Stranica 130 [130]
OCR
XVIII vel; fekete bőrrel bevont hüvelye sárgaréz pántolással van ellátva. Eredetije a M. N. Muzeumban. 4. xvi. századbeli szablya. Csetneki István siremléke után. (L. 52. tábla, 1. sz.; a kardnak tipusáról I. Arch. Ért. 1898. XVIII. 232—233. I.) 5. xvii. századbeli lovassisak. II. József idejében, a török háboruk alatt (1788—89.), ezeket a Savonyai Eugen korabeli sisakokat kiosztották a vasas németek (kürazirok és dragonyosok) között s fölcserélték velük az előbbi háromszögletes kalapot. (V. 6. Die dsterr. Armee 1700—1867. 7. fiiz. 221, 223. 1. L. még 1705-bdl 6. és 28. I.) Eredetije a Bécs városi tört. muzeumban. (Szendrei J. Hadt. eml. 700. |. 3580. sz.) 6. xvi. századbeli huszarsisak, fekete fénymazzal bevonva, az orrvédő vas végében M bélyeggel. Eredetije a M. N. Muzeumban. 8—15. Magyar sisakok a xvi—xvul. századból, u. m. 8. sz. feketére mézolva, huszdrsisak a xvi. század elejéről, 9. sz. kékre futtatva, u. a. a xvi. század utolsó szakából, 10. sz. u. a. feketére mázolva, a xvii. század első feléből, és 12. huszársisak a xvi. század közepéről, oldalról és elölről nézve, 12. sz. lovassági sisak a xvn. század második feléből, feketére ale So mazolva, 14. sz. u. a. 1030 körül, 15. sz. feketére mázolva, a xvii. század közepéről. Valamennyi a grdczi tart. szertar birtokában. (Fr. Pichler: Das Landes-Zeughaus in Graz. Lipcse. 1880. =§ 16 XIDX, tol ® i, 3, % G, 4h 5 Bon 8, és 9 sz. Arch. Ert. 1881. I. 181. Szendrei J. Hadtért. eml. 547. |. 3210. sz.) XO. TWABILA, Magyar viselet a XVI. század utolsó harmadabol s a XVII. század elejéről. I. Magyar four a xvi. század elején Dilbaum Sámuelnek II. Mátyás megkoronáztatását (1608) ábrázoló egykoru szinezett metszete után. Eredetije az Orsz. képtárban. (Mill. magy. tört. V. k. 640. 1.) 2—3. Magyar four és csatlós 1570 körül. Jost Ámánnak Miksa 1570-ki nürnbergi bevonulását ábrázoló vizfestménye után. Eredetije a müncheni kir. képtárban. Az ezredéves orsz. kiállítás számára készült másolatról. 4. Báthory István fejedelem és lengyel király. Az országos képtárban levő eredeti után. 5—6. Uri viselet a xvr. század utolsó negyedében. Az orsz. kiállításon volt egykoru metszetek után. 7. Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem. (Ortelius Redivivus et Continuatus, Oder Der Ungarischen Kriegs-Empörungen Historische Beschreibung. Th. I. Frankfurt a. M. 1665. 149. |. közölt mellkép alapján, mely az Ortelius 1613-ki_niirnbergi kiadása 242. lapján közölt képtől annyiban tér el, hogy emitt pánczélban s kezében gerezdes buzogánynyal van ábrázolva. 8. Apród a xvi. század végén. (Ein diener in seinem leírásából. (Beschreibung der Raisz von Wirtenberg nach Con stantinopell nach Jerusalem bis im Teütschlandt. 1584. 14. levél.) Eredeti kézirat a Lanfranconi gyűjteményből a M. N. Muzeumban. A kép másolata megvan a festészeti mesteriskolában. Az eredeti képen az őv zöld szinű, az ifju arcza egészen csupasz, feje törökösen borotválva van, csak elöl van meshasyva a homlokába belóggó üstök, a saru magas sarka sárga, mint maga a saru. g—r1. Haller Mihály (+ 1596), Haller Gáborné sz. Bocskay Ilona (t férje előtt, az pedig 1608-ban) és Haller István, Báthory István lengyel király apródja (szül. 1560. + ifju korában, Vilnában.) A Haller grófok nemzetségkönyvéből. (Boncz O. XXII. TABLA. Magyar viselet a XVII. század első feléből. I. és 3. Erdélyi (nagyszebeni) szász polgár és polgárnő a xvii. század első felében. Alabastrom szobrocska, a férfié a M. N. Muzeumban, a nőé a nagyszebeni Bruckenthal-muzeumban. (Arch. Br 1B. 1 173—174 1.) 2. Debreczeni református kollegiumi diák 1624—1774. közt. (Szücs István: Debreczen város tört. Debreczen. 1871. Ill. k. 926. |.) 4. Felsémagyarorszagi nemes a xvii. század dereka táján. Baczé Marton 1642. jul. 21. Bécsben kelt czimeres levele után. (Szendrei J. Magyar Viseletk. Arch. Ert. 1892. XII. 1930 b 60. sz) 5. Erdélyi kálvinista pap I. Rákóczy György idejében. Bonczidai Péter, tardosi pap 1631. aug. 9. Gyulafehérvárott kelt czimeres levele után. (Szendrei J. Magyar viseletképek. Arch. Ért. 1892. XII. 131—133. 1. 55. sz.) 6. Magyar four a xvit. század dereka táján. (A hg. Esterházy Pál nádor által kiadott mesés Esterházy-ősök egyikének képzelt alakja után. L. Tropheum Domus Estorasianze. Bécs. 1700. Pars I. Tab. 19.) 7. Magyar four a xvi. század dereka táján. Az orsz. kidllításon volt egykoru kép után. 8. Gr. Kéry János koronaér és b.-gyarmati kapitány. A hg. Esterházy-család fraknói várában levő s a kiállításon volt eredeti olajfestmény után. Fényképmásolata a M. N. Muzeum régiségtárában. (Tört. kiáll. katalogusa. II. füz. Szendrei J. Hadt. Eml. 364. I.) 9. Gr. Pálffy Miklós (+ 1679.) ezredes, főajtónálló és pozsonyi főispán, (Ortelius Continuatus. II. k. Frankfurt. 1605. XII. t. 6. sz.) ; Io. Gr. Esterházy Pál első neje, 2720. sz. és gr. Esterházy Orsolya: (t 1681.) A hg. Esterházy-család fraknói várában levő s a kiállításon volt eredeti olajfestmény után. (Tört. életr. 1895. évf. Hg. Esterházy Pál. 64. 1. L. még Tropheum Domus EstoraSiara. Bécs. 1700. 84. tábla.)
