Oldal 387 [387]
OCR
dr. Jósa András szabolcsmegyei főorvos úr volt szíves velem közölni. — Pulszky F. Magyarorsz. Arch. TI. 194. s köv. ll. Central Comm. 1867. XII. 101. — Hampel J. a halasi leletről Arch. Közl. XIII. k. 2. füz. 46—50. I. és Ölvösművek Nagy Lajos korából. (Arch. Ért. VIII. 1888. 193—208.) Kárász L. Az aacheni magyar kápolna ölvösművei (U. o XII. 1892. 193—204.), Ipolyi A. Magyar ereklyék. (Arch. Közl. III. 116—122.) — Czobor B. Magyarorsz. tort. eml. az ezredév. orsz. kiáll. 153. s köv. II. — «Tunica ampla de panno moryt cum foliis argenteis vulgo scaba dicta ordinatum»; «Tunica similiter ampla de scarleto similiter cum foliis argenteis. » Anj. OKI. V. 205. 185. (122. lap.) Boncz Ödön : A Haller grófok nemzetségkönyve. (Turul. IV. 1886. 105.) és Hunyadi János állítólagos siremléke Gyulafehérvárott. (Arch. Ér. XDC Blo, 97) — Czobor Béla : Magyarország lörténeti emlékei az ezredéves országos kiállításon. Gerlach és Schenk kiad. Budapest. — Csoma József és Csergheő Géza: Alte Grabdenkmáler aus Ungarn. Budapest. 1890. — Finály Henrik: A beszterczei szószedet. Latin-magyar nyelvemlék a xv. századból. (Akad. Ért. a nyelvt. kör. f. XVI. 1.) Budapest. 1892. — Hartmann Ernő: Ein héfisches Karlenspiel des xv. Jahrhunderts. (Jahrbuch d. Kunsth. Samml. 1883. I. k. 101(—115. |. V. 6. Magyar műkincsek. II. k. 1—3. sz. t.) — Hefnmer-Alteneck: Trachlen, Kunstverke und Gerdthschaflen. Frankfurt a. M. 1883—84. IV—V. köt. — Henszlmann Imre: Lécsének régiségei. Budapest. 1878. 67—70. |. 11—V. tábla. — Heyden Ágost: Die Tracht der Kulturvélker Europas. Lipcse. 1889. 114—144. — Hottenroth Fridrik : Trachien der Vélker alter und neuer Zeit. II. k. Stuttgart. 1891. 85, 151, 163. ll. és 96, 99. tabla. — Huszka József: Sxent László legendája székelyföldi falfestményeken. (Arch. Ért. V. 1885. 211—220,), Magyar szentek a székelyföldön a xv. és xvi. században. (U. o. VII. 1886. 123—134,), Székely fesidiskola a xv. században. (U. o. VIII. 1887. 331—332. 1.) A mezőtelegdi ev. ref. templom falképei. (U. o. XII. 1892. 385—389.) és A sepsi— besenyői ev. ref. templom. (A Székely N. Múzeum Ért. 2. rész. S.-Sz.-György. 1891. 276—290.) — K—r B—a: Magyar díszöltönyök a fraknói kincstárban. (Arch. Ért. XII. 1892. 240—243. XIII. 1893. 331—334.) — A Magyar Nemzet Története. Millen. kiad. Szerk. Szilágyi Sándor. III. és IV. köt. — Magyarország és Erdély képekben. Szerk. Kubinyi F. és Vahót Imre. Pest. 1853. II. k. 49—56. (A sárkányrend lovagjai.) — Masner Károly: Die Costüm-Ausstellung in k. k. oest. Museum. Bécs. 1894. Taf. 2. — Matejko Jan: Objasnicnia dziesieciu tablic Ubiorów w Polsce. Krakkó. 1879. — Matlekovics Sándor : Magyarország közgazdasági és közművelődési állapota ezeréves fennállásakor. Budapest. 1897—98. IV. k. 354 s köv. V. k. 453, 591. — A Cyclopaedia of Costume. 1—II. k. London. — Radisics Jenő : Magyar Műkincsek. II. k. Budapest. 1895, 98. — Rómer Flóris : Magyar viseletképek a bécsi cs. k. könyvtárban. (Arch. Közl. VIII. 199.) és Régi falképek Magyarországban. Budapest. 