Oldal 456 [456]
OCR
Lay Boldog-Margit. XV-ik századbeli színes metszet. i 298299 Jelenetek Szent-László életéből. Falfest. mény a budavári koronázó ae ban. Lotz Károlytól. _ —31r Szent-Imre, XV-ik századbeli cies a Szépművészeti Múzeumból — gr4—gr5 Árpád-Szent-Erzsébet. (Gertrud királyné, II. Endre király neje, búcsúzik Thüringiába induló kis leányától: Erzsébettől.) Színvázlat. Liezen-Mayer Sándortól. Zsolnay Miklós birtok Szent-László aranyozott Magyar Nemzeti Múzeumban ae 333 ban. VII. Térkép. Európa a honfoglalás korában. Tervezte Márki Sándor — — _ 66—67 VIII. Leszarmazasi táblák. Az Árpádok nemzedék-rendje: I. A fiág. Wertner Mórtól 128—r29 Az Árpádok nemzedék-rendje : II. Az örökösök. Wertner Mórtól. 132133 IX. Codex-lapok hasonmdsai, magyar fordítással. A Rimes Krónika verse Árpád honfoglalásáról. (Bécsi cs. és kir. udv. könyv tár.) Regino prümi apá a magyazt inane módjáról, különösen nyilazásuki eselvetése ól és élet8—o Gardézi a magyarokról, különösen a maokról, ől, aztán vadállatias módjukról. (Müncheni kir. könyv gyarok államformá, lorfordi Bodleian Labrary Ouceley eyfj28—29 dézila magyarok hazájáról, a szlávok fölötti fensőségükről, vallásukról, kin fé teménye.) saikról s végül Bodleian 36-37 \djének ha(Az oxfordi eee Ouseley gyűjtemény. Ibn Roszteh a magyarok fol irairdl, politikai szervezetükről, életmódjukról, a szlávok felett gyakorolt fensőségükről, vallásukról, a görögökkel a Fekete-tenger partján folytatott csere-kereskedésükről. (British Muz., ae Lap | Afuldai évkönyvek feljegyzései az ava inilynak Nagy-Morvaorszigot Pusztító seregéhez (S92-ben), mint pusz módjáról, különösen a lóhátról való nyilazásról. (Bécsi es, és kir. udv. köny" tá Boles Le6 görög császár Taktikéja a magyarok (turkok) harczmódjáról, különösen a lesvetésekről, színleges hi ér k1 és igéreteikről, s azoknak a felfuvalkodott keresztények által történt autasításáról. (Müncheni kir.könyv= 96 éprand cremonai püspök Ieira rja a brentai csata többi elő; hogyan vigasztalták és buzdították egymást a kétségbeesett magyarok ; azutá tár. n magát il a magyarok váratlan, . (Müncheni kir. könyv96—97 született Konstantin császár Biborban árizsi nemzeti 140—I4I Béla király névtelen jegyzője Zultának (Zoltánnak) Menumorout (Ménmarét) leányával ült lakadatmér6l, Arpad venek go7-ben történt haláláról stb. (Bécsi cs. és ki 154—155 Biborban született Konstantin császár a kabarok (kozárok) és magyarok (turkok) nyelvi árizsi nemzeti könyvtár.) Biborban született Konstantin c: kabarok és magyarok (turkok) nyolez törzséről, a magyaroknak Bölcs Leó vetségben a bol ről, összeolvadásáról. stb. árokon vívott győzelméről. (Párizsi nemzeti könyv 174—175 Béla király névtelen jegyzője Árpád vezérré tételéről, Szalán vezér fenyegetőzéséről, a Hungvári névről stb. (Bécsi London.) - EGARESKSEt 3 —198 Biborban született Konstantin császár Ár- : pidnak örökös vexérré (fej é minden oknál kegyeti née | választatásáról. (Párizsi nemzeti könyv- eze önti tár) — — 48—47 tar.) — : Béla király névtelen ave | Boles Led zérnek Szalin fölött nyert győzedelméről, a szeri (Pusztaszeri) országgyűstb. (Bécsi cs. és kir. udv. könyv50—5I Pannónia történetéből (Privina sorsáról) lást megelőző korszakból. «Conversio Bagoariorum». gös gyarok (turkok) politikai és hadi szervezetéről, szabadságukról, edzett voltukrol, álnokságukról, rettenthetetlen1 stb. ce cs. és kir. udv. könyvtár.) — A Rimes Krónika verse Géza vezérről Istvánról. (Bécsi cs. és kir. udv. könyvtár) — — — 236-237 — 202 253] X. Oklevél-hasonmás, fordítással. magyar Lap V. László király Bécsben, 1453. szeptember 29-én, az óbudai apáczáknak újra adományozza a budai felhévizekben, Budáról Fejéregyháza felé vezető út fölött nyugatra levő ogot. (M. zimalomban rejlő orsz. levéltár.) 156-157 XI. Ures lapok diszítményei. A 60, 146., 200, 212, 228. lapokon a Lessing-Wasmuth-féle gyűjteményes műben közölt régi szövet-minták egyes részletei, (IL. jelen mű xiv. lapján.) A 278. lástja bélésének ré: 184 dete. (Ipolyi Arnold. A magyar szent korona és a koronázási jelvények története és műleíri 1) A 302. lapon az ú. n. esztergomi lipsanotheka, mely aranyozott ezüstből készült, jelesül középső, bizanezi rekeszes zománezczal ékített része a XI. században, kerete pedig vert mű, zomi czozás nyomaival, a adban. Az esztergomi fő-egyi nt-László-féle miseruha rábi székesegyházból. XI. századi liai mustrázott kék selyemszövet, mely eredetileg Seat del Kindly pastia volt s később alakíttatott át miseapplikált ‘tia a XIII. s: ruhává. A r zadból való. A 838. lapon a székesfehérvári ásatások alkalmával talált zárókő nagyobbított képe, két állat-alakkal. . lapon a magyar királynak az Arpa színeit föltüntető ezímeres tornazete, a XV. századból. (A párizsi ar nál könyvtá ményből. Turul. 1892. XII. Lapszél- és béléspapir-diszitések. A 3—260. lapokon a Lessing-Wasmuth-féle gyűjteményes műben közölt régi szövetminták egyes motivumai. (L. jelen mű xiv. lapján) A 83—124. lapokon ezenkívül a szöveg két hasábját elválasztó üres téren honfoglaláskori sírokból származó fegyverek, szerek, öltözeti díszek, lószerszám-rész letek sth. A 263—278. lapokon a magyar szent korona ékítményes részletei. A 281—gor. lapokon Pécsett talált Árpádkori építészeti emlékek (párkány, párkánykő) motivumai. 05—3387. lapokon a Szent-István palástjának szövetéről vett diszítmény részletek. A 341—g51. lapokon, az illető fejezet szövegkezdő képének kisebbített részei. A bekötési tábla bélés-oldalai: elől a nagyszentmiklósi lelet aranyedényeinek állatalakjai és diszítményi részletei; hátul Árpád-Szent-Erzsébet cividalei imakönyve hátsó fedele, s e fedélnek egyes részletei.
