Page 382 [382]
OCR
224 quam in consuetudinibus et moribus suboriri .". . . sunt quidam istorum mirabilium inventorum, qui more barbarorum barbas longas nutriunt, nec has radunt. Sunt et alii qui, dignitatem deformando virilem, morem sequuntur in crinibus per omnia muliebrem, alii crines suos in latum more Lanificum percutiunt in rotundum, auretenusque diffundunt, alii calamistro crines tornant ut comis crispantibus et circum volantibus humeros suos Onnent yes ee In vestibus tanta est diversitas, deformitas, quanta difformium mentium diversitas intus dictat. Si quisque reputat feliciorem, qui excogitat novum morem, et curta et arta cum quadam menda circa cubitum dependente in tunica, que quasi auris circumvyolat asinina, iam videntur plurimum vestimenta. in urbibus, plus in via... e De caligis et sotularibus (azaz : calceis) crura et pedes artissime stringentibus, senibus et prudentibus sepe admiratio fit et risus.» (Dobner : Monum. Hist. Boemiae. V. 438—439. |.) 146. (96. lap.) Marezali H. Magyar az Árpádházi királyok alatt. (A magy. nemz. tört. Millen. kiad. II. k.) 541—542. lap. — Pauler Gy. A magyar nemzel tört. az Árpádházi királyok nápolyi király szavai ezek : «Cernentes quod super alios Principes huius mundi, cum quibus libere nunc possint matrimonialiter copulari, excellentior et nobilior, potentior et maioris fidei et valoris est Dominus Stephanus, Dei gratia illustris rex Vngarie. » Fejér Gy. Cod. Dipl. IV. 3. 510. a Reimchronik szerint: «der Kunig von Rasszen (Reussen), » «der Kunig von Matschaw» és «der Kunig von Sirvey.» «Wisst, daz die drey — folytatja — Durch Recht daz nicht versmahent, Daz sy jr Chron enphahent Von der Vnger Herren.» Majd a hercegekrél szólva ezt irja : «Fumffczkch Mechtig Herczogen, Die jr Herschaft habent von ym; Daz ist, der Herczog von Agrim, Vnd der Herczog vber-Walt, Dez Reichtumb ist manigvald ; Vnd der von Chrabaten ; Wosszen auch ainen haten Dez sy zu Herren sahen ; Den funften lat Euch nicht versmahen Der ist Chunig und Herzog der Turken.» Cap. LX VII. Pez : Script. Rer. Austr. 81. I. — Béla és Kunigunda esküvőjéről pedig ezt mondja: «Manig alt Man dez swur, Er muest dez - A magyar király hűbéresei furwar jehen, Daz er nie het gesehen Pey allen seinen Zeiten, An Kunigs noch an Kaisers Hochczeiten, So erleichen Anevankch.» U. 0. Cap. LXVII. 79. lap. 147. (97. lap.) Bonez O. Vázl. a magy. visel. kör. 2. s kév. ll. — V. 6. alébb 153. jegyzet. 148. (97—98. lap.) Weisz H. Kostiimkunde. Neuzeit I. 43, "58, 65 s köv. II. A 37. ábra a képéről ezt irja (68. I.) : «Dahingegen ward es jetzt üblicher, die sonst so beliebte Auszackung des unteren Saumes theils sehr zu beschranken, theils auch ganzlich zu beseitigen und ihn in diesem Falle zuweilen mit iB, BD kleinen eigens gestalteten metallnen Anhangseln zu besetzen. »— Heyden Ágost a férfi ruha átalakulásánál kiemeli, hogy megszükült s megrövidült; egy ilyen kabátot azonban nem tudtak többé a fejen keresztül huzni, hanem elől felhasították s gombok kal fogták .össze. «Damit aber war ein wichtiger Schritt in der Kostümgeschichte gethan, der moderne Rock geschaffen.» Die Tracht der Kulturvélker Europas. Lipcse 1889. 100. I.— Hottenroth Trachlen. II. 77. — A Reimchronik, a Béla totorszagi hg. és Brandenburgi Kunigunda 1264-ki menyegz6jén volt magyarokról mondja: «Ir schiter Hemde warn weis, Vnd giengen fur die engen Rékch.» Cap. 67. Pez: Script. Rer. Ausir. III. 80. — «Ungarice gentes portant curlas mentes.» Petri abbatis Chronicon. Dobner: Monum. Hist. Boem. V. 336. 149. (98—99. lap.) Schlagli szdjegyzékben (kiadta Szamota Istvan Bpest. 1894) : doman corsouag a. m. joppa, bambusium. dholaman. Magy. Ered. 308.1. A cseh «doloman» s a lengyel «doloman», «dolaman» prémes magyar kabátot (ungarischer pelzrock, ungarische pelzjacke) jelent Magy. Nyelvőr. XVIII. 1888. 301. 150. (99. lap.) A felemás ruha még 1472-ben is előfordul Vásárhelyi Erdélyi Janos végrendeletében : «Item parvulo meo Blasko unam tunicam felemas . . . lego.» Teleki Okl. II. 114.— Schlosser J. tanulmányát 1. Jahrbuch d. Kunsthist. Saml. d. a. Kaiserhauses. XIX. k. 240—284. I. — Veleméren a három királyt ábrázoló képen van egy felemás dolmanyu lovász. Rómer FI. Régi falképek. 22. I. V. tábla. I5I. (roo. lap.) A bambusium Pápa nb. Miklós 1317-ki végrendeletében fordul elő : «Item loricam propriam eiusdem Comitis Nicolai cum omnibus apparementis preter Banbusium. » Anjoukori OKI. I. 431. — Magyarázatára nézve a colmari krónika következő sorait idézi J. R. Planché az 1298-ik évnél: «Wambasiam, id est tunicam spissam ex lino et stuppa vel yeteribus pannis consutam.» (J. R. Planché: A Cycl.of Costume, 1.197.)— Gereeze P. az Arch. Közl. XVIII. köt. 47. I. — Bambusium a Schlagli szdjegyz. sz. «doman corzouag» (625. sz.), a Beszterczei szószed. (kiadta Findly H.) sz. korzouag. V. 6. különben 110. jegyz152. (roo. lap.) A cividalei kép színes másolatát I. A magy. nem. tört. Szerk. Szilagyi S. II. k. 376. 1. (Ennek alapján készült VII. táblánk 13. sz. képe.) — V. ö. még 19. tábla, 4 —5 és 9. sz. 153. (zor. lap.) Plan Carpin János 1246-ki és Ruysbrock vagy Rubruguis Vilmos 1253-ki utleirása megjelent Bergeron Péter Voyages faits principalement en Asie dans les XII—XY. siécles. A la Haye. 1735. cz. művében. Plan Carpinit magyarul közölte Török Aurél az Anthropologiai Füzetek. 107 s köv. Il. A tatár viselet leirását I. a 133. lapon, a Függelék 2. §-ban. — Rubruguis magyar fordítását dr. Brozik Károly tette közzé a Középkori ázsiai utazók. Budapest. 1881. cz. munka 9 s köv. II. A tatár ruházatról ezt mondja : «A leányok ruhája a férfiakétól csak abban különbözik, hogy egy kissé hosszabb; de ha a leány férjhez megy, elül levágja a haját és olyanforma hosszú, csakhogy bővebb ruhát vesz fel, mint a minőt a mi szerzeteseink viselnek; latárok a törököktől ; mert ezek minden ruhájukat balfelé kötik, mig a tatárok mindig jobbfelé.» Id. m. 22. I.
