Page 128 [128]
OCR
XVI XXV. n. 70. és Album hervorrag. Gegenstánde aus der WaffenSammlung. VIII. tabla, 2. szám.) 4. Gyalogsági paizs Mátyás király nevének kezdőbetüjével. Vászonnal borított fából. Előbb a bécsi polgári fegyvertár tulajdona volt; az 1848-iki bécsvárosi tanács áprilisban a M. N. Muzeumnak ajándékozta. 5. Thúry György (t 1571.) kanizsai kapitány pallosa. Török eredetü. A medinai Mohamed készítménye. Hossza 103'/, cm. A penge 92:/, cm. Szél. 6 cm. Eredetije a bécsi udv. gyüjt. (Boeheim V. Album hervorragender Gegenstánde aus der Waffen Sammlung. XXVIII. tábla, 1. ábra. Szendrei J. Hadt. eml. 259. I. 842. szám.) 6. Gothikus buzogány, a xv. század második feléből ; aranyozva, vörös bőrrel borított nyéllel. Kubinyi Ferencz ajándékából a M. N. Muzeumban. 7. Tollas buzogány a xv. századból. Közönséges forma. 8. Csákány a xvi. sz 9. Kálmán győri püspök (1337—75.) kardja, a mesés egy szarvú, vagyis a Xiphias hal orrából 1505 körül hihetőleg Velenczében készült markolattal. A penge mindkét oldalán aranynyal edzett fölirat van, egyik oldalon: COLOMANVS EPS+, másikon: REX HVNGARIE+, mely utóbbi nyilván arra vonatkozik, hogy apja, a magyar király, t. i. Róbert Károly adta neki. A markolat és keresztvas vastagon van aranyozva. A penge hossza 77 cm., a markolat 9:/, cm. Legnagyobb szél. 6:/, cm. Eredetije a bécsi udv. gyüjteményben. (Boeheim V. Waffenkunde. 243. |. és Album hervorragender Gegenstánde aus der Waffen-Sammlung d. a. Kaiserhauses. VII. t. 2. á. Szendrei J. Hadtört. Eml. 263. I. 852. sz. Czobor B. Magyarorsz. tort. eml. 7. fiiz. 134. 1.) ki zo. Torna paizs a xvi. századból, pergamenttel áthuzott ából. Mag. 133 cm. Szél. 50 cm. A bécsi udv. gyüjteményben. Ferdinánd tiroli hg. tulajdona volt s az 1549-iki és 1557-iki prágai magyar huszártornán használtatott. (Szendrei J. Hadtört. ázad elejéről. Eml. 118. t. 334. sz.) XVI. TABLA. Magyar dolmanyok a XV—XVI. századból. (A hg. Esterhazy-csalad birtokában, a frakndi kincstárban. Az Esterházyak Mátyás királytól és Olah Miklóstól a következő leszármazási rend szerint örökölték a két dolmányt: Mátyás király nagynénjét, a kormányzó nővérét, Hunyadi Marinát nőül vette Argyesi Manzilla, ennek a fia volt Oláh Sztoján vagy István, kinek fia volt Oláh Miklós (szül. 1493. + 1568.), előbb zágrábi (1543—48.) és egri püspök (1548—53.), majd esztergomi érsek (1553—68.), a leánya pedig, tehát Oláh Miklósnak a nővére, Orsolya; Oláh Orsolyát előbb Császár Kristóf, aztán volt lánzséri Császár Miklós, ennek a leánya Császár Orsolya, Dersffy Ferencz főpohárnokmester és sárosi főispán neje, Mágocsy Ferencznek az kiknek leányát, Dersffy Orsolyát, e s, a későbbi nádor vette özvegyét 1611-ben Esterházy Mikló nőül. A dolmányok tehát családi örökségkép szálltak Dersffy Orsolyára s általa az Esterházyakra. ) ; 1—2. Mátyás király (+ 1490.) dolmánya, elől és hátul, aranynyal átszőtt olasz brokátból. Az 1896-iki országos kiállításon volt eredeti után. (V. ö. Masner Károly : Die Costüm-Ausstellung im k. k. oesterr. Museum. 1891. Bécs, 1894. Taf. 2. Arch. Ért. 1892. XII. 239. s köv. II.) 3—4. Oláh Miklós fiatalkori (1530.) dolmánya, ezüsttel átszőtt perzsa brokátból, aranyos, Vörös és zöld rózsákkal, palmettákkal. (Masner id. m. Taf. 11. Arch. Ert. 1893. XIII. 332333. |.) XVII. TABLA. Magyar viselet Matyas és a Jagellok korából. (1480—1526.) 1—6. Alakok Thuréczi János itélémester krónikájának 1488-iki augsburgi kiadásából, u. m.: 1. Többszörösen előforduló vitéz, az ország zászlajával, sisakja salade ; 2. Gyula és Verbulchu ; 3. Előkelő nő, háttérben sátorok Nándorfehérvár ostroma képéről ; 4. Ifju, Nagy Lajos és V. László képe után ; 5—6. Király Martell Károly és Attila képe után. 7—8. Haller Pál (t 1530. végén Nagy-Szebenben) és anyja, Haller Ruprechtné, a budai eredetű Müntzer Katalin. A Haller grófok nemzetségkönyvéből ; készítette Haller Bertalan 1533—51. közt. (Boncz Ödön: A Haller grófok nemzetségkönyve. Turul. 1886. IV. k..105—123. 1.) g. Magyar four 1515. körül. A Weiszkunigból a Mária osztrák főhgnő kezét kérő magyar követség egyik alakja után. (Jahrbuch J. Kunsthist. Samml. VI. k. 385. 1.) 10—II. Magyar főurak 1512-ben. A «Triumph des Kaisers Maximilian I. Bécs. 1883 - 84.» 39. lapja után.) XVIII. TÁBLA. Magyar viselet a XVI. századból. 1. Magyar four hadi viseletben, a xvi. század második harmadában. Telegdy István (} 1514) kincstárnoknak a telegdi templomban levő siremléke alapján. Telegdy még életében (1505) emelt magának és utódainak ugyanitt egy czímeres siremléket, melylyel szemben van a templom falába befalazva a másik, mely Telegdyt csaknem életnagyságban ábrázolja. Ez utóbbit fia, az 1526—go körül szerepelt Miklós, vagy leányai és vejei, Katalin (t 1547), somlyai Báthory István (t.1534) erdélyi vajda neje, Orsolya, nagyfalusi Bánffy Miklósné és Fruzsina, Artandy Pál (lefejeztetett 1530) neje emelhették a Dózsa által kegyetlenül kivégzett kincstárnoknak. Megjegyzendő, hogy úgy
