Stranica 394 [394]
OCR
236 Tár. 1894. 546.— Telekes bocskort I. Apor id. m. 353. Bethlen Mikl. Önéletirása. (Szalay L. M. Tört. Eml. II. 328.) 227. (165—166. lap.) Zschile és Forrer: Der Sporn. 15. S köv. Radvánszky id. m. I. 99—100. Bethlen G. 1627. árszabása említi a «deli sarkantyút, ónost hosszat, «felk6té sarkantyút, » «apré sarkantyút felszegez6t, ónost, taréjost, jót, igen szépet, » «aléb való fekete sarkantyút taréjost felszegezét.» Tört. Tár. XVIII. 1871. 229. — «Az teörkes keöwes sarkanttjwt.» Geszty Ferencz végr. 1595. Radvánszky id. m. III. 146. — «Egy mereó ezeóst aranyazath sarkanttywt az veréb orrwth.s Bocskay István végr. 1593. U. o. III. 171. Süvegről 1. Radvánszky id. m. I. 141—146. Boncz O. Turul. 1886. IV. k. IN Gen” 122s 2S Arch. Ért. XIX. 1899. 101. s köv. I. — Berényi Gy. ing. 1656. Radyanszky id. m. II. 320. — «Vagyon egy rósa szin veres bársony nusztos lengyel süveg. Vagyon egy más fekete magyar süveg fekete selyemből csinált. Vagyon más czelebi ezüst szin selyem posztoból csinált süveg fekete terczem allyával béllet nusztos.» Bónis Ferencz ing. 1665. Tört. Tár. 1886. 160. — Apor P. Metamorphosis. 346, 348. 1. medályról, daru s egyéb tollról, 344, 346, 347. — A jancsár süveget 1. Thököly I. irataiban Monum. Hung. Hist. Script. XXIV. k. 239. 1. Bónis F. ingóságai Füzérvárában 1665. «Hérom szál fejér igen szép kelecsén toll s hozzá hármas gyöngyös tolltok.» «Strucztollak elében való pántlika rósa, azon egy arany koglár, gyöngyös, » «Uri ráró tollaknak való scofium aranyból ezüstből csinált tolltok,» «Sastollnak való scofiumos veres karmazsin tolltok. » Tort. Tár. 1886. 160—161.— Maghy Pál ing. 1529. Radvánszky id. m. II. 4. 228. (166— 168. lap.) A XVI-XVII. sz. magyar sisakot |. XIX—XX. t. — Boeheim Waffenkunde. 49—53, I Teuber és Ottenfeld: Die Osterr. Armee. 6, 28, 221, A magyarból a «sisak» nevet (Schlagli szdjegyz. 1400. kör cassis = sisak. 560.) atvette a német (Zischagge), továbbá a lengyel (szyszak), kis orosz, cseh, szlovén, horvat—szerb (Sisak) és az orosz (SiSakt); a specialis cseh-lengyel elnevezés xpfilbice , «przylbica, » az általános szláv név pedig: 6 szláv: Slemu, orosz: Slemu, Solomu, kis orosz: Sofom (V. 6. zmud: Salmas, porosz: salmis, gót: hilms); átment a német «helm» szó is, ú. m. cseh: helm, lengyel: hetm, 6 bolgár: hilem. Az ozmanli törökök a perzsa «kulah» nevet vették át, a kun nyelvben: ceruelera = toulga. (Cod. Cuman. 118. I.) — Kuraczél dolmány. 1656. Radvanszky id. m. II. 321. Bethlen Miklós egy kassai pAnczél készítötől halhéjas karaczélt, sisakot és karvasat vesz 135 magyar frtért. (Emlékiratai. Kiadta Szalay L. I. k. 321. I.) A xvi—xvil. század magyar kardról Arch. Ért. XVIII. 1896. 220—245. I. — A magyar kardok különböző tipusát I. Szendrei János Hadtört. Eml. és pedig a szívalakú lemezes fejü markolatra Zrinyi Mikl. kardját 244. 1. 818. sz. (56. táblánkon 6. sz.), Bebek Györgyét 247. I. 824. sz. (56. táblánkon 13. sz.), 340. 1. DOH Tee 2OADEE SZE ly 2047 6S 2040. Sze al Lear (Zrinyi Mikléséhoz hasonló a xvi. század első feléb6l,), 569. I. Begs SZ Oe On AC 77 | 3261, 754. 152205 Sz), 090 1. 