Oldal 365 [365]
OCR
I. (I. lap.) Dr. Boncz Odén: Vázlatok a magyar viselet történetéből. (Az Arch. Ért. 1886. évfolyamából.) 1887. 1—16. I. — Neumann Karoly : Die Hellenen im Skythenlande. Berlin. 1885. 287 s köv. II. — Weisz Hermann: Kostiimkunde. Geschichte der Tracht der Volker d. Alterthums. II. Abth. Stuttgart. 1860. 544573. — Hottenroth Friedrich: Trachten der Volker alter und neuer Zeit. 2. Aufl. Stuttgart. 1884. I. k. 86—89. I. 62—63. tabla. — Hope Thomas: The Costume of the Ancients. Vol. I. London. 1875. 13, 26—28, 36. — Demmin August: Die Kriegswaffen. 4. Aufl. Lipcse. 1893. 195—196, 217. 1. és Erganzungsband. 33, 49, 52, 60. I. — A magyar nemzet torténete. Szerk. Szilagyi Sandor. I. k. CCLVII. s köv. Il. 2. (1. lap.) «A neurusok szkitha szokások szerint élnek.» Herod. IV. 105. Az 51. fejezetben világosan megkülönbözteti a szkithák és neurok földjét. Az ujabb kutatások szerint a neurok valószinüleg a szlávok ősei voltak. — Az androphagok «egy külön és semmikép sem szkitha nép» ; «a szkitákhoz hasonló ruhában járnak, de a saját nyelvükön beszélnek.s Herod. IV. 18 és 106. — «A királyi szkithákon túl északra a melanchlainok laknak, egy más népfaj, mely fekete ruhában járnak, szkítha szokások szerint élnek». Az argippaiok asaját nyelvükön beszélnek ugyan, de szkitha ruhában járnakv. Herod. IV. 23. 3. (2. lap.) E kérdést tüzetesebben A szkilhák nemzetisége. van a nevük is, különben jHigroak IN 205 ES Og — innen évfolyamából) cz. tanulmányomban tárgyaltam. V. ö. még Budanak, tehát a magyarral közelebbi rokonságban levő népnek tartja a szkithákat Fiók Károly Az árják és ugorok érintkezéseiről. Budapest. 1894. cz. tanulmányában. 4. (2. lap.) A Nikopolisz városka közelében levő csertomlyki (hibásan irva «csertomlicki») kurgán ezüst edényének rajzát I. Recueil d Antiquités de la Scythie. 1866—73. V. 6. Nagy Képes Világtörténet. Szerk. Marczali H. Budapest. II. k. 206, 208. I. és Jahrbuch d. Kunsthist. Sammlungen d. all. Kaiserhauses. XI. k. 1890. 7. |. fig. 132. (Benndorf O. czikkéhez.) A kuloba tárgyakat I. Drevnoszti Bosz fora Kymmerijeszkago. Antiquités du Bosphore Cimmerien. Sz. Pétervár. 1854. cz. nagy munkában, melyet kisebbitve újra kiadott Reinach Salamon Paris. 1892. V. ö. még Nagy Képes Világtörténet. II. k. 207. I. — Egyéb emlékek : Ouvaroff A. Recherches sur les Antiquités de la Russie Méridionale. Paris. 1860. — A berlini vázákat I. Demmin Aug. Die Kriegswaffen. 4. Aufl. Lipcse. 1893. 193—195. 1. — A behisztuni sziklakép nagyon sokszor közölve; nálunk a Ribary-féle nagy Világtörténelem I. kötetében. Budapest. 1879. 555. 1. (L. rajzainkat I. szines táblán és I. fekete táblán.) 5. (2. lap.) Hippokrates. 97. 109. — Herodotus. IV. 116 és 117. — Az amazon viseletre I. Hope Thom. The Costume of the Ancients. Vol. I. London. 1875. 27, 28, 36. 6. (3. lap.) Justinus II. 2. — A vad kenderről. Herod. IV. 74.V. 6. Schrader O. Sprachvergleichung. 426. — Melanchlainok neve Herod. IV. 107. — Bércserzés U. 0. 64. — Masszagetaék «szkitha faj», «szkithaékhoz hasonlóan élnek és ruhazkodnak». Herod. I. 202. és 215. Ruhafestésrél. U. o. 203. Fóőkabőr. U. o. 202, (A szövegben tévesen mondtam, hogy a fóka ismeretlen lehetett a masszageták előtt, mert még ma is van az Aral és Káspi tengerben Gr. Zichy Jenő is hozott magával káspitengeri fókát. ) — Vidra- és hódbőr. Herod. IV. 109. — V. 6. Neumann K. Die Hellenen i. Skythenlande. 287 s köv. II. 7. (4. lap.) Aristoteles. De anim. generatione. V. 3. — A szaka süvegre a behisztuni sziklaképen kivül (I. 4. jegyzet) V. ö. Herodotus szavait VII. 64. — A fejszalagviselésre, mint kiváltságra, felhozható Khorenei Mózes örmény történetiró, ki fejszalag viselésére. (II. k. 7. fej. magyar ford. Szamosujvár. 1892. 83. I.) — A masszageták fejdiszéről I. Herod. I. 215. — A szkithák szőrtelenségéről 1. Hippokrates. 3. 97. 99. Neumann K. Die Hellenen in Skythenlande. 148—1 57. |.) 8. (4. lap.) Fiók Károly (Az árják és ugorok érintkezéséről. 27. |.) a két ruhanevet egyenesen ugor eredetünek tartja. —
