Oldal 152 [152]
OCR
czime : «Wie der grün Kunig stirbt und sych 3 parteyen erhuben. » «Zold királynaks a Weiszkunig a magyar királyt szokta nevezni.) 2. Magyar harczos a német császár szolgálatában. Burgkmayr J. rajza. (A Weiszkunig 128. |. után, melynek czime : «Wie der junge Weiszkunig-— t. i. Miksa — von seinem Vater — t. i. III. Fridrik császár által — gegen den griinen König geschickt wird.» Ez az 1481—62-ki hadjárat. ) 3. Magyar four III. Fridrik császár udvarában. Beck Lénárd (1503—42) rajza. (A 16. lapon levő képről, mely azt a jelenetet ábrázolja, midőn III. Fridrik 1452-ben a neje, Portugáli Eleonóra elé megy.) 4. Magyar főur — a nádor — Miksa és II. Ulászló pozsonyi béketárgyalásán 1491. Valószinüleg Beck Lénárd rajza. (Id. h. 279. |. A kép czime: «Die rachtigung mit dem gronen kunig vor Bresburg.» Egyik codexben ez a megjegyzés van: «Ein tading zwischen den gruenen kunig, sollen geplüdt hauben aufhaben und auf hungarisch geklaidt, tractat Prespurg,» — a képen: chalb teutsch und halb hungarisch.» Ezek a Miksa császár utasításai szerint készült képek rendkivül fontosak annak a megállapítására, hogy a xv. század végső éveiben s a xvi. század elején a nyugoti divat nagyon felszines volt nálunk s egyebek közt a bajusz és szakál leborotválása, mit az ezen képekkel egykorú magyar sirkövek után elterjedt szokásnak tarthatnánk, Miksa császár festőinek és rajzolóinak tanusága szerint nagyon is kivételes volt ; a Mátyás halálos ágyánál tanácskozó főurak bajuszosak, szakálosak, bajuszos a pozsonyi tanácskozásban részt vett nádor is, már pedig alig hihető, hogy Miksa, ki részben személyesen ismerte ezeket az embereket, bajuszosan és szakálosan ábrázoltatta volna őket, ha borotválkoztak. 48. Magyar viselet a Jagellók korából. (Egy kivételével a «Weiszkunig után. Jahrbuch d. Kunsth. Samml. VI. k.) 1—2. Két magyar ruhás alak III. Fridrik császárnak 1451-ben Portugáliába küldött követségében. A kép azta jelenetet tünteti föl, midőn V. Alfonz portugál király fogadja a követeket, kiket M. Moetz János és valkenstaini Lanczmann Miklós császári udv. pap vezetett; rajtuk kivül a követség többi tagja mind magyar ruhában van ábrázolva. Burgkmayr János rajza. (Weiszk. 7. lap.) 3. Magyar huszár a Teramundt (Termonde, Dendermonde) 1483. nov. 25. történt elfoglalását ábrázoló képről. Burgkmayr J. rajza. (Weiszk. 180. I.) 4. Fölnyergelt ló, az 1—2. sz. a. említett képen. A karosszék idomú nyereg azonban nem magyaros, hanem németes forma, valamint a félkörívalaku kengyel is. (Weiszk. 7.) 5. Magyar huszár a Tembs (Tamise, Wals tartományban) és Rappelmundt (Rupelmonde a Schelde. mellett) előtti ostromot ábrázoló képen. (Weiszk. 232. |.) fordításának 1545-ki baseli kiadása után Kálmán király torténetének czímképéről. II. rész ). könyv. CLXXV. levél.) XXXIX 7. Könnyü lovas keleties (török vagy magyar) viseletben. A kép czíme : «Wie der plaw kunig des herml kunigs tochter weg fueret» vagyis VIII. Károly, franczia (kék) király 1492-ben nőül veszi II. Ferencz bretagnei herczeg (hermelin király) leányát, Annát, kit kevéssel előbb I. Miksa császár jegyzett el. (Weiszk. 242. I.) A huszárok a Weiszkunig minden ilyen képén gyors futároknak vannak feltüntetve s ezen a képen is, mely egyfelől a Párisba induló Bretagnei Annát és kiséretét, vele szemben pedig a franczia lovagokat ábrázolja várakozó állásban, a huszár — kiválva Br. Anna csapatából — vágtatni kezd, hogy Miksának megvigye a hirt a házasság létrejöveteléről. 49. Magyar viselet a XVI. század második negyedéből (I525— 50.) (A képek mind Bonfin A. magyar történetének régebbi német kiadásából valók. A munka czime: «Des Allermechtigsten Kiinigreichs inn Vngern warhafitige Chronick» s megjelent 1545-ben, Baselben.) 1— 2. Alabardos alakok a longobárdok és avarok történetét tárgyaló fejezet czímképe után. (I. rész, 8. könyv. LXXXVIII. levél b lapján.) 3. Géza herczeg. (II. rész, 4. könyv. CLXV. levél.) 4. Egy alak Scythia leirásának képéről (I. rész, I. könyv. I. levél.) 5. Magyar vitéz, a magyarok bejévetele fejezetének képe után. (I. rész, 10. könyv. CXIII. levél.) 6—8. Magyar vitézek a hunnok történetét kezdő fejezet képe után. (I. rész, 3. könyv. XXXV. levél, b lap.) 50. Magyar viselet a XVI. század második feléből. (Valamennyi Bonfin A. magyar történetének ujabb német kiadásából valók. Czime: «Vngerische Chronica, Das ist Ein grundtliche beschreibung desz aller miichtigsten vnd gewaltigsten Königreichs Vngern.» Megjelent 1581-ben, Frankfurt a. Maynban.) 1—2. Alakok a czímképről, mely ismétlődik az 1-ső levél b lapján is. 3. Magyar főúr. (I. rész 2-ik könyv. 16-ik levél.) 4. Egy alak a Sz. István történetét tárgyaló fejezet képe után. (II. rész, 1-ső könyv 94-ik levél b lapja. ) 5. Magyar főur, nyilván gróf Zrinyi György (született 1549 + 1603.), főtárnokmester, kinek a munka ajánlva van. (Az előbeszéd czímképe. ) 51. Magyar és horvát viselet a XVI. század második felében. (Cesare Vecellio után, kinek «Degli abiti antichi e moderni di diverse parti del mondo» cz. műve 1590-ben jelent meg s ujra kiadta M. Amb. Firmin Didot «Costumes anciens et modernes. Habiti antichi et modern di tutto il mondo» cz. a. két kétetben, Parisban, 1859.) I. Erdélyi fejedelem. (IT. köt. 413. sz.) 2. Magyar és horvát nemes (II. k. 414.) 3. Horvát viselet. (II. k. 415.)
