Stranica 383 [383]
OCR
154. (t01—102. lap.) Boncz O. id. m. 34 Anonymus Leobensist I. föntebb 145. jegyzetben. 155. (102—103. lap.) Pápa nb. Miklós 1317-ki végrendeletében újjas és újj nélküli tunikát (tunicam sine manicis et tunicam manicatam) emlit; az újj nélk 36. 1. — Az i bélelve volt hdlgymenyéttel vagy vadmacskabérrel, az újjas nem. Amaz tehát a rövid felső dolmany, emez pedig az árpádkori szük kabát alól kilátszó fehér ing. Anjouk. Okl. I. 431. — A különböző nemzetek bevándorlását ábrázoló kép rajzát a Képes Krónika 16. leveléről közölte Boncz Ö. Arch. Ért. VII. 1887. 201. és Vázl. a magyar vis. tört. 40. |. — Bonfinius (Dec. II. Lib. IV. pozsonyi kiad. 1744. 172. I.) írja a bessenyőkről, hogy könnyű börruhában, lóháton mentek a hadba ; távolból nyillal lövöldöztek az ellenségre, közelből lobogós kopját használtak. Torzonborz vagy selyem bő ruhájuk s tollas süvegjük megrémíté az ellenséget, melyet szilaj paripáikon a legnagyobb sebességgel támadtak meg. Erre a xvi. századbeli Liszti János veszprémi püspök ezt a megjegyzést irta: «Hic est nunc nostrorum Huzaronum habitus. Unde colligere licet, prouti verum est, Hungaro olim alio, quam nunc, vestium habitu usos.» Kovachich Istv. Mart. Scribtores Rer. Hung. Minores. Buda. 1798. 1. 333 156. (103. lap.) Torques a. m. rez (Schlagli sz6j. 1195. sz.), rezes (Beszterezei szósz.) — Gerecze P. Arch. Közl. XVIII. 47. |. — Aug. v. Heyden. Tracht der Kulturvélker Europas. 105-106. |. 157. (104. lap.) Pápa nb. Miklós 1317-ki végrendeletében két rend öltözetet sorol fel, mindegyik rend állt palástból (palium), újjnélküli s hölgymenyéttel vagy vadmacskabérrel bélelt tunikából és újjas tunikából. Ezenkivül volt még a bambusium, mely a pánczélzathoz tartozott. Anj. OKkl. I. 431. — A mentére, korszovágy-dolmányra, subára, bambusiumra, garnaciára I. föntebb 40, 86, 107, 110, 148, 149. és 151. jegyzetet. — Schlügli szój. epitodium — gernatus. (1207. sz.), podus — kabaricha (1213. sz.), a Beszterczei szójegyz. sz. a. m. tabyrruha. — Péter, szöllősi plebános 1317-ben bizonyos elzálogosított, de kiváltott ruhák közi emliti a következőket: «Tabardam cum vario volutam», «Tunicam structam» és «Capucium blaueti maneriei.» Anjouk. OKI. I. 417. Tunica a. m. zoknia (Schlagli sz6j. 1264. sz., Beszterczei sz. szognya). U. e. a Capuciumot «chaprong»-nak, «chaprang»-nak magyarázzák. 158. (104. lap.) A beszterezei szdszedet sz. caliga a. m. nadrag, bracca a. m. berhe, ugyanezen alakban kézli a Schlagli szdjegyzék is. — A magyarok bejévetelét (Képes Krén. 21. I.) 1. Millen. magy. tört. I. 103., Krakkó ostromát (Kép. Kr. 49. 1) Arch. Ért. VII. 1887. 196.1. és Boncz ©. Vázl. a magy. vis. 36. A tatárok betörését (Kép. Kr. 125.) Millen. magy. tört. II. 486. U. o. 167. I. a kunok hódolását (Kép. Kr. 98.), a hol szintén gatya látszik. — A Mátyás korabeli Bonfinius sz. a bessenyők ceis, in Persarum morem.» Dec. II. Lib. IV. 1744-ki pozsonyi kiad. 172. 