Stranica 391 [391]
OCR
Beszt. berla geng ; parma = Schl. feir geng, fejer geng; safirus Schl. saphel, B. saphol; rubinus = Schl. veres saphel. — «Harmad Nasfa egh Saffyl egh Jaczynkth.» 1516. Orsz. Ley. D. 26. 367. (Szamota: A schlágli szójegyz. Ad. 1204.) Harczias Fridrik kardját, 1. Arch. Ért. XIV. 1894. 315. A majczról I. Deák Farkas czikkét Századok 1880. 775. Eschenloer P. I. Szamota: Régi ul. Magyarorsz. 100. |. A rojtos férfiruha használata az udvaron és a főurakon kivül az 1522-ki budai árszabás szerint tiltva volt. «Fimbrias lumicis et aliis vestibus virilibus nemo sartorum apponere audeat, exceptis curialibus regie Maiestatis et dominorum, verum tamen ad unam vestem de veluto vel attlasio aut damasco preter quatuor decem brachia nemo sartorum sub pena amissionis magisterii et omnium rerum suarum in unam vestem sartire audeat.» (Tort. Tár. 1889. 379.) A Zsigmondkori szévetnemiieket I. Szamota J. A schlagli szójegyz., Findly H. A beszterczei szószedet. , "Tagányi K. Századok. 1893. 323. I. Egyéb adatok a xIv—x századból: «decem pecias panni Ypri vocati.» 1311. (Anj. OKkl. Vv. I. 243.); «pecia panni de Ippri,» «panni Dorni,» «panni de Hay.» 1312. (U. o. I. 263264.) ; «panni de longi Genti» 1344. (U. 0. IV. 418.); «Subam meam chemelet», «opulam meam novam de barhano factam» 1472. (Tel. OKl. II. 114.) csemelet a. m. kamelin I. Szöveg 188. 1., barhanus = Schl. veles, Beszt. velez (velenczei) ; «Pannus griseus, » « Vestis sartita utpote griseis et aliis de pannis vilioribus facta.» 1478. Teleki J. Hunyadiak kora. XII. 68. — Ernuszt Zsigmond kir. kincstartó 1494/95. számadásában említi a veronai szövetet (2 pecie integri Pernisy), a nürnbergi posztót (de panno Neremberger), a boroszlói és olasz posztót. (Engel J. K. Geschichte d. Ung. Reichs u. seine Nebenlánder. Halle. 1797. 181.) Buda város 1522-iki árszabásában (Torl. Tár. 1889. 372—384. I.) a következő szövetnemüek fordulnak elő u. m. posztók : scarlath, zazas scarlath, granat, kethneguenes granat, olasz posztó (pannus Italicus), pannus burkws, p. longis (failandis és kézlondis), p. purpian, p. stameth, p. perkamer (purgamal), huzw leremberger (hosszú nürnbergi), p. brahlay (boroszlói), gylliceres (kyzmitzer, kizniczer posztó 1. Tört. Tar. 1894. 148, 549.), wyzyn (újszín?), molhy, morway ; vaszonnemtiek : közönséges, galler és trwpay gyolcs (sindon), zöld és kythel vászon (tela) s «tela pubia» (rubra?) ; selyem és bársony: welez coloratus zynes dictus, welez wlmer yocatus és welez Mediolaniensis, hernach, erws, bybor sive bissus, thaffotha th. czeffthy dicta, th. Veneciana, attlasias, a. karmazsin, a. simplex Venecianus, a. Gewnensis (genuai) et Florentinus, tabin carmasin, simplex thabyth, kamoka simplex, damask seu kamoka carmasin (vörös damaszkusi kamuka), genuai és florenczi damask, közönséges és dupla velenczei, velenczei karmasin és florenczi «velutus» (holosericum, meré selyem) és spryngselem. — A nadrágot rendesen purgamal posztóból vagy sztametből készítették, a cjoppáv-t (korszovágy) welezből vagy «erews»-bol. A dolmán egyszerü vagy bélelt volt (dolman simplex vel subducta), a bélés lehetett posztó vagy vászon, ugyanilyen volt a «subycha» rasciana ; Nemes-Nagy: Magyar viselet. 