Stranica 389 [389]
OCR
200. (137—138. lap.) Schlagli szój. Gallerium = fatyol fefedel, Beszt. feyer fedel. — A Radvánszky-féle kehely a rajta levő évszám szerint 1576-ból való (L. 44. tábla, 4. sz.), a reczés főkötő tehát nem a Jagellokori viseletnek felel meg. — Aucupeta (acu picta) — Schl. szój. varuth chepez, Beszt. sz. varoth chepez, későbbi magyarázatok sz. hymmel varrot, jratus ruha. — A Rubruguistól említett tatár női fejékről |. 170. jegyzetet; ma is megvan a középázsiai ujguroknál «orabuk» néven (püspök süveghez hasonló magas süveg), s az özbegeknél és turkománoknál, «szedkele», sszeükeles néven, mely körülbelől fél méter magas, bőrből készül, vörös vagy sárga kendővel van borítva s felső részét csipkék s kerek ezüst darabok ékítik. (Vámbéry A. A török faj. 409, 445, 487. és Középázsiai utazás. Pest. 1865. 292. l., hol látható ezen női fejék.) A kun-tatár viselet honosította meg tehát nálunk, Magyarországból átment a délnémetekhez, tőlük pedig Bajor Izabella, VI. Károly franczia király neje bevitte Francziaországba, midőn 1385-ben Párisba vonult s ez a viselet száz évnél tovább megmaradt Francziaországban és Burgundban. V. 6. Aug. v. Heyden: Die Tracht d. Kulturvölker Europas. 109. I. L. még Weiss H. il. mm, IL 10 Ik) 201. (138—140. lap.) V. 6. 173. jegyzet. — A mellvas alakjának fejlődését 1. Boeheim Waffenkunde. 92. s köv. Il. Az itt nem említett emlékek közt kiváló helyet foglal még el II. Lajos | király pánczélja a bécsi udvari Kunsthist-Sammlungban, melyet Seusenhofer Konrád készített 1515. Innsbruckban. (Boeheim: Album hervorragender Gegenslánde aus d. Waffensammlung d. a. Kaiserhausc. 3. 1. IV. tábla, 1. ábra. Jahrb. d. Kunsth. Samml. XX. k. 302. I. és XLIII. tábla. — Szendrei J. Hadtört. emi. 721. sz. 205—212. |. Magyar műkincsek. II. k. 140—144. |. és 9. tabla.) — A vállfővasra I. Erdélyi János végrendeletét (1472): «quod arma volo ornari cum uno antiquo arma vulgo walfew. » Teleki OKl. II. 114. — A vaskeztyü fejlődéséről I. Boeheim Jaffenk. 78. s kéy. Il., a vasczipérol U. 0. 118—119. |. — Egy régi vasczipé volt az ezredéves kiallitason is, V. 6. Szendrei Janos Hadiéri. Eml. 165. 1. — Kinizsi P. vasinge a M. N. Múzeum régiségtárában őriztetik. (V. 6. Rómer: Kinizsi Pal sirkéve. Gy6ri tort. és rég. fiz. 1862. II. k. 56— 59.) —A teljes fegyverzetet feltüntető siremlékek közül tablainkon ifj. Hunyady János szörényi bán, Hunyady László, Szentgyörgyi György, Tárczay Tamás, Zápolyai Imre és István s Ujlaky Lőrincz siremlékeit közöltük. (I. XIV. t. 1, 3, Ro ES Alla th 13 928 ezeken kivül még a következők ismeretesek, a XV. század derekáról: egyik Szürtheyé, a XV. század végéről Ujlaky Miklós bosnyák királyé és Kinizsy Pál temesi főispán s erdélyi vajdáé, a XVI. század első tizedeiből: Kamicházi vagy Myslenovith Horváth Márk horvát báné, Máriássy Istváné, Perényi Imre nádoré s Pálóczy Mihályé és Antalé. (Gyóri tört. és rég. füz. Il. 96. II]. 192. és 213. Arch. Er. VII. 1887. 425. VIII. 1888. 300. IX. 1889. 