerk. Radnóti Dezső. 1897. 19. 1899. — Gaul Ferencz: Österreichisch-Ungarische NationalDR, WO Trachlen. 1881. s köv. Hankó V. Székelyföld. — Hazánk és a Külföld. — Huszka József: Magyar Ornamentika. Budapest. 1898., Magyar díszítő styl és Teremistink i igazán magyar műipart. Szepsi Sz. György. 1890. — Istvánffy Gyula: A borsódi matyó nép élele. (Ethnographia. VII. 1886. 77.) és Újabb adalékok a balóczok elnográfiájához. (U. o. IX. 366.) — Jankó János: Kalotaszeg Budapest. 1892., " Torda-Aranyosszék, Toroczkó magyar népe és Adatok a bács-bodrogmegyei sokaczok néprajzához. (Ethnographia. VII. 1886. 11 táblával.) — Das KaiserAlbum. Herausgeg. v. Mechitaristen-Congregation. Bécs. 1858. — Kiskéri Balogh István: Cserháti néprajzi adatok. ( Etnographia. IX. 1888. 129.) — Kolumbán Samu: Lozsád és népe. (Ethnographia. V. 1884. 247.) — Lázár István: Alsó Fehér vármegye magyar népe. Külön lenyomat A. Fehér m. monographiájából. — Magyarország és Erdély képekben. Szerk. Kubinyi Ferencz és Vahót Imre. Pest. I—IV. I. 1853—1854. — Magyarország képekben. Szerk. Nagy Miklós. Pest. 1867. I—II. k. — Magyarország vármegyét és városai. Szerk. dr. Sziklay János és Borovszky Samu. Budapest. 1896. s köv. (Eddig Abauj, Nyitra és Vas megyék.) — Márton József: Sorki-Tétfalu néprajzi vázlata. (Ethnografia. II. 1881. 117.) — Matthaeidesz György: A bácsbodrog vármegyei tótok. (Ethnographia. IX. 1888. 216.) — Mátyás diák naptára. Szerk. Vahót Imre. — Orbán Balázs: A székely föld leirása. 1—VI. k. Pest. — Az Osztrák-Magyar monarchia irásban és képben. I—VI. k. Budapest. 1888 s köv. év. — Paget John: Hungary and Transsylvania. New Ed. London. 1855, I—II. k. — A Pallas Nagy Lexikona. Budapest. XII. k. 190. a 1. színes tabla. — Pintér Sándor: A paldczok. Budapest. — b. Prónay Gabor: Skizzen aus dem Volksleben in Ungarn. Barabás, Sterio és Weber 25 képével. Pest. 1855. Szente Arnold: A Lendvavidek néprajza. (Etnographia. IX. 1888 62.) — Szerelmey Miklós: Magyar hajdan és jelen. Pest. 1847. — Valerio, Théodore: Souvenirs de la Monarchie Autrichienne. Paris. (I. La Hongrie. II. Croatie. Frontiéres Militaires.) — Vasárnapi Ujság. — Vécsy Ágoston: Néprajzi adatok Tisza-Roff vidékéről. (Ethnographia. VIII. 1887. 445.) — Weber Samu: A szepesi szászok ruházata. ( Ethnographia I. 1880. 291.) — Wislocki Henrik: Aus dem inneren Leben der Zigeuner. Berlin. 1892. képekkel. — A magyar huszárság és gyalogság viseletére Teuber O. — Ottenfeld R. művén (Die Oesterreichische Armee 1700—1867. Bécs. 1895. s köv.) s a Gracza Gy. művében (Az I$49—49. magy. szábadságharcz tört. III. 18. 1.), közlötteken kivül 1. még Amon von Treuenfest: Geschichte des k. k. 12. Ce ő Bécs. 1876., ee d. k. k. Huszaren-Reg. . &. Bécs 1880. és Gesch. d. k. Haszaren-Reg. No. 3 ee 1893. — oe aus der Gesch. ‘ Huszaren-Regimentes Gas v. Hadik. No. 3 (Sop, — Branko Ferencz: Gesch. d. k. k. ee Regimentes No. ggvon 1744—1875. Bécs 1875.— Chopin: Les hussard des vieux regimenies 1692—1792. Nancy. 1898. — Ernst Georg: Gesch. des k. k. 9. Husaren Regimentes Wilhelm II. Bécs. 1897. — Geschichte d. k. u. k. Infant. Regiments v. Molinary No. 38. Budapest. 132. 1853—04. 5 Slavonie. . Temesvár.
