Stranica 465 [465]
OCR
fejezetnél ugyane szövetminták korhű alakjaiból és más ibó A 14 első — két fejezetnél ezenkívül honfoglaláskori sirlelet-tárgyakból is állítottuk össze a kereteit. Az Árpád-királyokról szóló második főrész két hasábra osztott szedés diszit 5 utolsó fejezetének lapszéleit, valamint üres lapjait pedig részben az illető szövegkez képek kisebbitett részeivel, részben a magyar koronázási palást széveteirél, a székesfejérvári és pécsi építészeti maradványokról vett jellemző. részletekkel, illetve az Árpádokkal vonatkozásban levő egyházi dísztárgyakkal vagy ezek egyes részeivel, s az Árpádok színeit feltüntető lovagi öltözettel, végül az Előszó lapjait a nagyszentmiklósi aranyleletről vett motivumokkal ékesitettiik. A betűk középkori codexek betűinek külön a mű számára az intézetben készült olvasható utdnzatai, a nagyobb és kisebb kezdőbetűkkel együtt, mely utóbbiak az fej kezdetének középkori cod: kás szerint úgy alakra mint színre nézve változatos — jelzői és ékesítői. A papirok. vászonszerű mintázattal, színtén külön e mű számára, a péterfalvi az egy- és többszínű képek fénykép-felvételei, valamint az utóbok (li József úr által lekötelező szivességgel dtengedett duczot — a műintézet illető osztályában. gyárban készültel biak nyomásához szükséges (3—4—5) duc: sék) pedig — kívéve néhány, Hampel felere Az egész műben, a lapszél és bélés-lapokat nem számitva, 46 egész lapra terjedő és 144 kisebb színes, 1 egész lapra terjedő és 52 kisebb egyszínű kép, két leszármazási tábla, 20 codex-, 1 oklevél-hasonmás és} egy történelmi térkép van. Mindehhez összesen 783 ducz (klisé) használtatott fel. A bekötési tábla közepén lb lovas Árpád-szobor szintén fenyképé uton, Holló Barnabásnak külön e czélra mintázott agyag illetve g szobra után készült ; az aranyba nyomott domborművek ugyanott, a fentemlített LessíngWasmuth-féle régi egyes motívumainak, a sarok diszitményei a ma gyar szent korona profánabb diszitményi részeinek s J. Géza király és Dukasz Mihály xv
