Oldal 226 [226]
OCR
A korona. 66 A KÖZÉPKORI MAGYAR VISELET. szinü kelméből készült nagy négyszögü ékítményt rarrtak, mely ékkövekkel ae 5 Géza képén) s himzéssel (mint több császári képen) volt diszítve. De nemesalc 2 188 i aM a tunika újja is a felső karon el volt látva gyöngyökkel kirakott ies sane Ba SZÖvettel, a mit a bolgár czári viseletnél is alkalmaztak. Ellenben Gea palestian sem a Szent István-féle palást lehajtott kerek gallérját, sem azt a felálló széles és kemény nyakravalót nem találjuk meg, a mit Dukas Mihály császár, fia Konstang ane Forays genitus (VI., 7--8.), valamint a Magyar Nemz. Múzeumban levő nyt ie a HONE Konstantinus Monomachus (+ 1054) császár visel. A bibor palást szivalaku sárga és kek szinü kerek ékitménynyel van behintve; a szivalaku sárga diszitmény Dukas M. S fia és Konstantinus Monomachus császári palástján is megvan s bizonyára a himzést jelzi; mig a kék szinü kerek pettyek keretbe vannak foglalva, ezek tehát nyilván ékkövek. A palást fekete szinü keskeny és gyöngyös szegélylyel van ellátva; a consularis biborsáv, a mi például Dukas M. palástján látható, Gézánál hiányzik. A palást alatt van a kékszinű kelméből készült tunika, melynek újja fönt bő, alább a kézfej felé szükebbé válik és ékköves gyöngyös szegélyzettel van ellátva: a felső karra, mint említettük, gyöngyökkel diszített s himzett kerek biborkelme van varrva. Géza fejét ékköves keskeny arany pánttal körülvett fekete bársony süveg födi, a mi tulajdonkép csak fejedelmi s nem királyi viselet. Jobbjában kétágu szigonyforma patricius botot (s nem a császárok jelvényét, zászlós labarumot), baljában gombos fejben végződő, rövid, egyenes keresztvasu kardot tart.) A XII—XxIII. században, mint a királyi pecsétek mutatják, a fejedelmi viselet annyiban változott, hogy a palástot nem a jobb vállnál, hanem a mell közepén kapcsolták össze; a széles nagy gallér, mint II. Endre képén is látjuk a stuttgarti codexben, sohasem hiányzik; a tunika újja, mely a x1. században szük volt, az általános viselettel egyezően megbővül; a mell közepe irányában egész végig a tunika alsó széléig széles arany paszománt megy végig. Szokásba jött ezenkivül a tunika fölé egy más szinű felső tunikát (supertunicale) ölteni, mely szintén a bokáig ért, de az öv felett kissé meglazíttatott s ez által az alsó tunika is láthatóvá vált. Ennek újja mindig bő volt, míg az alsóé szük.) A pecséteken királyaink keskeny abroncsu liliomos koronával vannak ábrázolva s a koronáról két felől ékkövekben végződő lánczocskák csüngenek le, miként a szent koronáról. Az ilyen lánczocskák Európaszerte hozzátartoztak a fejedelmi föveg kellékeihöz, maga a szokás Byzanczból ered s onnan ép úgy elterjedt a latin-germán népeknél, mint az oroszoknál. Nálunk a xu. században — úgy látszik — nemcsak királyaink koronaja, hanem a legelőkelőbbek fövege is el volt látva | (talán a II. István korabeli Uros fia Janus nádor) xn a rajz kezdetlegessége mellett is egész jól kivehető ecsüngő lánczocskával; Janus ispán . századbeli arany gyürüjén ugyanis j ! a fövegről lecsüngő láncz, sőt épen a rajz kezdetleges volta bizonyítja, hogy milyen nagy súlyt fektettek arra, hogy a láncz el ne maradjon a fövegről. A III. Béla és neje sirjában lelt ezüst pántos nyilt korona