1. Nemes-Nagy: Magyar viselet. | 159. (104105. lap.) A schlagli és beszterezei szdjegyzékek igy sorolják el a lábbelit: ocrea = zekernye, calceus = Schl. saru, Beszt. zaru, subsolium = Schl. cipeles talp, Beszt. talp, sotular = Schl. cipeles, Beszt. cipelyz, sardis = capca, calupes= falab (vagyis sdlya), castiuale (aestiuale) = Schl. botus, Beszt. bochor (bocskor), pedile = keremheg (fusstuch), solea = Schl. bwr (bőr), Beszt. fatalp. 160. (105—107. lap.) Mittra, tiara = siueg, Beszt. syueg, — A veleméri három király képét I. Rómer FI. Régi falképek. 22. I. V. tábla. — «(Philippus Firmanus) pileos Cumanicos, quorum usus in Hungaria iam in consuetudine habebatur, abiiecere demandabat». Marci Chronica. P. II. cap. 86. — Az 1279. gyiilés határozatát I. Fejér Cod. Dipl, No 2s i3. —= A Sz. Lászlónak hódoló kunok képét (Képes Kr. 49.) közölte a Mill. magy. tört. II. 167. — Zsegrai képet I. Rómer id. m. 35. 1. és Baróti-Szalay J. A magy. nemz. tört. I. 415. — A kiálló hegyü olaszos kalapról 1. Weisz H. Kostümkunde. Neuzeit. I. 283. és Gerecze P. Sz. Simeon koporsója. Arch. Közl. . XVIII. 49. Veleméren a három király csatlósait találjuk ilyen kalappal, I. Rómer id. m. 22. |. V. tábla. A turnicsei képet I. U. o. 28. I. L. még a bögözi freskót. Arch. Erl. XVIII. 1898. 390. — A Képes Kr. 16. levele után a különböző népek bejövetelének képét I. Arch. Ért. VII. 1887. 201. és Boncz Ö. Vázl. a magy. visel. tört. 40. |. A martyianczi zsidó süveget |. Rómer id. Ag. Il Turnicsén a diadaliv fölötti képen vannak a kunok zsidó siiveggel ábrázolva, Rómer id. m. 28. I. A gelenczeit I. Arch. Ért. V. 1885. 127. 1. A tótlaki zsidókat I. Rómer id. m. 56. I. X. t. és Baróti-Szalay J. A magy. nemz. tört. I. 414. Csécsen is megtaláljuk a zsidó süveget. Arch. Ért. XIX. 1899. 209. — A Keánnal való harcz képe a Képes Kr. 21. levelén levő miniature után megjelent Millen. magy. füzetében I. k. 276. 1. 161. (t07—r09. 1.) Ottó királyról mondja Zittaui Péter : «longam barbam habens more Ungaricg.» Dobner: Mon. Hist. Boem. V. 170. — Szepesvaraljai képet 1. Ipolyi A. Kiscbb munkdi. I. 246. Millen. magy. tört. III. k. 46. Baróti-Szalay J. m. fort. 15. A magy. nemz. tört. II. 13. — «Tonsa capila Cumanorum Almi ducis milites, mactabant tanquam crudas cucurbitas. » Anonym cap. 8. — «Capila quippe Cunorum, nouiter rasa, tanquam cucurbitas, ad maturitatem nondum bene perductas, gladiorum ictibus Jch. de Thwrocg Chronica. Pars. II. Cap. 49. A kunok hajviseletérél és borotválkozásáról igy szól az 1279-ki végzés : «Videlicet a modo descendent et recedent a tabernaculis suis et domibus filtrinis et habitabunt ac morabuntur villis more Christianorum in zedibus et domibus solofixis, disciderunt. » praeler abrasionem barbarum et abreuationem capillorum et habitum vestium eorundem, super quibus eosdem preeter ipsorum voluntatem venerabilis Pater Dominus Legatus ad nostram deuotam instantiam lenitate paternee pietatis condenscendens, inuitos non coégit, sed in aliis se moribus Christianorum conformabunt. Fejér : Cod. Dipl. V. 2. 515. és «Qui (Philippus Firmanus) barbas radere, crines detruncare, contra mores Hungari29
