Oldal 167 [167]
OCR
A SZKITHA-SZARMATA "VISELET. 7 A szarmaták terjeszkedésével a viseletben is tapasztalható kisebb-nagyobb foku változás, különösen szembetünő ez a korábban a közép-ázsiai sikságon tanyázott s Perzsia meghódítóival, a parthusokkal mindenesetre közelebbi viszonyban levő, :de valamivel Kr. születése előtt a magyar alföldre benyomult jazigoknál. A parthusokéhoz hasonló keleties jellegü bő ruházatuk, melyről Tacitus is említést tesz, nagyon kiválik a daciai hadjáratot megörökítő Trajanus oszlopán ábrázolt különböző viséletek közül :s egészben véve annyira magán hordja a magyar népies és hadi viselet alapjellegét, hogy ezeket a tizennyolcz évszázaddal ezelőtt ábrázolt jazigokat bátran lehetne fölfegyverkézett: xv—xvI. századbeli magyar parasztoknak tartani s egy festő, Geiger, magyar történeti képein csakugyan ezeket vette alapul az Árpádkori viselethez.() A jazigok féltojásdad idomu, kisebb-nagyobb mértékben hegyes, középmagasságu süveget viseltek, mely merevebben állt fölfelé s nem konyult jobbra vagy balra, mint a szkitha süveg; ehhez hasonlóan hátsó része lefelé kanyarodott a vállig vagy nyakszirtig, de csak a fül mögött, mig a szkitha süveg a fület is eltakarta, a jazigok a fület szabadon hagyták, a halántéktól azonban egy széles szíjból álló és hihetőleg érczlemezzel borított állkötő nyult végig a fül mellett az áll alá. A süveghez hasonló idomu volt a valószinüleg bronzból készült sisak ; néha a sisakot érczpántokkal körülvett süveg helyettesítette. A jazig hegyes süveggel szemben ugyanazon időben a dákok hengeralaku magas föveget viseltek, ugyanazt a fövegformát, mely kissé alacsonyabb idommal az ókori perzsáknál is divatban volt. Felsőruhájuk testhez simuló, czombig érő, nagyon rövid ujju bérkddmen volt, melynek alsó széle, ugyszintén az ujj-szélek néha csipkézve voltak. Már maga a bőrködmen is meglehetős védelmet nyujtott mindenféle fegyver ellen, de hogy annál athatlanabb legyen, ráerősített széles bőrszíjakkal még vastagabbá tették, melyeket a mell közepén ugyanannyi csattal, mint a szíjak száma, füztek össze. Máskor pedig kerek .csont- vagy bronzlemezkéket füztek pikkelyszerüen a ködmenre. A rövid ujj a kar legnagyobb részét szabadon hagyta. A ködmen alatt egy ingszerü és szintén rövid ujju vászonruhát is viseltek, mely amannál csak valamivel volt hosszabb s a ködmen alól kilátszott. Derekukat széles bőrszíj övezte, melyet középen csattal kötöttek össze. A" csat a jazigoknál tünik föl a mi vidékünkön először, a nyugoti népek ekkor és még később is a fibulát használták." Alsó. ruhájuk lobogós hosszu és bő gatya volt, melyet alant már nem füztek össze bugyogóba, mint a szkithák, hanem a magyar gatyához hasonlóan szabadon hagyták. A Trajanus-oszlop domborművei után a sok ráncz közt nem lehet egész pontosan kivenni, hogy esetleg szoknyaszerü ruha volt-e vagy pedig csakugyan kétszáru gatya? De nem valószinü, hogy szoknya lett volna. A parthus és jazig-szarmata gatya a szkitha gatyából alakult, ez pedig világosan kétszáru volt, ugyanilyen a Szasszanidakori perzsa gatya, mely a parthus gatyának a további átalakulása. Szarmata-jazig viselet. (I. tábla, B. 1—5. abra. II. tabla, A. I. ábra. — 2. tabla, 1-9. abra. 3. tabla, 1—Io. ábra. 4. tábla, 8—9. ábra.)
