OCR
8—9. Szkitha nyilcsúcsok bronzból. A pilini s más magyar, országi lelhelyekről a M. N. Muzeumban. (V. 6. Arch. Ért. magya MIL, Boy an to. Sisak Traianus oszlopáról. 3. Magyarországi jazigok. 1. Pikkelyes vértezetii szarmata lovas Traianus oszlopardl. Kr. u. 1. sz. (Fréhner: La Colonne Trajane pl. 61. és Cichorius: Die Reliefs der Traianusséule. Taf. XXVIII. Bild XXXVII. 94.) 2—8. Fegyverek Traianus oszloparél : u. m. 2. pikkelyes vért, 3. bérpanczél, 4 sodronyvért, 5—6. 8. sisakok, 7 tegez. (Cichorius id. m. Taf. III.) g. Szkitha-szarmata kétélii, egyenes vaskard. Hossza 112 cm. szél. 3.8 cm. Taldlték Al-Dobolyon (Háromszék m.) az Olt folyóban. A sepsi-szent-gyérgyi Székely N. Muzeum tulajdona, melynek 1880. Istvan József ajándékozta. (Arch. Ért. 1886. VI. 234. Székely N. Muzeum Ert. I. 56. Hampel J. Skythiai emlékek. Arch. Ért. 1893. XIII. 387., 88. Reinecke P. Die Skythischen Alterthiimer im mittleren Europa. Zeitschr. für Ethnologie. 1896. XXVIII. 14.,. ki feltünőnek találja a kard hosszasagat. V. 6. erre nézve Tacitus szavait a szarmata roxolanok kardjairdl, «quos prelongos utraque manu regunt.» Histor. Lib. I. 79. Pésta B. egy Dél-Oroszorszagban, a poltavai Volkovezi kurgánban lelt hasonló kardot említ. Arch. Ért. 1898. XVIII. 250.) to. Bronz sisak, a bronzkor végső szakabdl. Lelhelye Endréd, Békés m. A békés-gyulai muzeumban. (Hampel J. A bronzkor. I. rész. XX XIII. 1.) 4. Népvandorlaskori turanok. (Szöveg 9—I6. és 24. I.) 1. Hunn-szarmata fejedelem a Kr. u. 1v—vi. századból. Egy Dél-Oroszországban lelt Szasszanidakori ezüst csésze domborműve után, mely a szt.-pétervári «Ermitage» gyüjteményében van. (Az orosz Compte-rendue de la Commission impériale archéologique pour Vanné 1867. Sz.-Pétervár. Atlas. III. 1. után. Arch. Ért. 1884. 1. V. 80. I. 40. ábra. Hampel J. Der Goldschatz von Nagy-Szent-Miklós. 86. |. V. 6. szöveg 12. I.) 2. Avar-bolgár vitéz a Kr. u. vir—Ix. századból. A nagy- | szent-miklósi kincslelet. 2. sz. arany korsójának domborműve után. A bécsi császári c Kunsthistorische Sammlung»-ban. (Hampel J. A régibb középkor emlékei. I. k. 157—158. I. CLXVII. tábla. V. 6. szöveg 14. I.) 3. Belső-ázsiai turán vitéz, a közép-szibériai Kara— Jusz melléki sziklakép után. (Aspelin I. R. Inscriptions de I’ Jénissei. Ro Ik tH it.) 4. K6zép-azsiai turn nyilas. Bronz szobrocska, lelhelye nyu- | gotiSzibéria, Barnaul (Nizsne-Kuludinszkdja.) Aspelin I. R. után | (Antiquités du Nord-Finno-Ougrien. Helsingfors. 71. I. 327. sz.) | XXVII 5—7. Altaji turk viselet, a Kr. u. vin. századból, az Orkhon vidékéről, K6ézép-Mongol földről, u. m. 5. Kiil-Tegin khágán (} 731.) siremlékéről alak. 6—7. Alakok az asz—khetei k6tablardl. (Radloff V. Atlas der Alterthtimer der Mongolei. SHIPREISARI HR WL tip ZB. HWe tis 2-)) 8—g9. Szarmata lovasok a kercsi 1873-ban félfedett katakomba falképeirdl, a Kr. u. első századokból. (Antiquités de la nach. Paris. 1891. 35. I. A hosszu szarmata lándsát említi Ammianus Marcellinus is. XVII. 12., 2.) 5. Hunn—Avar viselet. I. Hunn fejedelem, a 4. táblán 1. sz. a. közölt Szasszanidakori ezüst tal domborműve után mongol-tipusu arczczal. (Magyarazatat I. a szövegben 9., 12. lapon.) 2. Hunn vitéz (rekonstrudlva.) Magyardzatat 1. a szövegben. 10. s köv. lapon. 3—4. Parthus arcztipus Kr. sz. körül élt Arszakida házbeli királyok érmeiről. (Imhoof-Blumer : Portrátköpfe auf Antiken Münzen. Lipcse. 1885. VII. tábla. 13. sz. X. Arszakes vagy III. Frahates Kr. e. 69—60. és VII. tébla, 10. sz. VII. Arszakes vagy II. Frahates. Kr. e. 136—127.) 5. Avar hajviselet (rekonstrudlva.) Magyarazatat Il. a szövegben. 14. lapon. 6. Avar vitéz (rekonstrualva), a 4. táblán 2. sz. a. közölt nagy-szent-miklési arany korsó domborműve után. (L. a szöveget 14., 15. lapon.) 6. Hunn és avarkori fegyverek s ékszerek magyarországi leletek után. (A zárjelben levő római számok Hampel J. A régibb középkor emlékei. 1—II. rész. Budapest. 1894—97. cz. művének tábláit jelentik. Az egyes ővrészek elhelyezésére nézve I. «Budapest régiségei.» V. K. Budapest. 1897. 73. lapon levő X. ábrát.) 1. Pityke lószerszámról, lelhelye Szirák. (CCL.) 2—3. Övboglár a sziráki leletbél-(CCL.) 4. Övboglár, Ih. Keszthely (CI.) 5. Szíjvég, lh. Keszthely. (CII.) 6. U. a., nagyon elterjedt változat. 7. Csat, Ih. Keszthely. (CII.) 8—g. Kúpalaku bronzboglár kantárszíjról, th. Szirák. (CCL.) ro. Övdíszítmény, Ih. Keszthely. (CII.) rz. Szíjlemez. 12. Övboglár, közönséges forma. 13. U. a. lh. Szirák. (CCXLVIII.) 14. Boglár kantárszíjról, lh. Szirák. (CCL.) 15. Szijvég, köz. forma. 16. Övdíszítmény, lh. Keszthely. (CII.) 17—18. Fülbevaló, igen elter jedt népvándorláskori forma. 19. Boglár, rekeszbe foglalt üveglemezzel díszítve ; Ih. Szirák. (CCXLVII.) 20. Hunn-germán kengyel, Ih. Szirák. (Hampel id. m. II. r. 381.1.) 21. U.a., Osibb forma; Ih. Szirák (U. o. 381.) 22. Ovlemez guggoló griffel, Ih. Szécsény. (CXXX.) és Szirák. (CCLI.) 23. Diszitmény a késtarté szíjról, Ih. Szirák. (CCLII.) 24—25. Kengyelvas, hunn-german tipusu ; lh. Szirák. (CCXLIX.) 26. Ovcsat; lh. Keszthely. (CXI.) és Szirák (CCLI.) 27. Szíjvég, dr