233 (subicza) is ; a selyem pánczéling (tunica sericea) tafotával vagy merő selyemmel (velutus) volt béleive. A hachokára négy vagy hat kapcsot (cum guatuor vel sex kaucis) alkalmaztak. (UU. 0. 379. |.) Szamota J. Régi utazások Magyarorsz. 100 s köv. II. Eschenloer, Candalei A. utazása 131 s köv. II. — eltem hattam Egh Barson subamoth nesth az allya.» Tomori P. 1520. végrend. Radvanszky B. Régi magy. családélet. II. 3. — Schl. szój. adalutum, coreum = garduan (1225—1226. sz.). «Item de centum cutibus seu Alantiis vulgo Bakbeur et Gardovan agnellinis vel caprinis». «Item de Mastrucis pellium ferinarum», «Item de pelliciis seu Mastrucis agnellinis», «Item de Mastruciis mardurinis et variolinis»y, «Item de pellibus wlpinis et mardurinis.» 1478. Gr. Teleky J. Hunyadiak kora. XII. 69. 213. (150. lap.) Amani, Jodoci: Gyneceum Sive Theatrum Mulicrum. Frankfurti a M. 1586. — b. Apor Péter: Melamorphosis Transylvaniac.(Mon. Hung. Hist. Scriptores. XI. k.)— Bertelius Péter: Diversarum nationum habitus. Passau 1589. — Bikkesy József : A Magyar és Horvátországi Legnevezetesebb Nemzeti Öltözetek Hazai Gyiijleménye. Kiadta Timlich Károly. Bécs 1816.(A német czimlap sz. 1820.)— Boncz Ödön: A Haller erófok nemzelségkönyve. (Turul. IV. 1886. 105—123. I.) és Hunyadi János kormányzó állilólagos siremléke Gyulafehérvárott. (Arch. Ért. XIX. 1899. 97—110.) — Bonfin Antal művének két német fordítása, u. m. Des Allermechtigsten Künigreichs inn Vngern warhafflige Chronick Basel. 1545. és Vngerische chronica. Frankfurt a. M. 1581. — Braun György: Urbium Praecipuarum Mundi Theatrum. (Hufnagel után, Köln. Lib. I. 1573. Lib. V. 1595. és Lib. VI. 1617.—Brown Edward: A brief account of son travels in Hungaria, Servia, Bulgaria. et c. London. 1673. 22. 1. Csergheé Géza és Csoma József: Alle Denkmáler aus Ungarn. Budapest. 1890. Dillich Vilmos: Ungarische Chronica. Cassel. 1600. Floridor : Régi divatok. (Egyetértés. 1900. jan. 30. tárca.) Fabricius K.: Vázlatok az erdélyi szászok ipari tevékenységéről 1595—I605. (Arch. Ért. 1879. 13. k. 60— 69.) gr. Gvadányi József : A peles1790. Kardos Albert jegyzetes kiad. Magyar könyvt. Budapest. Lásd : V. rész. 79. sz. t..210— 229. VII— VIII rész, XX. 1. 455—0602. versszak. Gracza György : Az 1848—-49-ki magyar szabadságharcz térlénele. Budapest. III. k. 18—25. 1. Hacguets Neueste physikalisch-politische Reisen in den Jahren 1788. und 1780. durch die Dacischen und Sarmatischen oder Nérdlichen Karpathen. I—IV. Nürnberg. 1790. Haug, Hans: Der Hungern Chronica. Bécs. 1534. Honmiivész. 18331841. évf. Hottenroth Friedrich: Trachten der Volker alter und neuer Zeit. Stuttgart. 1891. II. 100, 115, 120. tabla. Jaschke Ferencz : National-Kleidertrachten und Ansichten von Ungarn, Croatien, Slavonien, dem Banat, Siebenbiirgen und der Bukowina. Bécs. 1821.— (Kardos Árpád:) Cserghed Ervin fegyvergylijteményének részletes leirása. Budapest. 1899. Kemechey Jenő: A vitézkötés. (Budapesti Hirlap. 1899. évf. szept. 26. 267. sz.) Kővári László: A magyar családi s közéleti viseletek és szokások a nemzeti fejedelmek korából. Pest. 1860. és Magyar viseletek a nemzeti fejedelmek korából. (Nagy M. Magyar30
