OCR
f 2 AZ UJKORI MAGYAR VISELET. őt is fölv :, mig a subára 8-—9 horos xvI. században voltak divatban, huszat, huszonkettőt 15 fölvarrtak, míg a 8-—9 g : ies 8 9, 12 gy § utott. A x A SŐ é Imanyon volt kev esebb gomb, 6, 9, 12 7 j VIL század első felében a do ; ). ue 1 árak. ellenben a mentére ie idesen 18 szarasgombot ak ak, arak, vagy hármas sorokban követték egymást, míg a 3 század második felében úgy 18 között váltapárt emlegetnek az egykorú lelt de volt 25 is s vagy egyfolytában, subánál két nagy szárasgombbal is megelégedtek. A XVII. es a mentét, mint a dolmanyt sürűn ellátták gombbal, melynek ee 13 hen a y a mentére még mindig szaras gomb jött. Az egy forma gombrakas egy kozott, csakhog we! forma vitézkétéses sujtassal, szarufa zsinorzattal — mint mondtuk, — a eee ee dédik. A csat és horog érezbél, aranyból, egyszerű vagy aranynyal URE crust ie a gomb nemcsak érczb6l, hanem mar a középkortól kezdve BLOB Eee vagy se hea fonálból s ezenkívül a xvii. század folyamán ékk6bdl, klárisból is. Az éreznemti igen gyakran zomanczozya volt saz elékeléknél gyémánttal, rubinttal, smaragddal, gyongygyel kirakva, A csat széles, lapos, hosszú lemezből állt, egyik fajtája a xvi. század vége felé csiga néven említtetik. (V. ö. XXIX. 12.) Az érczgombok közt legegyszerűbb volt a pitykeforma apró dolmanygomb, volt aztán lapos gomb, áttört művű lyukas, vagy mint Bocskay I. 1595-iki végrendelete mondja, átallátó, továbbá mákfejalakú, rostélyos, tekervényes, drótos vagy filigrános és czápabőr módjára pontozott úgynevezett czápagomb. A kötött gombot vagy tiszta selyemből, tiszta ezüst fonálból, vont aranyból (skófiumból,) vagy elegyesen, kétféle színű selyemből, ezüsttel átszőtt selyemből, arany fonállal tarkázott ezüst fonálból készítették; a tiszta selyemből kötött gomb tetejét igen gyakran arany fonálból készült csipkével látták el; a skófiumgomb lehetett sima vagy szironyos (szines szijdiszitésti) és pikkelyes, ráfűzött gyöngyökkel. Volt száras gomb rojttal és vitézkötéssel, aztán öreg vagy középszerű völgyes gomb selyemből, elegyesen vagy selyemtekerésre csinálva vont aranyból, ezüstből, továbbá kerekded völgyeletlen apró gomb. A Zsinórzás a galandszegés mellett, mint már említettük, a XvI. század utolja felé kezdett divatba jönni s a XVII. század folyamán mindinkább elterjed. A galandszegés hosszúkás, keskeny arany, ezüst vagy selyemszalagból állt, a zsinórt arany- vagy ezüstfonálból vagy tiszta selyemből verték. Legkeskenyebb faja volt a bogárhátú sujtds, mely csak a xvii. század utolsó harmadában fordul elő. A mente vitézkötését már 1627-ben említil Az övet vagy érczből, aranyból, aranyozott ezüstből, tiszta ezüstből vagy selyemből, skófiummal kivarrt ú. n. majczos bőrből, czérnából, szőrből és zsinórból késritettele Az egyszerű lapos ezüst karikakbél lánczszerüen összefont övek a XVI. harmadában divatoztak, mig a xvi. században az érczövek | összekötött tojásdad, szivalaki vagy zott ezüst lemezekből álltak. A pár század utolsó ánczocskákkal vagy kapcsokkal hosszúkás négyszögű filigrános és zománczos aranyotaov heveder alakú szél s 81 es bőrből vagy vont ezüst- és arany skófiumos selyem- és bársony szalagból áll t A bér arany, eztist és selyemmek. A xvi. században a bőr- vagy , melyet végig erezlemezekkel borítottak be, fonallal volt kivarrva, ezt majczos. partadvnek neve barsonyparta csak alapul szolgalt későbbi később a