35306. (61. táblánk, 3. 8z.), 755-1 5231- (V. 6. 577: Ik 3261. Sz.) A perzsa tipusu markolatfejre a 61. táblánkon 3. sz. a. említett fringián s 21. sz. alatti Bethlen-kardon kivül 1. u. 0. Assi, Ih I. 6273. sz. a. II. Rákóczy György kardját. 3051. Sz. €S 701. ee sz. a. közölt A madérfej alakban végződő markolatra a its te 2 52 94 sz. félkengyeles markolatra 1. u. o. 446. 1. 2987. sz. A pallos formák: az 56. t. 21. SZ. a. közölt a századbeli perzsa jellegü s az ehhez hasonló Sermage-féle palloson kivül (Szendrei id. m. 485. 1. 3045. SZ. Hasonló még 376. |. 2777- sz.) 1. még Thury György pallosát Szendrei id. m. 260 1. 842. sz., Iszkender pozsegai basdét (1580. köv. hibásan a hires Szkander bégnek, a száz évvel korábban élt Castriota Györgynek tulajdonítva U. 0. 264. 18x35) Sz Vero. EIT Műkincs. II. 23.), továbbá magyaros markolattal Szendrei id. m. 365. 1. 530. sz., 376. 1. 2768, félkengyeles markolattal, U. o. 350. |. 3376. sz., karabelamarkolattal U. o. 350. 1. 3389. sz. V. ö. még 376. 1. 2027. sz. A hegyes tőr formákat l. Szendrei id. m. 145.1. 430.sz., 370. 1. 27725 Szi TÉSASZÓSÉSTTSÍ ESZE A fringiáról Arch. Ért. XIV. 1894. 189. és Pallas Lexik. VII. 639. V. ö. Radvánszky B. Magy. csal. él. I. 177, 178. III. 179. A legkorábban datálható fringiák: Nicolao da Ponte velenczei doge (1578—85) szablyája a drezdai tört. múzeumban FRANGIA folirattal. (Ehrenthal: Führer durch d. k. Hist. Mus. 3. kiadás Drezda. 1899. 146. I. 23. sz.) és Báthori István lengyel király (1574— 86.) kardjai, ú. m. egy szablyája a berlini Zeughausban (Szendrei: id. m. 527. 1. 3120. egy másik Vigyázó S. birtokában «Stephanus D(ei) G(ratia) Rex Pol(onicee) Repub(licee)» s e fölött FRANGIA folirattal ( Ötvösmű kiáll. lajstr. TV. 96. 1. 37. sz.\, s végül egy pallosa a stokholmi múzeumban, fölirata: «Stephanus D(ei) G(ratia) Rex Pol(onize) D(ux) Prus(size) és. FRANGIA. (Szendrei id. m. 768. |. 6504. sz.) Egyéb fringia változatok: Otvdsmii kiáll. lajstr. IV. 88. 1. 4, 5. sz., 100. |. 48. sz., 103. I. 59. sz. Szendreinél 3054., 5229. És 6702. sz. a. — Genuai bélyeggel ellátott kardokat 1. Olvésmii kiáll. lajstr. IV. 90. 1. 33, 98. I. 43. sz. és Szendrei id. m. 3130., 3530. sz. a.; velenczeivel Ötv. kiáll. lajsir. 1V. 90. 1. 16. sz. — Gr. Eszterházy János ingóságai (1700—1704.) közt volt: «Domeczki kardvas. Pallosforma hegyes tőr. Egy élő hegyes tőr. Nem igen hosszú hegyes tőr, négy élő, koczperdforma Si), maroklatu. Német-ujheli vas szabla, az maroklatja ezüst aranyozott dróttal Tört. Tár. 1886. 184—185. «Demeczki szablya tisztitástól, fringiától, pallostól, hegyes tértél huszonöt pénzt. Csetneki szablya tisztitástól tizenkét pénzt. » U. 0. 1871. 228. (1627-ki árszabás.) A csetneki vasról I. még az 1706-ki arszabast. U. o. 1871. 261. 229. (168— 173. lap.) «Wolt Magy Pal tassolyaba zaaz aran forynt es nagy ezwst pezek regyek.» 1529. Radvanszky B. Magy. Csalddél. II. 4. — «Egy ezüstös aranyos kard, négy boglár vagyon az farkvasdval öszve, az szijan is négy inode szablya tarsolyos.» 1607. U. o. II. 119. — Az 1704. decz. 26. nagyszombati csatában elesett felső-szúdi Dúló Adám kurucz kicsinálva. »
