Oldal 158 [158]
OCR
XLVI 7. Gránátos csákó 1848 előtt, 8. Honvéd csákó. A M. N. Muzeumban levő eredeti után. 9. Huszártiszti csákó. (A 2. sz. a. képről.) . Honvéd-tüzéri csákó. . A vörös sapkások sapkája 1849. . Honvéd törzstiszti sapka 1848—49. . Honvéd ezredes paszomántja. . Gr. Batthyány Lajos magy. miniszterelnök díszattilája, zöldesbarna posztóból, aranyos zsinórzattal és paszománttal. Eredetije a M. N. Muzeumban. 15. Nemzetőr 1848. A kék posztóból készült őrmesteri atilla eredetije a M. N. Muzeumban. 16—19. Zsinórzat honvédtiszti ruhán. 20. Gr. Károlyi Györgyné 1848-iki arczképe. 21—26. Magyar viselet 1861—1807. Egykoru fényképek után. 70. Magyar királyi viselet. 1—2. I. Ferencz József és Erzsébet királyné megkoronáztatása 1867. jun. 8. Engerth K. festménye a budai várpalotában. (Színes rajzát közölte Baróthy—Szalay Magyar nemzet története IV. k. 529.) 3. Szent István kardja a prágai Sz. Vitus-székesegyhaz kincstárában. Markolatgombja és ellenzője A templom 1354-iki leltaraban még nincs említve, de megvan az 1367-ikiben és 1387-ben ugyanazon szavakkal: «Item gladius S. Stephani regis Ungariz cum manubrio eburneo.» Nyilván azon magyar királyi kincsek közül való, melyeket IV. Béla leánya, Anna, Rosztiszláv macsói bán özvegye vitt magával Csehelefántcsontból. országba, midőn apja halála (1270,) után öcscse, a vele ellenséges viszonyban levő V. István elől vejéhez II. Ottokár cseh királyhoz menekült. (A kardot sokszor kiadták, igy Bock: Die Kleinodien des heil. römisch. Reiches. Anhang. 25 és Mittheil. d. Centralcomm. XV. 1870. 14; Henszlmann J. A bécsi 1873. világtárl. magyarorsz. kedvelőinek rég. osztálya. 125. |. ; Ipolyi A. Magyar sz. korona ; Pulszky F. Magyarorsz. archeol. II. k. 160.; Arch. Ért. 1890. X. 165. Ujabb és pon emlékmitiben. ) 4. A magyar királyok koronázási kardja. A xvi. század első feléből. (Kiadta Bock, Ipolyi d. m. s Magyar Miikincsek I. k. 3. tabla sat.) A budai kir. palotában. 5. A koronázási palást szederjes színű selyemszévetbdl, az apostolok, különböző szentek s alsó szegélyének közepén Sz. István király (SHPAMVS — REX), Gizella királyné GISUA — REGINY) és Sz. Imre (fölirat nélkül) képével. Felirata szerint (ANNO INCARNACIONIS XPI = Christi MAKKT. INDICCIONE XII. A STEPHANO REGE €T GISUA R — ECGINA CASVLA HECOPERA A ~ €T DA A ECCLESIAE SANCTE MARLE SITAE IN CIVITATE ALBA) 103 1-ben István és Gizella által a SASS fejérvari bazilika számára készíttetett miseruha wo koronázási palásttá később alakították át s nyilván ekkor te el az ere" detileg hozzá nem tartozó, de szintén Sz. Hegy lomelbet s byzanczi származásu gallérral. (Színe mását ie Ipolyi A. A magyar koronázási jelvények atlasz4ban Radisics J. Maar Mitkincsek. I. köt. 2. tábla és Czobor B. Magyarország tort. emlékei az ezredéves országos kiállításon czimű mű 2. füzetében, 40. Il. 71. Magyar nép és nemzeti viselet a XIX. században. 1. Kortes vezér a 40-es évek tisztujításai alatt. Egykoru metszet az Országos képtárban. (V. 6. Szalay—Baréthy L. Magyar nemz. tört. IV. k. 419. |.) 2. Hevesmegyei egervidéki népviselet. (Vasárnapi Ujság 1857. évf. 49. |.) 3. Zalamegyei kanász. Rumi A. rajza után. (Vahot I. Matyas Diák naptára. 1858. év 122. I.) Nyakéban czifra szür, kezében furkós bot. 4—7. Mátravidéki palóczok. Varsányi fényképe után. (U. o. 1858. 123. 1.) A rövid leirásból közöljük e sorokat: «Legeredetibb a rókamályos mentét s ezüstös fejkötőt viselő asszony; mig a leányok halálba szeretik a magas sarku piros csizmát, sáros időben hónuk alatt viszik a templomig s csak az ajtóban huzzák fel. Az asszonyok leginkább csipkés, hófehér patyolatkendővel burkolják fejöket. » 8. Uri viselet a hatvanas években Deák-szűrrel. (Ivánka Imre egykoru fényképe után.) 9—Io. Gyöngyös-patai népviselet 1861 körül. (Vasárnapi Ujság. 1861. évf. 46. sz. 544. 1.) A legény viselete : bő gatya és borjuszáju ing, feszes mellény, vállra vetett dolmány kék posztóból, úgy a dolmány, mint a mellény fényes gombokkal, fején pávatollas kalap. A leány ruhája általában fehér színű, csizmája piros, pártája fekete, hajában piros pántlika. II. Mesterlegény a hatvanas években atillában, rojtos nyakkendővel. Egykoru fénykép után. 12—13. Csiki és 14—15. gyergyói székelyviselet. (Orbán fekete kettő Greguss János rajza után. Ezt a viseletet a következőkép irja le Orbán B. A férfiak hosszu száru csizmákba szorított gyapju kelméjü harisnyát (szük magyar nadrág) hordanak ; hanem annak szegélyezése és zsinórzása Csikban nem fekete (mint Háromszéken), hanem veres (Udvarhelyszéken kék) ; ezt a szokásos bundika, vagy irha-mellény (Ie iii, 4) egészíti ki, mit nem himeznek virágokkal, mint másutt, hanem vékonyra metszett sokszínű bőrszeletkékkel díszítnek, a mellényhez csikos vagy egyszínű flanellből ujjat varrnak, ekként az ily mellény a másutt hordani szokott felsőujjast vagy bujjbelét feleslegessé teszi. A felöltöny itt is sok helyen irhából készült kédmény (bunda), de leginkább szokmány, vagyis azon bő-hosszu talár
