Page 386 [386]
OCR
228 freskókon (Homoród sz. Márton, Gelencze, Füle, Bibarczfalva, Ders, Killyén Sz. László rendesen tőrt visel jobb oldalán. L. Arch. Ért. V. 1885. 214, 216, 219. VI. 1886. 128. Székely N. Mux. Ért. IN. r. 288. I. Millen. magy. tört. II. k. 80. 1. (48. és 49. füz.), 125. 1. Az Osztrák-magyar monarch. irásban és képben. 11. füz. Magyarorsz. I. 66. V. 6. XII. szines t. 10. és 31. fekete t. 1. sz. — Neve a szójegyzékek sz. gladius, mucro, ensis = twr (Schl. 585, 586), theur (Beszt. 116, 117.) ; spata == zeles twr (Schl. 589.), zes twr (B. 119.) ; bipennis = keth ele twr (Schl. 590), keth eleu (Beszt. 120.), az utóbbit Tagányi K. [Századok 1893. 314.) hadi szekerczére magyarázta, de hogy a középkorban kétélű tőrt értettek alatta, világosan bizonyítja a Schlagli szójegyzék, a Képes Krónika Záh F. merényleténél «bicellusnak nevezi, a képen (közölte Millen. magy. tort. III. 78.) szintén tőrt látunk ; fixolaris a. m. heges twr (Schl. 591), heges theur (B. 121.) ; pugio = pancel bely vas (Schl. 594.) ; a Schlagli szój. (592. sz.) még említi a «siccay magyar elnevezéseként a «chapo»-t, a mi késforma egyélű tőr lehetett. 177. (118—119. lap.) A középkori lándsanevek: hasta, lancea, teres = chucha (Schl. 597—600), zutha, zulcha (Beszt. 125128), V. 6. Századok. 1893, 315.; cuspis = gerel, tricuspis = harum elw gerel (Schl. 610, 611.); lupatum = kereuez (Schl. 633), kereuel (Beszt. 129), a középkori német «scharpysern» (scharfeisen), 1. Boeheim Wajfenk. 547, 548. |.; novaculum, novacula farakas caza (Schl. 596), farkass kusa " (Beszt. 124.), V. 6. Századok. 1893. 315.), inkább spetum, mint runka, a spetum az olasz katonáknál mar a XIV. században megvolt, |. Boeheim: Waffenkunde. 342, 353. |. 178. (119 lap.) A számszerijjról I. Szendrei J. Hadtort. Eml. 76. |. — Századok. 1893. 316—317. |. sére nézve V. 6. Boeheim: Waffenkunde. 401. s köv. II., amiből kitünik, hogy a nyugat római birodalomban már a IV. században ismerték, a kelet rómaiaknál azonban még Anna Komnena Eredetére s elterjedé(1083—1148.) korában is ismeretlen volt. A számszerijjhoz (zomoserig. Beszt. sz. 144.) használt nyilvessző, a subtelum a. m. fekes nyl. (B. 137.) 179. (119. lap.) Schlagli szój. claua = mochk (595. sz.), Beszterczei szój. math (123. sz.) A tájszótár sz. macsuka a. m. valaminek bunkója. V. ö. Századok. 1893. 314—315. A «buzogany» név a Nyelvtört. Szótár sz. legelőbb egy 1424-ki oklevélben fordul elő: «bozgan» nevü vasbót. Eredetére I. Arch. Ért. X. 1890. 403. s köv. II. Hogy tatárfegyver, Marco Polo mondja. (Brózik K. Középkori ázsiai utazók. 92. 1. XII. fej.) Egy anjoukori tollas buzogányt sarkantyúkkal s különböző házieszközökkel együtt 1898 elején Szabolcsmegyében KutyaBagoson egy elpusztult templom alapjai körül találtak (V. ö. 184.. jegyzet), e buzogány eredetileg hat tollú volt, az egyes tollak háromszögü lemezből állnak. 180. (119—120. lap.) Boeheim W. Waffenkunde. 226 s köv. II. — Zschille R. és Pforrer R. Der Sporn. Berlin, 1891. 12—14. |. 