Stranica 266 [266]
OCR
Kun hajviselet. Csimbók. ee A KÖZÉPKORI MAGYAR VISELET. Képes Krónika ép úgy tanuságul szolgál (v. ö. IX. A. 4. IX. B. 1—2), mint Sz Simon zárai koporsója (27. 10., 12.), mindegyiknél magának Nagy Lajosnak és főurainak maj viseletére hivatkozva. A megnyirt fej most is, mint az Arpadok koraban; 3 Pe nak volt a jele, azért ábrázolja a Képes Krónika a váradi egyház építésénél Eanes munkást rövid hajjal (26. 7.). A csimbdkviselés szokása is újra divatba jött, res tették a kunok, csakhogy — mint a Képes Kronikabdl latjuk — nem harmas üstököt eresztettek, a hogy a Vatha korabeli pogány lázadókról olvassuk, vagy a mint a velenczei u. n. felső-indiaiaknál látjuk, hanem a fej tetején hagytak egy hosszú hajfonatot, mely hátuk közepéig csüngött le, a fej többi részét pedig, leginkább a míg a keresztyénségre nem tértek, kopaszra borotválták, úgy hogy Árpádkori krónikáink gúnyos megjegyzése szerint fejük a nyers tökhöz hasonlított. Fülöp pápai legátus Kun László korában ezen hajviselet . ellen kikelt, de ha a fejborotválással fölhagytak is a kunok, a lelogo hosszú csimbókhoz ragaszkodtak s nemcsak a xiv. század derekán, de a derzsi falkép (31. 1.) szerint még a XV. század huszas éveiben is ez volt a hajviseletük, sőt a magyarság egy nagy része is elfogadta. A bajusz- és szakdlviselet, mint már említettük, általános volt, a szakált azonban nem növesztették na. rendesen félrövid volt, középen , ketté. "valasztva, ugy hogy két kis (esúcsbam végződött (26. 3, 8, 12, 29. 2). A kunok borotvalkoztak, mint a kun viszonyokat szabályozó 1279-iki országgyűlés végzéseinek egyik pontja bizonyítja, bar a szövegezés annyira zavaros, hogy egy pár kiválóbb történetirónk épen az ellenkezőt olvassa belőle. Az van ugyanis az említett végzésben, hogy a kunok «szakdluk levágását, hajuk kurtitását és ruházatukat kivéve, a mire Fülöp pápai legátus, a király kértére nem akarja őket kényszeriteni, minden egyébben a keresztyének szokásaihoz alkalmazkodnak. A Márk-féle Krónika hasonló kétértelműséggel szól a dologról; «ferméi Fülöp — mondja — a magyar szokás elleni szakálborotválást, hajnyirást és a kun süvegek elvetését szigoruan megparancsolta», a miből azt lehetne érteni, hogy a szakál borotválását és a haj nyirását parancsolta meg, ha ott nem volna, hogy a «szakalborotvalas» és chajnyiras» beleütközik a magyar szokasokba. Egész biztosan tudjuk, hogy pl. a XIII. századbeli magyart épen a hosszúra növesztett haj jellemezte a kopasz fejű kunnal szemben; azt is látjuk az egykorú képeken, hogy a kunokat rendesen csupasz arczczal tüntetik fol, bar itt a Képes Krénikanak, mely — mint említettük — a magyar harezosok at 1S csupasz arczú legényembereknek ábrázolja, nem tulajdonítok olyan fontosságot, mint pl. Boncz Ödön s még kevésbbé jöhet számba Aguila, a ki sem a jellemző kun süveg asszonyias bő kun ruhát nem ismerte; de nagyon fontos bizonyítéknak tartom, hogy a déloroszországi csészetartó szobrok alakjai, melyeknek készítését úgy Rubr BS egy Henszlmann által említett orosz krónika a kunoknak tula 5. csupasz arczúak vagy csupán vékony bajuszt viselnek. (20. 1—6.) a Béla herczeg és Brandenburgi Kunigunda alakját, sem az uquis, mint jdonitja, vagy egészen Viszont a Reimchronik 1264-iki menyegzőjén megjelent magyar
