OCR
ee A KOZEPKORI MAGYAR VISELET: melyek a magyarság életében Szent István korától IEEE oe a E ae egyenletes menetét, a nemzetet egyik iranybol a masikba sono s vo . 8. olasz áramlat folytat a kereszténység nevében irtóháborut a pogeny eas gyanúja a a hó ősrégi szokások ellen, majd a byzanczi befolyás SHOE ee mindee se ee volna azt hinnünk, hogy ezen idegen áramlatok nyom nélkül tüntek el 5 me módoside azt is bizonyosnak vehetjük, hogy az idegenszerütották volna a régi szokásokat; : E éget ért a külbefolyásnak az az erős ségek egyszerü utánzása megszünt akkor, a mikor v ; ; : % áramlata, melynek a xu. század derekáig volt kitéve a magyarsag S mar a pee NESS felé megalakuló félben volt a nyugoti világhoz csatlakozó, de a DE ae oe tébe a saját egyéniségének tartalmát bele illesztő magyar nemzet élet. phsmetem kérem tapasztalhatjuk a nemzeti szellemnek ezt a föllendülését a tatár pusztítást megelőző öt-hat évtized alatt, látjuk a politikai és társadalmi átalakulásban, az egymás után keletkező irodalmi emlékekben, a magyar barátok azon vállalkozásában, hogy az ős hazában vissza maradt testvéreket fölkeressék. Ezen szellem a királyi udvarra sem maradhatott hatás nélkül s van egy emlék, mely kétségtelen bizonyságot szolgáltat arra, hogy ez is magára öltötte a nemzeti jelleget. oO ae Van a friauli káptalannak Cividaleban egy igen díszesen kiállított, festményekkel magyar fejedelmi ellátott középkori codexe, mely Gertrud zsoltaros könyve (Psalterium Gertrudis) néven ie ismeretes. Ezt a könyvet II. Endre magyar király és Meráni Gertrud leánya, Szent Erzsébet ajándékozta a friauli káptalannak, a mi nagy jelentőséggel bir a codexben előforduló személyek megállapítására. Nevezetesen a codex g—15. leveleim egy Gertrud nevű fejedelemné imádkozik magáért s egyetlen fiáért, Péterért; egy mas helyen pedig Egbert püspökről van szó, kinek egy Ruodbert nevű világi úr felajánlja az imádságos könyvet. Ha már most számba vesszük, hogy Sz. Erzsébetnek az anyja Gertrud, a nagybátyja pedig Egbert bambergi püspök (1202—1237) volt, ámbár Gertrudnak és II. Endrének Péter nevú fiáról nincs tudomásunk, a codex keletkezését mégis Meráni Gertruddal kell összeköttetésbe hoznunk. Mert az a régebbi föltevés, hogy a codex a x, század második felében, Egbert trieri püspöksége idejében (979—993) Trierben, bizonyos trieri Gertrud nevü teljesen ismeretlen fejedelemnő számára készült volna, már csak azért sem állhat meg, mivel az irás jellege semmi esetre sem mutat vissza korábbi időre a XII. század derekánál, de ezenkivül még az is számba jön, hogy a codex 8-ik lapján a nyugot-európai udvarok viseletében van ábrázolva, hanem olyanban, a minőt a keleteurópai udvarokból, a cividalei codex ideje Orosznak vagy bolgárnak azonban azért tehát a latin műveltség körébe tartozó oe eae vanciczal is érintkezett, görög festő készítette a zsoltáros könyv képeit, a mi nem csak a képek byzanczi modoru Sz. Péter előtt könyörgő fejedelmi pár nem körüli orosz és bolgár emlékekből ismerünk. nem tarthatjuk a codexet, mert latin nyelvü, népnél keletkezett, a mely azonban By aranyos hátteréből,