1874. — Schultz Alwin: Deutsches Leben im xiv. und xv. Jahrhundert. 300 s köv. II. — Szalay-Baréti: A magyar nemzet története. Budapest. II. kot. — Szamota Istvan: A schlégli magyar szdjegyzék. Budapest. 1894. — Szendrei János : Magyar viseletképek cximeres leveleinkben. Budapest. 1892. 5—17. |. (Arch. im, SUL he § XII. k. 2. fiiz.), Hadtorténelmi emlékek az ezredéves orsz. kiállitáson. Budapest. 1896. 75 s köv. II. és Magyar hadi élet. (Radisics J. Magy. műkincs. II. 8;—106.) — Szerelmey Miklós : Magyar hajdan és jelen. Pest. 1847. 46. 1. (Margitszigeti jagellókori freskó.) — Tagányi Károly : A beszterczei szószedet kulturtört. jelentősége. (Századok. 1893. 305—327.) — Triumph des Kaisers Maximilian I. Bécs. 1883/84. 39. tábla. (A fölvilágosító szöveget Schestag Ferencztől I. Jahrbuch d. Kunsthist. Samml. I. k. 154—181. 1. V. 6. 161, 175, 177. II.— Varju Elemér: A gyulafehérvári székesegyház sírköveiről. (Arch. Br XIX 1899. 28.) — Weiss Hermann: Kostümkunde. Neuzeit, I. k. Stuttgart. 1872. — Der Weiszkunig. (I. Miksa császár önéletrajza.) Kiadta Schultz Alwin. (Jahrbuch d. Kunsthist. Sammlungen d. allerhöchst. Kaiserhauses. VI. k. Bécs. 1883.) — Viollet le Duc: Dictionnaire raisonné du mobilier francais. Paris. 1872—75. III—VI. köt. — Vizkelety Béla: Vázlatok a magyar viselet törlénetéből. (Vasárnapi Ujság. 1801. 29. Sz. 337)186. (122—123. lap.) A Weisskunignál (Jahrbuch sat. VI. k. XVII.1.) megjegyzi a kiadó, hogy Miksa császár különös pontosságot követelt az illusztrálóktól. — Fraknói V. A Hunyadiak és Jagellók kora. Millen. magy. tört. IV. 625. — Bunyitay V. A gyulafehérvári székesegyház későbbi részei. Budapest. 1893. — Tora, WN, WEE, B, 1m, — Alia. 1d, XOX, 1899. 28, 97. 187. (124. lap.) A Radvanszky B. Magyar csalddelet és haztarids. I. 132. V. 6. 4o., 58. és 86. jegyzet. 188. (124—126. lap.) Holtenroth id. m. II. 212. I. 99. tabla, 26—30. sz. a. A subardl (schaube) U. o. 90. és 104. I., Heyden jók sai, Weiss id. Zo AS szepéshelyi oltárképet 1. Szalay-Baróti id. m. II. 490. V. ö. Mill. magy. fan, IW, ©ag. 5 low ll A Zsigmondkori suba alakját 1. a Huss J. máglyára hurczoltatasét ábrázoló s a prágai egyetem birtokában levő egykorú tollrajzon (Szalay-Baréti 164 mm lei) a Constanza Lochner István által festett kölni oltárképen (U. o. és Mill. iin. 585.), Reichenthal Ulrik krénikajanak kéziratéban a constanci zsinat képén (Millen. magy. tört. III. 521.), továbbá a trójai harczosokat ábrázoló XV. száz. franczia miniatureökön (La Revue de Part. 1899. V. köt. 24. füz. 205. s köv. II. V. 6. 34. táblán HO 1295 m. 228 szül. 1G Go m. tört. kon 4. sz.) — A «suba» névre I. vásárhelyi Erdélyi János 1472. végrendeletét: «Subam meam chemeleth.» Teleki Okl. II. 114. 189. (126—127. lap.) Lochner J. képét I. id. m. II. 155., a sienai mozaikot u. o. 143. Szalay- Baróti 190. (127—128. lap.) A magyar aranyak Sz. László-képére nézve I. még XIV. tábla, 2. sz. a. magyarázatot. — Nemes M. úr lánczokról csüngő csörgőknek tartja azt, a mit én ővnek gondo
