Page 314 [314]
OCR
ee AZ ÚJKORI MAGYAR VISELET. még a Bethlen korában divatozo régebbi lett járta az üstökbe csavart törökös hajviselet (XXX. 2—4.) s a rövidre nyirt (XXVI. 4.), meg a vállra ont ea haj owe a XXIX. 4.), mindössze a szakall-borotvalas lett Altalanosabba, bar Erdélyben szokotta volt a nős embereknél szakallviselés s Apor Péter mint feltünő dolgot említi meg Beldi Pálról, hogy a tatár rabságból való kiszabadulása után szüntelen Bore EN de mar a század utolsó tizedeiben Erdélyben is nagyon hódított a szakall leborotval nak divatja, eléfordul a Hallerek közt is (XXIII. 3.), csakhogy az volt a szokás, hogy 6 ki szakállát leborotváltatta, nem borotváltatta haját is, legfölebb rövidre nyiratta s elől üstökbe csavarta. (XXX. 2—4.) Mente és dolmány szabásában újabb változás nem történt, csak megritkulnak a lehajtott nagy prémgalléros, földig érő, hosszú újjú öreg menték, helyettük a felálló rövid nyakú, könyökig érő, bő újjú (XXIV. 1., XXVIII 4.) s néha vágott derekú, térdig vagy czombig érő rövid menték lesznek a kapósabbak (XXVI. 2., 10. 63. 16.); még általánosabb lesz a rövid dolmány, mely rendesen csak czombig ért s még a hosszabb fajta is térden fölül végződött (XXVI. 2—4., XXVII. I., 5., XXVILUSZ SS tees XXIX. 2., 4), ellenben már a nyolczvanas években feltünik a kurtanka vagyis a czombig sem érő rövid dolmány (XXVIII. 8., XXIX. 12., XXXI. 4.), mely aztán a kuruczok általános viselete lett. A dolmány újja általában véve kutyafüles volt (XXIX. 1., 2., 7., L. még 62. tábla), míg a menteújj szélét inkább prémmel szegélyezték, vagy pedig az úgynevezett horvátos menték hasított rövid és bő újját zsinóros, sujtásos, vagy paszomántos száras gombokkal fogták össze. (XXVI. 10.) Szintén horvátos és többé-kevésbbé hasított rövid újjú volt a fosztány dolmány (XXVIII. 10., 65. 2.), melyet vagy a sodronying vagy a bőújjú s kivarrott felimeg fölé öltöttek. A mente és dolmány díszítésénél nagy szerepe van a csipkének és paszomántnak (XXIV. 1., XXVII. 1., 5.), az ékkövekkel kirakott arany, ezüst csigának (V. 6. XXIX. 12.), mit a munkácsi javak 1688-ki leltára Rock-Pangennek fordít; a száras gomboknál a vitézkötés már nemcsak része a zsinórzatnak, hanem a zsinórzat egészen vitézkötésnek van átalakítva. (XXIX. As, "a, OO), GB) leiare az időtájra tehető az is, hogy a nadrág elejét vitézkötéses sujtassal látták el. (G5 stoners) A nadragzsinorrol ugyan mar 1627-ben szó van, de a mig hosszú dolmany jarta s ene a padre elejét, alig lehetett egyéb ez a zsindrzat a nadragellenzé szegélyémél 2 hogy a székelyeknél mai napig fenmaradt. A nadrágszár alját, hogy szorosabee oe ae eee húztak, kapocssorral foglalták össze. mondja a np oe aoe ee ae a a ie a nyusztfarkas süveg (V. 6. XXIII. 3.), elől vagy ol fon . arom-, nemelykor négyszeres köves boglarral, mint Apor írj : } al, por irja, medalylyal (XXIV. 6., XXVIII. 10.), köves vagy gyöngyösbokrétával, (XXVI. 1., 4.) forgóval (65. 3. 10, 11) volt ellátva, a medály mellé fehér vagy fekete kócsagtollat (XXIV. 6 OE ae szal-, faolajjal megfehéritett dartitollat tie nyertek, a mely azonban, kivalt Erdélyben, szokásokkal sem szakított teljesen. Egymás mel
