Oldal 374 [374]
OCR
216 62. (44—45. lap.) Vámbéry A. A török faj. Budapest. 1885. 288, 409, 445, 487, 535, 602, 635—636, 653. I. — A baráncsik szórul. I. Patrubány L. M. Nyelvőr. 1882. 17—19. 1. 63. (45—46. lap.) Vámbéry A. id. m. — Jireéek Konst. József: A bolgárok története. Ford. Mayer R. N.-Becskerek. 1889. 123. I. — Priskus Rh. Excerpta e hist. Bonni kiad. 188. 1. V. 6. Boncz O. Vázl. a magyar visel. tört. 2. r. 4. 1. — A csuvasoknál «a térden felül érő kötények a khivai özbég nők hasonló viseletére emlékeztetnek.» Vámbéry id. m. 535. |. A szoknyára I. Weisz H. Kostümkunde. Mittelaller, Stuttgart. 1864. 560, 572. A név: középném. sukni, suckenie, új-szlovénban és szerbben: suknja, rumunban: suknu, sugnu, új-görögben: covxayla, magy. ruthénban: soknja. /M. Nyelvőr. XI. 1882. 512. Nyelvt. Közl. Il. 475.) 64. (46. lap.) Hampel J. A honfoglalási kor hazai emlékei, p. pilini lelet 2-ik sirja 12. I., kecskeméti lelet 72—83. I., szegedbojárhalmi 105—110. 1. 65. (46. lap.) Huszka J. A székely ház, Magyar Ornamentika és Tárgyi ethnografiánk őstört. vonatk. (Ethnogr. IX. 1898. 104—108.) — Hampel J. Honfogl. kor eml. 200—224. és A régibb középkor. II. 239251, 276, 282. 66. (47. lap.) Ebersbergi kronikdl 1. Oefele Rer. Boicar. Script. II. k. 7. I. Hampel J. Honfogl. eml. 200 s köv. II. V. 6. Aspelin J. R. Antiqu. du Nord Finno-Ougrien. 153, 219, 229, 239, és Ouvaroff Les Meriens. Atlas VII. t. 67. ábra. Henszlmann J. A bécsi 1873. világtárl. magyarorsz. kedv. 101. |. 94. 4. és Die Kunst d. Gothen. 8. I. 10. 4. — Chantre E. Recherches Anthrop. d. 1. Caucase. III. k. XV. 8. Gr. Zichy J. Kaukázusi és középázsiai utaz. II. k. XXVI. t. 31. és 472.1. Arch. Ért. XII. 1892, 301, 309 s köv. II. XIII. 1893. 319. 67. (47. lap.) Hampel J. id. m. 196—199. Arch. Ért. XIII. 1893. 318. 68. (47—48. lap.) Dr. A. Lissauer: A szláv haldntékgyiiriik idomairól. (Arch. Ért. 1891. 333338.) V. 6. U. o. 1893. XIII. 316—318. Hampel J. Régibb középkor. II. 303306. 69. (48—49. lap.) Hampel J. A honfogl. eml. 202. |. L. még 12. és 119. I. — Arch. Közl. IX. 17. 1. — Arch. Ért. XIII. 1893. 267. és XVI. 1896. 390, 403—405, 407. |. 70. (49. lap.) Hampel J. A honfogl. eml. 200—202. I. — Arch. Ert. XV. 1895. 253. XVI. 1896. 41, 42, és u. 0. 406. 73. (49. lap.) Arch. Brl. XV. 1895. 253—254. XVI. 1896. 42, 46 és u. 0. 398, 404, 406. — Hampel J. A honfogi. eml. 193. lap. 72. (49—51. lap.) Hampel, A honfogl. eml. 186 s köv. II. — Huszka J. Magyar ornamentika. 5. |. V. kép, 1. sz. — Jósa A. A begdédi temető. Arch. Ért. XVI. 1896. 392—394 és 408. I. — Kada E. A kecskeméti ásatások. Arch. Ért. XVI. 1896, 4142 S 43-46. — Ethnographia. IX. 1898. 56. 73. (5152. lap.) Hampel J. A honfogl. eml. 180. s köv. |. 1896. 36 s köv. II. 74. (52. lap.) Kantár a. m. csagataj: kantar, kirgiz : kangtar, jakut : khantarga, mongol : khantarga, a tör. kam, kang — köt igéből, átment a németbe is (kandare), továbbá a lengyelbe (kantar) és cseh-tótba (kantár) ; a kun nyelvben: nocta = capistrum (Cod. Cuman. 