Stranica 309 [309]
OCR
AZ ÚJKORI MAGYAR VISELET. 151 s végződik a Rak6czi-forradalommal; ennek tartama alatt részint a török, részint a tatáros lengyel viselet volt átalakító hatással a magyar viseletre. A nyugoti befolyás a bécsi udvarból indult ki, de nagyon sokáig csak annyi eredménye volt, hogy egyes főurak németesen öltözködtek, magát a nemzeti viseletet azonban nem alakította át. Csak a xvII. század derekától kezdenek feltünni a német és franczia mintára készült dolmányok és zubbonyok, mig aztán a mult században a barock és rococo izlés hatása kiterjed az egész akkori magyar viseletre, módosítja a formákat, mente és dolmány egészen francziás szabású, csak a zsinórzat mutatja magyarságát, de a zsinórzat, sújtás, paszománt túlhajtásában ismét megnyilatkozik a diszítést diszítésre halmozó barock és rococo szellem, a minek különben nemzeti irányban megvolt az a kedvező hatása, hogy a magyar sujtásos diszítésnek igen gazdag és változatos sorozatát fejlesztette ki, úgy, hogy a magyar viseletnek elválhatlan alkatrésze lett. A mit itt általánosságban az újkori magyar viselet fejlődéséről mondtunk, az főleg a férfi viseletre tartozik; a női viselet sokkal kisebb mértékben volt kitéve a keleti befolyásnak, ellenben a nyugoti divat hatását a XvI—xvil. század folyamán is folyton megérezte s fölvette magába. I. MAGYAR VISELET A XVI. ÉS XVII. SZÁZADBAN. Hat emberöltő múlt el a mohácsi vésztől a kurucz háborúk befejeztéig, a mikor a török és lengyel befolyást a bécsi udvar hatása váltotta fel. Hat emberöltő ízlése módosította ésfalakította át az előbbi korból öröklött magyar viseletet. Az a nemzedék, melynek életfolyása a két király versengésének s a török hatalom Magyarország szivében való elhelyezkedésének idejére esik (1526—66), nem sokban tért el a Jagellók alatti viselettől, sőt még a Hunyadiak korabeli viselettel sem szakított teljesen; a testhez álló rövid felső dolmány s az alóla hosszan lenyúló tunikaszerű alsó felöltő, a mit p. a nagyszebeni 1445-ki oltárképen, az 1440—90. közti magyar aranyak Sz. Lászlóján, vagy amagyar vezérek- és királyoknak Vitéz János esztergomi palotájából a Nádasdy-féle Mausoleumba átment képein látunk, helylyel-közzel előfordul még a xvi. században is. Igy p. ezt a viseletmódot tünteti fol Hodászy András 1558-ki czimere (54. 10.) s többé-kevésbé a korabeli divat szerint módosítva, Zrinyi Miklós, a szigetvári hős is ilyenformán szeretett öltözködni (55. 5—7.), a mennyiben a sarkig érő s a XVI. század szokása szerint keskeny szalaggal vagy galanddal kiczifrázott dolmány fölé czombig érő rövid mentét öltött, a mit — ha a kartóben újj helyett hasítással volt ellátva — 1554— 80. közti leltárak szerint subiczának neveztek, a könnyebb fajtát pedig kabaniczának ; Bathory István országbíró 1603-ki végrendelete is említ a subái és mentéi sorában egy újjas és galléros kabaniczat, miről megjegyzi, hogy «most annak szokták Magyar viselet a xvI. század második harmadában.