181. (120. lap.) Boeheim id. m. 123 s köv. II. — A magyar nyereg alakja eléggé kivehető a Képes Kr. több képén, minők : a magyarok bejövetele, Botond párbaja, Gyula leveretése, II. Géza megkoronáztatása, IV. Béla futása, Ottokár halála sat. Közölte ezeket a Millen. magy. tört. I. k. 102, 195, 275- 1 ik 274, 483, 595. A nyereg hátára 1. Sz. László látományának képét u. o. II. 93. A kun nyerget az említett derzsin kivül I. a killyéni freskón és a Margitszigeti téglán u. o. II. 125, 463. A néprajzi muzeumban levőt |. Gr. Zichy J. Kaukázusi és középázsiai ulazdsai. II. 586. A bögözi freskó magyar nyergét |. Arch. Bit. XNML 1898) 300. = Vie 0. Zechille os ionic aa Pferdetrense Berlin. 1893. 10 s köv. 1. és Die Steigbiigel. Berlin. 1896. 9—11.1. — Schlieben A. Geschichte der Steigbiigel (Annal. d. Ver. f. Nassauische Alterth. XXIV. 1892. 205 s kév. Il.) 182. (121. lap.) Az Anjoukori zászló alakja a Képes Kr. több miniaturején látható. Igy Aquileja ostromának és a Cesumauri titkézetnek a képénél igen hosszú ruddal s itt még turullal, mely a krónikák sz. egész Géza fejedelemig a hunnok ezimere volt; az Árpádok alatt fölváltja ezt a nyolcz pólya s a kettős kereszt, ilyen zászlók vannak Keán leveretése, a ménfői ütközet, IV. Henrik és Salamon Fehérvárra való menetele, a cserhalmi és mogyoródi ütközet (ez utóbbinál a királyi zászló kettős kereszttel, a herczegeké 8 pólyával van ellátva), III. Béla, II. Endre, a keresztes hadjárat képénél; a rozgonyi csata képén egyik zászló 8 pólyás, bal felől az Anjou-liliommal, másik pedig kettős keresztes. Színes másolatban Keán képét közölte a Millen. magy. tört. I. k. 15. füz. 276. I. L. még Marci Chronica. Kiadta Toldy F. Pest. 1867. — A tébbit 1. Millen. tort. 1. k. CCCXXVI. és CCCXLIV. |. Il. k. 24, 73, 82, 95, 313, 384, 405. III. k. 54. és Szalay-Baréti L. A magy. nemz. tört. II. 19. 183. (121. lap.) A xu. század közepén a magyarság Freisingeni Ottó sz. még nem igen szeretett városokban tanyazni, hol kevés faház s még kevesebb kőház volt, hanem inkább az egész nyarat és őszt sátrak alatt töltötték. (Szamota István Régi utazások Magyarországon. 16 s köv. I.) — De már a XIII. század második felében, az 1279-ki országgyűlésen a kunokat is kezdték rászorítani az állandó lakásra. «Videlicet a modo descendent et recedent a tabernaculis suis et domibus filtrinis et habitabunt ac morabuntur in villis, more Christianorum, in edibus et domibus solo fixis.» Fejér Cod. Dipl. Wo Bo S1G0 184. (121. lap.) Arch. Közl. XVIII. 47. — A nagylaki leletet dr. Réthy László asatta fel 1883-bans a M. N. Múzeum régiségtaraban van (120/1883. Rég. N.), áll csontgombokbol, hajgyürüből, 5 db öt szirmú bronz rozettából s bronz szijvégből a sárkányt ölő Sz. Györgygyel. Kiadatlan ép úgy, mint a Szabolcsm. kutya-bagosi lelet (a Szabolcsm. múzeum birtokában), mely egy teljesen elpusztult templom alapfalai körül rigolirozés alkalmával került napvilágra s bronz rozettén kivül különböző házi eszközöket, sarlókat, késeket, lakatokat, ollót, szigonyt, csatokat, dorombot, vésőket, aztán fegyvereket, buzogányt, kopjahegyet, anjoukori sarkantyúkat, csizmapatkót sat. foglal magában; közzétételük nagyon kivánatos volna; rajzukat