122, 292.) A gyeplő a. m. tor. tat. (csagataj) jeplik, jepliik. (V. 6. jepl = kötöz) Vámbéry A. A magy. ered. 324. A kunban: tixgin = habena. (Cod. Cum. 122, 287.) A Sek szó a. m. finn: paitse (capistrum equorum), lapp: pagge (capistrum). Budenz : Magy. Ug. összel. szír. 530. SZ. Vámbéry id. m. 325 és 601. I. a tör. tat. cbag» kötél, szalag szóval veszi egynek. Török eredetű a csdtdr is, a. m. ozm. csultár, dsüldár, turkomán: csülter, csülder, kaz. tat. cséltér, csuvas: csénygyer, csindér, votják: csilyter (hímzés, csipke, rojt). Nyelvi. Közl. XX. 470. — Leo sz. (Taktika. XVIII. 50.) «nemcsak magok vannak fegyverben, hanem a főbbek lovaik elejét is vas- vagy nemez pánczéllal fedezik. » Maurikiosnál: 0öz uörot 08 nóvov órdovopodoe, alka. zor ol Imot toy saya ctOnow, } zevroÚzdors ca ÉUT000Bev péon oxérovea. (gr. Kuun G. Relat. Hung. II. 104.) — A zabla szót Miklosich s utána nyelvészeink a szlávból átvett elemek közé sorolják, de csak a tótban (zubadlo), és rumunban (zubalu) van meg (M. Nyelvőr. XI. 1882. 566), a mi annál gyanusabbá teszi a szláv eredetet, mert a magyar, meg a többi népvándorláskori turán volt a lovas, nem a szláv; sokkal valószinűbb, hogy mint a kengyel szó, ez is a szarmata népség vogul-ugor elemeitől való s összefügg a vogul «szop» az az száj szóval, miként p. a kazáni tatár «auizlik» (zabla) az «auiz» (száj) szóval; a kun nyelvben a zabla a. m. «aguxlug» (Cod. Cum. 122, 248.) V. ö. agis — száj (U. o. 165, 248.) — A patkó — szlov. podkova, tót : potkov, potkova, bolgár : podkovu, oláh : podkoavu, alban: paktúa, furlán : podcova. (M. Nyelvőr. XI. 1882. 364. Nyelvt. Közl. II. 473.) A kunban a. m. «naal» (Cod. Cum. 121.), szintén idegen, perzsa eredetű. — Hampel J. A honfogl. eml. 178. s köv. 1. 75. (52—53. lap.) A «nyereg» szó vogulban: nair, kondai vogulban : naira, szurguti osztyákban : noger, votjákban : anyer, andr, cseremiszben : Grtnyer, enyer, a török-tatár nyelvekben jakut : ingir, kojbal- karagdsz: ezer, ézer, izer, ujgur: eder, csuvas : inyer, kirgiz : ejer, azerbejdsani : jeher, csagataj : iger, kazáni tatár: ejar, kun: eyar. (Elhn. V. 1894. 106. Vámbéry A. Magy. ered. 323. Cod. Cum. 122.) — A kengyelre I. Arch. Ért. XI. 1891. 120. XIII. 1893. 109. S kév. XVI. 1896. 363. és föntebb a 19. jegyzetet. — Hampel J. A honfogl. eml. 179. 76. (54. lap.) Boncz Ödön : Vazlatok a magyar viselet történetéből. Budapest, 1887. 2. r. i Romer Flóris. A magyar jelmezről. Akad. székfogl. (Akad. Ért. 1872. 139—146. 1.), Régi falképek Magyarországon. Budapest, 1874. és Magyar viseletképek. (Arch. Közl. 1871. VIII. 199—202.) — Henszlmann Imre : Pécs középkori régiségei. (Monum. Arch. I. k. 2. r.) II. k. Pest. 1870. 166 s köv. 1. 173238. A kisbényi román izlésü eg: ház. (Arch. Közl. 1862. III. k. r. f. 16.) és A bécsi 1873. évi világtárlainak magyarországi kedvelőinek régészeti osztálya. Budapest, 1875/76. 101—104, 143 s köv. — Gerecze Péter: A bécsi székesegyház régiségei. (Arch. Ert. XV. 1895. 36, 129, 333,
