Stranica 451 [451]
OCR
Czobor Béla. A keresztény mű. archieologia encyelopédiája, kiváló teki tettel a hazai műemlékekre. Bpest, 1880—83 2 rész. Myskovszky Ernő. A magyar képzőművészetek története. Bpest. 1907. Pasteiner Gyula. Az építészet története Magyarországon. 6 előadás. Bpest, 1904. Atheneum, Kabdebo Gyula. Az építészet története. II. köt. Középkor. Bpest. 1907. Ipolyi Arnold. A középkori emlékayer építészet, Magyarországon. Pest, 1861. (M. Akad. Év 520) ee re Tee Die vierthiirmigen Kirehen in Ungarn. A bécsi Mittheil. “der Centralcommiss. kö; j2. évf. I ance Myskovszky Viki. A bérifai ki kori műemlékek faa e. Arch. i des p i, szepesvaraljai és a esetük Repeater mi emlékek ismertetése. 0. 1874. Béla, A beszterezebéinyai mplomai. Arch. Ertes. 1876. 83. 1. Ipolyi Arnold. A beszterezebanyai egyházi műeml. k tortenets és helyreallitása. Storno Fer. Bpest, Czobor B. Száz. 1 és Botka u. ott. 1876. 112. Henszlmann Imre. Lőcsének régiségei. Bpest, 187: Myskovszky Vik. Bártfa középkori emlékei. Bpest, 1879—80. 2 rész. Henszlmann Imre. A nagyszebeni D 1 Baukunst in Ungarn. Osterr. Revue, 1865 —67 Henszlmann Imre. Magyarország érkezeszténn román és átmenet stítű mi emlékeinek ismertetése. Bpest, 1876. V. ö. Ballagi Alad. Száz. 1877. 236. Ipolyi Arnold. A magyar poutortench emlékek tanulmánya. Száz. 378. 1—8. Mednyánszky B. Nékényműzzáke Árpádok korából. Arch. Ért. 1879. Reissenberger Laj. Kirchliche Denkmiller aus Siebenbürgen. Nagyszeben, 1883. Eitelberger. Die mittelalterl. Kunstdenkmale Dalmatiens in Arbe, Zara, None, Sebenico, Trai, Spalato und ae éppel, 26 táblával. 4-115 1886. 66. 1. Myskovszky Viktor. Magyarország épkori és renaissance-stilti' műemlékei. Bécs, 1885 (magy. és németül). Myskovszky Viktor Felsomagyarországi műemlékek és régiségek. Akad. Értek. T. 1888. Stuhlmann P. Az építészet műemlékei Kassin. (Főgymn. progr. 1gor.) Barna Ján. Árpádházi templomaink. Makó. Gaál. 1902, Kévary László. Erdély | építészeti emlékei. IT. kiad. Kolozs 6. Erdély régiségei és történeti emlékei. kt 0. 1892. Roth Viktor. Geschichte derdeutschen Plastik in Siebenbiirgen. 14, Soria 05 50 ssburg. Hei A «Studien rutidattecHen 1canateeachicnten 7 5. füzete.) unt Békefi Remigius. A Balaton ere kének egyházai és y a középkorban. Bpest. Hornyánszky. 1907. Huszka Józs. A magyar diszi Bpest, 1885. V. ö. (383. 1). emi. Pulszky Ch. et Molinier E. @eeuvre Worfévrerie sition de Budapest de 1 (Lév Gober Béla. Trésor oe metropolitaine d’Esztergom. 3. fii Roth Viktor. KEP der auf siebenbiirgisch -siichsische Kunst Bezugnehmende Literatur. A. V. S. kde. XXXI. 1903. 658—GU6. Nagy Iván. Magyarországi képzőmit zek a legrégibb időktől 185. 1874. 254 844 1854 285. Schier Fr. Xystus. Buda sacra sub priscis regibus. Vienne, 1774. Henszlmann Imre. Igen városának 6-német stílü templomai. Bpest, 1846. Arnold. A deák-monostori Chefs ant figuré A Vexpo1884. 2 vol. Paris. Véglise mal A kisbényei román templom leírása. Arch. Közl. 1862. Myskovszky Vikt. A lébényi templom Ha: énk | és Külföld. 1867. Lébényről s.-ben 18 70. Henszlmann Imre. A báthmonostori apátság. Arch. Értes. VI. 1872. ép székesfehérvári régi templom. Bpest 1888. ( Lajos-sal.) Bunyitai Vincze. A debreczeni régi öreg egyház. 1289. Száz. 1884. 473. 1 Gerecze Péter. A pécsi restaurált székesegyház. Pécsi főreálisk. értesítője. 1888. Récsei Viktor, Az esztergomi Szt. Lőrincz onal maradványai, A E. m, 1893 Décsényi (Schénher r) Gaul, Anagyx istvain as és maradvé S. és kül. lenyomati an. reh. eee a ay Beissenberger L. Die Kerzer Abtei. Vagyszeben, 18 acco eg Lészile; főgymnas. 1898/9. évi Vajdovszky János. ‘Saxo vmegye észeti emlékei Építészeti emlékei at és festészet. Divald Kornél-tél. Bpest, 1905—6. Divald Kornél. A régi Buda és Pest művészete a középkorban: Bpest, 190: Ipolyi Arnold. A középkori szobrészatról Magyarországon. 