OCR
XLII 57. Magyar női és férfi viselet a XVI. század végéről s a XVII. század elejéről. (Jobbára Hufnagel György rajzai után, közölve Braun György «Urbium Preecipuarum Mundi Theatrum» cz. művében.); I. Magyar nemes asszony Visegrád 1595-ki látképéről. (Braun id. m. Lib. V. Communicavit G. Houfnaglius depict : a filio Anno 1595.) A muzeumi festett példányon a nő fejét fehér fátyol takarja, rajta sárga mente és alján sárga szegélyzetü vörös szoknya van. 2—3. Polgárnők Pozsony 1572 körüli látképéről. (Braun d. m. Lib. I.) 4. Magyar női viselet. (Jodoci Amani: Gyneceum sive Theatrum Mulierum. Frankofurti a M. 1586.) 5. Előkelő magyar nő Buda 1540 körüli látképéről (Braun id. m. Lib. I. Az előbeszéd 1572-ről van keltezve.) A nő felső ruhája kék, szoknyája sárga. 6. Magyar viselet Ernst Lajos birtokában levő metszet után. 7. Magyar hajdu Komárom 1595-ki látképéről. (Braun Lib. V. Communicavit G. Houfn. Anno 1595. depict : a filio.) A hajdu dolmánya kék, nadrágja téglavörös, saruja fekete. 8—12. Alakok Óvár 1595-ki látképéről. (Braun Lib. V. Communicavit G. Houfnaglius, depict: a filio Anno. 1595.) Előkelő nő, hihetőleg a várkapitány ( Pálffy) neje, fekete kopenykével s fekete babos vörös szoknyában és császári tiszt kék felöltőben s fekete nadrágban és csizmával, továbbá a nő komornája és komornyikja s a tiszt fölnyergelt lova, a nyereg arany virágos vörös takaróval van ellátva. A viselet különben nem magyar, hanem német. 13. Erdélyi nemes asszony Kolozsvár 1617-ki látképéről. (Braun Lib. VI. Pictor Egidius vander Rye Belga pingebat communic. Georg. Houfnaglius Anno Dni 1617. V. ö. Mill. magy. tört. VI. k. 71. I.) A nő fején kis fekete főkötő van, alján aranyos szegélyzettel, a haj arany reczehálóba van foglalva, s arany sávos fehér fátyollal körültekerve ; a felöltő sötétbarna, alján feketén szegélyezve, a szoknya sárga, alján kettős vörös szegélyzettel. 14. Magyar parasztnő Visegrád 1595-ki látképéről. (V. 6. 1. sz. a.) A ruha szine vörös és kék. 58. Magyar hadi viselet a XVI. század végéről s a XVII. század első feléből. 1. Magyar huszártiszt. Szendrei János gyüjt. 2. Magyar huszártiszt 1600 körül. (Dillich Vilmos : Ungarische Chronica. Cassel. 1600. 26. I. A kép fölirata : «Huszarer Ungarischer Kriegszmann zu Rosz. ») 3. Magyar paraszt. Pozsony xvi. századbeli latképérdl. (Merian Newe antololegia Cosmicaja után. V. 6. Millen. magy. tort. VI. k. 255. 1.) 4—6. Magyar végbeli vitézek a xvi. század végéről, eg; Ernst Lajos birtokában levő rézmetszet wien, mely MEGJET hadnagy és török bég közt a két csapat előtt lefolyt párviadalt ábrázol. (Mill. magy. tort. V. k. 108. füz. 282. i) 7. Török martalócz Buda 1617-ki látképéről. (Braun Gy. pag. Hufnagel után.) madik negyedébél. A Miksa sát ábrázoló és Jost Ámán Civitatis orbis terrarum Lib. VI. 8. Magyar four a XVI. század hari Nürnbergbe való 1570-ki bevonulá: által készített képről. (Mill. magy. tört. V. k. 400. 1.) 9. Magyar huszár a xvI. század végén. Esztergom Tesco ről. (Braun Civitates orbis terr. Lib. V. p. 57. Hufnagel után.) zo. Bocskay Istvan hajduja. Az Orsz. képtárban levő metszet után. 11—12. Magyar testőrök a II. Mátyás megkoronáztatását ábrázoló képen. (Országos Képtár.) 13—17. II. Rákóczy György vitézei. A II. Rákóczy Gy. és X. Károly Gusztáv svéd király találkozását ábrázoló egykoru metszet Dahlberg E. svéd táborkari főnöknek a helyszinén ré5 esített fölvétele után. A metszetek megjelentek Puffendorf műrajzok. 1891. évf. Szilágyi S. II. Rákóczy Gy. Millen. magy. tört. VI. köt. 88. és 91. füz., illetőleg VII. k. 41. I. SzalayBaróti: Magy. nemz. tört. III. k. 321. 1.) 18. gr. Zrinyi Miklós, a költő (+ 1664.) Ernst Lajos birtokában levő metszet után. 59. Magyar hajdu s egyéb viselet a XVI. század végéről s a XVII. század első feléből. x. Magyar nemes 1589 körül. (Bertelius Péter a Diversarum nationum habitus Passau. 1589.» cz. műve után Mill. magyar. fii, WA IK, 11a, fitiz, 179) IL) 2. Hajdutiszt Esztergom 1595-ki látképéről. (Braun Gy. Civitates sat. Lib. V. p. 57. Communicavit G. Houfnaglius. depict : a filio Anno 1595.) 3. Hajdu a xvi. század második felében. 4. Gyalog vitéz az erdélyi hadseregben, gyulafehérvári Nagy István zászlótartó Báthory Zsigmond által Gyulafehérvárott 1602. április 25-kén adott czímerlevele után. Viselete ezüst gombos vörös dolmány, aranyos zsinórral ővezve, kékes lila nadrág és saru, fekete nemez siivege 3 tollal van diszitve. (Szendrei J. Viseletk. 32. Arch. Ért. 1891. XI. 406.) 5. Hajdu 1600 körül. (Dillich V. Ungarische Chronica. Cassel. 1600. «Heiduck. Ungarischer Kriegszman zu fuesz.) 6. Református papi viselet Erdélyben keöpeczi Nagy György felső rákosi prédikátor Rákóczy Zsigmond fejedelem által 1607 május 25-én Gyulafehérvárott adott czímere után. A talár lila szinü (Szendrei viseletk. 41. Arch. Ért. 1891. XI. 407.) 60. Magyar hadi viselet a XVII. század elején. & Matyas foherczeg, az alsó magyarországi hadsereg f6vezére, a későbbi magyar király, 1601-ben Sadeber Márkus