OCR
A velenczei u. n. scythák és indusok. (20. 7—9.) i A KOZEPKORI MAGYAR VISELET. korában az olasz a túlnyomó, közben azonban Zsigmond idejében jelentékenyebb (gee: hatással. Ezekhez járult különösen a XIII. század második felétől kezdve, de már előbb is a kun befolyás, melynek jelentőségét azonkivül, hogy újabb elemeket hozott viseles tünkbe, még inkább abban találom, hogy a magyar viselet keleties jellegének veszni kezdő hagyományait fölébresztette ; hatása legkirívóbb módon II. István és Kun László idejével esik össze, de az Anjouk alatt sem, szünetelt s kétséget sem szenved, hogy nagy befolyást gyakorolt a xIv—xv. századbeli magyar viselet alakulására. Három különböző korbeli emlékcsoport vet világot középkori viseletünk fokozatos átalakulására, ezek: a velenczei Sz. Mark-templom többször említett scythái és indusai az Árpádok korából, a Képes Krónika czímképe Nagy Lajos uralkodásának első szakából s végül a Miksa-féle Weisskunig és Triumphzug magyarjai Mátyás végéveiből s a Jagellók korából. Minden más emlék vagy töredékes képet nyújt, vagy pedig — mint föntebb is megjegyeztük — nem a magyar, hanem a nyugoti keresztyén világhoz tartozó embert akarta föltüntetni. I. AZ ÁRPÁDOK KORA. (V—VIL és 19—24. tabla). Az igaz hire tért scythák és indusok abrazolata a Sz. Mark-templom mozaik képeinek régebbi sorozatában található. Korát a xII. század második felébe vagy legkésőbb a xii. század elejére teszik s így, ha csakugyan van köze a két képcsoportozatnak a magyar viselettel, arra az átmeneti korszakra, mely alatt a honfoglalás előtti magyar, avar, byzanczi és nyugoti elemek egymásra gyakorolt hatásából megalakult a kun befolyás előtti viseletünk, olyan becses emlékkel rendelkezünk, mely nemzeti viseletünk fejlődésében két századdal korábbi időszakot tár föl előttünk, mint a mely eddig szamitásba jöhetett s ez által sok fölösleges találgatástól, sok bizonytalan föltevéstől leszünk fölmentve. A legelső kérdés tehát, mely e képekkel szemben fölmerül, abb ; an áll, ho miféle népeket értettek a velenczeiek a «scythdl ee ioe a k» és «India Superior» népe alatt. A mi az utóbbiakat illeti, kétséget sem szenved, hogy ezen elnevezés alatt magyarok; esetre sem értettek, hanem bizonyára «indo-turkokat», azokat > at semmia szeldsukokat és turkomanokat, a kik a Ghaznevidaktdl kezdve Közép-Ázsiából egész Indiáig terjeszkedtek s Eszak-Indiába is behatoltak. Midőn azonban csizma és saru helyett bocekorp ig Sue 6 an 4 A a őket, a mi jellemezte a Karolingkori kézép- ee és nyugoteurdpai, aztán a b zanczi mi jellemez : án a anczi, me keleteurópai szláv viseletet, s leborotvalt fő helyett hosszu Bajzantai iste ee és balfelől két-két ágra oszlik s a fül táj ae) ATS an egy kis gyiirtivel, a magsarorszáni é 2 | két-két 7 2 a 0. é leletek hajkarikájával van összefoglalva: ez világosan nfutátja ho eae nate (keleti iráni és turkesztani) népek viseletmédja szolcált alapú] eee ee ‘ ga az ábrázolásnál, hanem