Stranica 384 [384]
OCR
226 cos, et pileos Cumanicos, quorum usus in Hungaria iam in consuetudine habebatur abiiccere demandabat. » Marci Chronica. Pars. II. cap. 86. — Hunfalvy P. ugy értelmezte a törvény rendelkezését, hogy a kunok alkalmazkodtak a keresztyén szokásokhoz, a szakál beretválásra, hajnyirésre és ruhaviseletre nézve azonban a réginél maradhatnak. Magyarorsz. Ethn. 373. |. Ellenben Pauler Cy. sz. abba ugyan belenyugodtak, hogy keresztyén módon éljenek, «csak hajukat, szakálukat nem akarták lenyirniv s Fülöp püspök, a pápai legatus beleegyezett, chogy a kunok hosszu szakállukat, hajukat megtarthassák. A magy. nemz. tört. II. k. 457, 460. Marczali H. magyarázza a törvény szövegét ; «megmaradt tehát a torzonborz szintén igy szakál, az üstök, a hegyes süveg és a bő, asszonyos keleti ruha. » A magy. nemz. tört. Millen. kiad. Szerk. Szilágyi S. II. k. 610, |. — Boncz O. Vázlatok a magy. visel. tört. 2. r. 39. I. — A csészetartó szobrokat I. Aspelin J. R. Antiquilés du Nord Finno — Ougrien. 84. 1. Chantré E. Recherches anthrop. d. le Caucase III. k. 67. Henszlmann J. A bécsi 1873. vildgtdrl. magy. kedv. rég. osztálya. 101—102. I. és Die Kunst der Gothen. ról írja Rubruquis : «Comani faciunt magnum tumulum super defunctum, et erigunt ei statuam versa facie ad orientem, tenentem ciphum in manu sua ante umbilicum.» Relations des Voyages de Guillaume de Rubruk, Bernard Le Sage et Saewulf. Paris. 1839. 41. I. Brézik K. Középkori ázsiai utazók. 26. 1. — L. 106. jegyzet. 162. (109. lap.) A koronázási arany almát 1. a XXXIX. tablankon, 2. sz. a. — Szvatopluk előtti lovászt és gulyásokat a Képes Kr. 11. levele után közölte Millen. magy. tort. I. 103. Hunor és Magyar vadászatát a 3. i. levő miniature után U. a. I. 29. A turnicsei freskókon a váradi egyház alapítását I. Rómer iicl, ia, af, I 163. (110. lap.) Az oláh viseletet a Képes Kr. 72. és 73. levelén levő miniatureök tüntetik föl, közölte ezeket a Millen. magy. tört. III. k. 103—104. I. — Az 1233-ki (szövegben hibásan 1232-ki) beregi egyezségben megfogadta Endre, hogy gondja lesz rá, hogy a zsidót és izmaelitát bizonyos jel különböztesse meg a keresztyéntől. Knauz: Monum. Strigon. I. 292.— A budai zsinat 124 (szövegben hibásan 125.) pontja sz. elrendelték, hogy a zsidók, kiket a keresztyének jósága befogadott s lakást engedett nekik maguk közt, a kánonok értelmében a bal mellen ruhájukra vörös karikát (unum circulum de panno rubeo, pro signo, assutum sive consutum ante pectus, in parte sinistra in veste superiori), a szerecsenyek és az izmaeliták pedig sárga karikát (ubi Judzei portant circulum pro signo rubeum, alii supra dicti signum croceum teneantur deferre.) varrjanak föl, hogy meglehessen őket ismerni, Tört. Tar. 1881. I. 547. — « Dy Juden schollent auch gewant tragen, da pey man syirkennet:vber ander ir klaider eynen réthen mantel, vnnd an der aller sichersten stadt eynen gilben fleck, den man nit miig vber spannen.» Buda városának torvénykönyve. Kiadták Michnay Endre és Lichner Pál, Pozsony. 