Oldal 188 [188]
OCR
- A HONFOGLALÁSKORI MAGYAR VISELET. értettek; a kozárok «kaba» nevű volgai és más török cchuba -, áson ment keresztül e ruhaföl, mely pánczélszolgámelynek hasonmása a bizonysága szerint sodronygyűrűkből font pánczélt i kaftánszerű perzsa felöltőjétől tehát a kun és nyugoti, ckuba»-, «kibe»-, «képpé»- vagy cktibé»-ig nagy átalakul ; nem, a kapcsolatot köztük a magyar «guba» elnevezés tünteti latot is teljesítő bőrruhát jelent, még pedig olyan bőrruhát, kaukázusi burkában ismerhető fol.) ‘ | A gubánál sokkal nagyobb körben van elterjedve a magyarság közt a szúr, melyet ép úgy megtalálunk a Dunán túl, mint Erdélyben a megyei magyaroknál s a palóczok földjén úgy, mint az Alföldön. A szűrt nemezből készítik, sőt maga a név tulajdonkép ritkán öltik föl, sőt a sztir a ruha anyagára vonatkozik, de bár újjakkal van ellátva, újj rendesen be van kötve; jellemző része a négyszögü gallér, mely színes vagy egyes vidékeken fekete virágokkal van kivarrva. Hogy itt egy nagyon régi ruhanemmel van l dolgunk, kitűnik abból, hogy a bekötött újjú, vállra vetett, térdig érő szűrforma fel- ; öltő a persepolisi domborművek szerint egész az Akhaimenidák koráig visszavezethető | (13. 1., 3... Azoknál az elemeknél is, melyekből a magyarság alakult, hihetőleg még a 3 régi perzsák honosították meg; erre vall nemcsak az imént említett idombeli rokon- | sag, hanem maga az anyag is, melyből a szűr készül, t. i. a nemez, melyet dseinkkel perzsafajta elemek ismertettek meg, úgy szintén a szűr czifrazata, mely mint Huszka . József kimutatta, kétségtelen rokonságban van úgy a régi Szasszanidakori, mint a mai turkesztani viragdiszitéssel. Ez egyúttal arra is bizonyságul szolgál, hogy a mennyiben a sztirnek megfelelő ruhanem jellemző virágaival együtt a szlavoknal is előfordul, ez magyar vagy talán még korábban avar befolyásra vezethető vissza, mert a byzanczi taktikusok által leirt, nemezből készült, újjal ellátott bő avar gunya (ycóvuaj, melyet a pánczél és íjj fölött viseltek, s a melyhez — úgy látszik — még kerek gallér is járult, körülbelül szűr-féle felöltő lehetett. Egyébként pedig, mint Vámbéry mondja, a krimi tatárok durva nemezből készült «csekmen»-je szintén hasonló a magyar szűrhöz, bár a krimi és kazáni tatár «csekmen», a tobolszki tatár «szttkmen» s a csuvas «szukhman» elnevezés egy más magyar felöltőónem nevében, a székely «szokmany»-ban maradt fenn, mely alatt térdig érő zekét, megzsinórozott zeke-atillát értenek. (4) Sachse, A waa SET a régi magyar felséruha egy másik csoportjához vezet at, melyel amattól TE szűkebb volta, testhez simulóbb szabása, részint az különböztet meg, hogy újjas, nem a vállra vetve, hanem felöltve s elől vagy gombokkal, vagy kapcsokkal, vagy övvel összefoglalva hordták. A szokmány, bár neve világosan mutatja kelet-európai eredetét, mem tartozik azon ruhanemüek közé, melyeknek a honfoglalóknál általánosabb elkerjedési telnet tulajdonítani. Ha az elnevezés nem egyenesen a csuvas «szukhtect eotkehekier’a caus ad e ee ge ae KE one zs es eleik E an a volgai bolgárságra utal s így a szokmany az Arpadkori izmaeliták viseletének maradványa lehet (V. 6.18. 5.), a mely elem
