Oldal 316 [316]
OCR
A férfiöltözet egyes darabjai. Ing. Felimeg. 1358 AZ ÚJKORI MAGYAR. VISELET. itézkötéses zsinórral inkább a mentét látták el, a dolmánynál pedig megelégedtek egyszerű gombsorral a2 ee ae < one egyformán volt zsinórozva, de elhagyták a korábbi Széles ee bossy ae : 8 5 yi a gombban végződő s két szál keskeny zsinórból álló rövid hurokformát s az u. n. szarufa zsinórt alkalmazták. (65. 3, 10, 11. 66. 2. XXIX. 8, ues 13. ty. XXX. Oo b XXXI.) Oldalt a dolmany övig felnyuló hasítékkal volt ellátva (66. 4.) 8 vagy prémmel, vagy vitézkotéses zsinórral (XXXI. 3.) szegélyezve. Ujjarol sohasem eur : kutyafüles hajtóka. (V. ö. XXXI. t) A dolmány szine különböző volt, az altiszteké más, mint a közlegényeké; piros dolmányt 1707-től csak az udvari hadak viseltek. A mente, miként a dolmány, rendesen rövid volt (65. 10. 66. I. XXXI. 3. 4.), a hosszabb fajta sem ért alább a térdnél s a korábban divatos lehajtott nagy gallér helyett egyszerüen prémmel volt szegélyezve (65. 3, 10. XXVIII. 9. XXIX. 1, IO, 13, IS. KOON 3945 14 05 a mente mellett nagyon el volt terjedve Rákóczi seregében a párducz-, tigris- és farkasbőr kaczagány (XXVIII. 10. XXX. 8, 9. XXXI. 2.) s aztán a lehajtott nagy galléru, csaknem bokáig érő ujjatlan köpönyeg (65. 12. 66. 2, 3, XXXI. 9), az előkelőknél palást (XXIX. rr), a mit a Thököly-korabeli tisztek is viseltek. (XXX. 3— 4.) A nadragnal a dolmány rövidsége miatt ekkoriban kezd jelentőséget nyerni az ellenző sujtásos és vitézkötéses diszítése (65. 10, 11); jellemző sajátsága volt még a térden alkalmazott s rendesen szívalaku piros bőrfolt. (XXXI. 2, 6. V. ö. 68. 1—3.) Szine vörös vagy kék volt, Bezerédy Imre ezredéé fekete, a zöld és sárga nadrág nem volt használatban. Az előkelőbbek lehajló bársonyleffentyűs nyusztos süveget hordtak fehér, a fejedelem fekete kócsagtollal (XXIX. 11—13. I5.); ez a forma — jelentékeny magassággal s a nyusztot más vadbőrrel is, különösen farkasbőrrel helyettesítve — több mint egy századon át divatozott. Általánosabb volt ennél az alacsony prémes karimáju s magasan álló bársony- vagy posztótetejü süveg, mellette forgóval s a forgóhoz erősített sas-, Sólyom, kerecsen-, raro sat. tollakkal (65. 3, 10, 11. V. 6. még XXXI. 4, 7.), a mit a főbb tisztek viseltek, mig az alsóbb ranguak süvege mellett nem volt toll. (V. 6. XXX. 6—9. XXXI. 1—2, 6.) Nagyon el volt még terjedve a fekete selyemből, vagy nemezbdl készült csakos süveg. is, melynek magas teteje részint kup-, részint hengeralaku volt. (65. 4. 66. 2, 4. XXX. 10. XXXI 1, 5, 9.) A folytonos tabori élet az előkelőknél, tiszteknél s általában a lovasságnál nélkülözhetlenné tette korábban, piros és sárga bőrből készítettek, csizmás s általában fekete ruhás, orra dött. Régebben sujtással rojtos és V a csizmát, melyet most is, mint csak Bezerédy Imre ezrede volt fekete az 2 hegyes volt, szára a labikraig ért s elől ék- vagy félkör alakban jó magasan felnyult még a térd felé. A Saru vagy bakancs és bocskor a hajduknak volt a viselete. ő A mi az öltözködés módját illeti, az egész korszak alatt — három vagy négy rend felöltőt viseltek. legalsó volt a fehér gyolcsból vagy vászonból készült ing, a mit a régi leltárak 5) 59 ts A ugy mint napjainkban —