3. Cserghed és Csoma: Alte Grabdenkmáler. | 46, 74, 80, 84. Szendrei J. Hadi. Eml. 112.) —L. még Szendrei | Janos Magyar hadiélet. (Magy. Mtikincsek. II. 86—93.) — 12 231 A huszárságot — a bessenyőkre alkalmazva — így irja le Bonfinius: «Nam illis mos est, vexillationibus uti, demissas ferre barbas et labri vel maxime superioris nutrire pilos, caudata cristatave secum ferre pilea, fluitantibus quoque vestibus indui, iisdemque sericeis, in Persarum morem, et equorum pernicitate admodum delectari.» (Rerum Hung. Dec. IT. Lib. IV. Pozsony. 7a, WAR, Ik)) 202. (140—141. lap.) L. 174. jegyz. — «Arma vulgo soap (salap) cum galea mea propria.» Erdélyi J. végrend. 1472. Tel. Okl. II. 114. — A salapra I. Tagányi K. Századok. 1893. 310. — A Kopasz Zátonynál lelt összesen 56 db. fegyver a M. N. Muzeumban van (182/1873. Rég. N.) — A xvi. sz. különböző sisakformákat 1. Szendreinél Hadi. Eml. u. m. cs6rsisak 230. I., tornasisak 267. 1., sisak lélekvassal 233, salade 159, 237, vaskalap 231, püspöki vaskalap 183, sodronyos fejtakaró 129. 1. 203. (I41—142. lap.) Tagányi Századok. 1893. 314, 315.— Melich J. Nyelvi. Közl. 1895. XXV. 122. I. — Boeheim: Waffenkunde. 176—184. I. böző változatait I. Szendrei Hadi. Eml. 141, 176, 190, 192, 280; a kotorgardot u. 0. 170, 171, 179, 204, 224. I., a boldat 238. I. A kotorgérdot emliti Tomori Pál is 1520-ki végrendeletében : «Item hattam Ewth wy kothorgartoth.» Radvanszky B. Magy. salap 231, 270, A nehéz gyalogsági paizs kiiloncsaládél. és hagt. II. 3. 1. — 204. (142—143. lap.) A szamszerijjrd| lásd Tagányi K. Századok. 1893. 316. I. — Legrégibb okleveles emlékét 1417-ből ismerem: «tres arcos vulgo zamscirig vocatas.» Teleki Okl. I. 317. — V. 6. Boeheim : Waffenkunde. 405 s köv. II. Viollet le Duc id. m. V. 20 s köv. II. A Schlagli szójegyzék sz. a balista vagyis a parittyaijj a. m. «tekerwin fekes nyil; a subtelum-ot (Beszt. sz. fekes nyil) stornars-nak nevezi; a «tegez»-t (faretra), melyben a kézíjjat tartották, megkülönbözteti a nyilvesszőtartó corintustól (corytus, köcher), melyet «puzdord»-nak nevez, de a catapulta is a. m. «puzdra», holott ez tulajdonkép a számszerÚj! SzíTÉSZEI "ATGUSS— LV famentúm sic eoymatelu nie —aemyile hamus — horog. 205. (143. lap.) A kézi lőfegyverről vagyis a puskáról Il. Boeheim Waffenkunde 445 s köv. II. — Mátyásnak a török elleni fölszereléséről szóló egykorú melki kéziratot 1. Monum. Habsburgica. Bécs. 1855. II. k. 78. I. Van még egy müncheni és florenczi kézirat is. V. 6. Szendrei Hadtört. Eml. 79 s köv. II. és Magyar hadiélet (Magy. Műkincsek. II. 86, 89, 115, 129. |.) A tüzi fegyverek (ágyúk) készítése különben egész a xiv. század derekáig megy vissza; Pozsony Nagy Lajos 1354 oklevele sz. már el volt látva tüzi fegyverekkel, volt egy «Piixenhof» nevü fegyvertár is, de a városi tüzérek még 1434-ben is idegenek voltak s csak 1440 után kezdtek helyben is készíteni ágyúkat, bombákat s 1442-ben már kartácsokat is; az 1454-ki városi számadások sz. Hunyadi Jánosnak egy 1171 font súlyú sárgarézből készült ágyut küldtek, melynek «Csdka» (Tarraspüxen Zoka) volt a neve. Estei Hyppolit egri püspök egri és szarvaskői várában az 1508-ki számadások sz. 360 puska és 29 ágyu volt.