18 Gerecze Péter. Sie emlékek Barta we ottani tesi Ipolyi Arnold. A Ba: magyar festészet emlékeiből. Pest, 1864. (Akad. Évkönyv. XI. 3.) Romer Floris, Régi falképek Magyarsz 3 képtáblával Bpest, 1874. V. Ras oct re IX. 18; György Aladár. Racer k az Árpádok korában. Koszorú. 1879. 4. fiiz. Groh István, Középkori falképek Gémörmegyében. Arch. Ért. 1895. 56. 2: Stammler Jakab. Der sogen. Feldaltar Karls des Kithnen v. Burgund im hist. Museum zu Bern, eine altv ener acre t fel (Diptychon) aus dem Nachi: KöAgnes von Ungarn. (Berner schem buch. 1888. és kül. lenyoi an.) i (Ue Andreas III. von Kunst. 1888. Ungarn. Zeitsehr. 1. kirehl. Neumann. Bereg zur Wiirdigung des Hausaltars des König oy re Zeitsehrift f. christl. Kunst. IS! , Czobor Béla. A berni CÉ az Árpád-korszakból. Arch. Ért. Ujf. X. 1900. 334— 339) Száraz Antal. Agnes királyné antipendiuma. (Stammler. Kénigsfelder Kirchenparamente im hist. Museum zu Bern. Igor. cz. műve nyomán), Arch. Ért, 1891, 22—24. Rómer Flóris. A pozsonyi káptalan ibban talált egyházi ékszerei. Száz. II. 94 uy 186: Henszlmann Imre. A zágrábi casula. Arch. Értes; X. 1876. 6. sz. AN, Atheathiaectre Krinjavi. Kézépkori elefántcsont ene szála nemzeti Muzeumban. Arch. Értes. VII. Récsey V. ‘hr ee dombormű a ök templom falán. Arch, Értes XIX. 404. Gate ösze A Pécsi székesegyház régiségei. Arch. Ért. 18 Myskovszky MV A mives ipar a gi fels6magy- városokban. Művészi Ipar. % Reach) ren Mateos ipar Horvatorszighan a XII. század előtt. Rad. 1r6. köt. 1893. V. 6. Margalits. Repert. II. 137. Pe ALOT V. 6. 2. és a Ti Goan és WV TÉR ev feb aut Cziraky Antal M. Conspectus iuris sai: regni Bungane Vienne, 1851. 2 köt. Magyarul: A közjog alapvonalai. Ford. Hegediis Lajos. Pest,180r, TU 1872. Vécsey Tamás. A jogtudomány állása Árpádok alatt. Akad. Értek. Makay Dezső. Visseehinneeee hazánk régi ágszolgáltatási, viszonyaira. füz. Az Árpádház kora. Bpest, Roszner Ervin b. Régi magyar házassági jog. Bpest, 1887. V. ö. Száz. 1887. S4o. és 1. kat. el G. jieggerosszég josie ain ce Bpest, Akad. Király Janos. Dan város joga a középkorban. 1894. Illés József. A magyar házassági vagyonjog az Árpádok korában. Bpest, Igoo. Jilés József. A magyar szerződési jog az Aa ties Kortban } értek. XXII. 4. füz. Igor. Tölcséry en Rett ez z Árpádok alatt. Hódmezővásárh. ref. fő; évi progr. értel Illés József, A itörvényesi töröklés rendje az Árpádok korában. Akad Értek. "Társadalon XIII. köt. 3. Sz. 1904. Illés Józs. Öröklés a női vagyonban az Árpádok korában. Bpest. Athensétim. 1906. Ladányi Gedeon. A magy, királyság ‘i a. szatn sjköt Debreczen, 1872 Ugyanő: A magat alkotm. története. Debreezen, 1878. Ferdinándy Géza. A rendi elemek a magyar alkotmányban. Akad. Értek. 1907. XIII. köt. 9. sz. HADTÖRTÉNELEM. Az általános jellegű nagyobb szakmunkák jegyzékétl. M. . K.I.ésÍI. kötetében, 334. 1. L. a fentebb (75. 1.) eml. irod, Szendrei János. Magyar hadtörténeti emlékek az ezredéves országos, Kiállt 900 ábrával. Bpest, 1906. 530. 1 Száz: 1898 a "B, ú Meynert Hermann. Das Kriegswesen der Ungarn ete. ae 1876. V. 6. Salamon Száz. 1877. 64. 1. Tae (alone ta Magyar hadi krónika. M. H. K. VIII—IX. évf. és külön lenyomatban. Bpest. 2 köt. 1895 Bárczay Oszkár. A isis fejlődése stb. Bpest. 2 k Ráth Károly. A megva kirdlyok hadjáratai sth. Pest, 186. Henszlmann Imre. A régi hadi épitészet Magyarországon. Vasárn. Ujs. 1867. Rómer Flóris. A tatárjárás előtti falazott várakról | nezes zágban, Arch. Ertes. X XI. Czol or B. Ma isirene. Arch. Ét rtes. XIII. 142. Bela, A bűngösdi Agua 406. manile. Arch. Értes. IX. 1889. [ipctttey Im Teas, A lice kifejlédése a miaeyas nemzetnél. L. A. K. 1879. IV—XI. fiiz