1845. 193. fej. 114. I. L. még Ortvay T. Pozsony város tört. II. k. — Tétlaki képet I. Rómer id. m. 56. I. — Anonym. Leobensis: «De coma etiam vel valde parum precindebant vel omnino ut Judei vel Ungari comam dividebant.» Zahn kiad. 28. 164. (110—111. lap.) Weisz H. Kostiimk. Neuz. I. 61. 77, 201, 207, 284.294. — Heyden A. Die Tracht d. Kulturvölker Europas. 96—100. 165. (111. lap.) Schlagli szdjegyz. rusta, supera, superus — rokolia, tunica = zoknia (1161-63, 1264. sz.), Beszterezei sz6szedet: irista — rokolya, tunica = zognya. — Gilét M. leanyanak szoknyái 1348.: «Unum superum vulgo rokola dictum cum perlis ordinatum et bisso subductum», «Tunica ampla de panno moryt cum foliis argenteis a vulgo scaba dictis ordinatum», «Tunica similiter ampla de scarleto similiter cum foliis argenteis. » Anjouk. Okl.. V. 205. 166. (111. lap.) Démélki képet I. Rómer FI. Régi falképek. 1035 Th, ING ti 167. (111. lap.) Veleméri képet I. Rómer id. m. 16. I. III. t. és 18. 1. IV. t. — Erzsébet eljegyeztetését I. a Kép. Kr. 70, levelén, közölte Millen. magy. tört. III. 107. 1. — Henszlmann J. Locsének régiségei. VIII. t. 2. — Kassai reliefet I. Matlekovics S. Magyarorsz. közműv. állapota ezeréves fennállásakor. V. 441. és Czobor B.. Magyarorsz. tört. emlékei az ezredéves orsz. kiáll. 102, 108. 168. (112—I1I3. lap.) A surcotról I. Viollet le Duc Diclion. rais. du mob. franc. IV. 357. s köv. Weisz H. Kostümk. Neuzeit I. 70—80. Heyden Die Tracht. 98, 108. Hottenroth II. 80. — Armilla, Schlágli szój. imeg val (1166. sz.), Beszt. szósz. engual. — Isep fia Jób ispán 1306. elzálogosítja «vagium suum, sufflatam clamidem uxori sue, pellem masturiy 2 márkáért Tenkus fia Jánosnak. Zichy Okl. I. 113. — Gilet Miklós leányának két rend 6ltézékéhez tartozott «unum palium hermelina pelle subductum» morit posztóból készült ezüstös bő tunika val, «Item unum palium» skarlatbul készült hasonló tunikaval. 1348. Anjouk. Okl. V. 205. — Sarolta (a szövegben tollhibából Gizela) a Képes Kr. 19. levelén, közölte Millen magy. tört. I. 214., Gertrud a Kép. Kr. 62. levelén, közölve Millen. térl. II. 374, Kun Erzsébet U. o. 64. levél, Maria U. o. 70. levél, Millen tört. II. 106. N. Lajos születése U. o. 70. levél, Millen. tört. I]. 121. — Veleméri képet Romer id. m. 18. |. IV. t. és 16. 1. III. t. — Henszlmann J. Lőcsének régiségei. 86, 96. t. 169. (114—114. lap.) A női fejrevaldk neve a Schlagli és Beszterczei szdjegyzékek szerint : pepulum = fefedel; flameola, flamiola — fatyol, orchon; fascia = orton, orchon; falameterela= phathyvl; gallerium = fefedel, feyer fedel; moarcium (moarium, moire) = fátyol fefedel, fejer fefedel ; velaruca (velum—rica) = fedel chepez (Murmeliusnal : fedel) ; vitta, mucerum vagy mutrum, mucrenum = chepez; aucupeta (acupicta) — varuth vagy varoth chepez, (a Hortularium és Murmelius sz. hymmel varrot, jratus ruha) ; piliolum = kenth, konth (azaz konty) ; hinibus, linibus (limbus) = aran fonal, aranyas fedel ; texta, serta, fascia, fusia = partha ; aurifica = aranas parta, arany
