Page 450 [450]
OCR
Krones Franz, Der Thronkampf der Pfesmysliden und Arpáden in Ungarn. Österr. Gymas. Zeitschrift. XIV. 1863. 639. 1 és XVI. 1865. 287— 252. Tkaléié Iván. A horvát nemzet küzdelme az Anjou-ház ae és Ar III. Endre ellen. köt. 1 Marealitey Repert, I. Age Zarandy G. Arpad vére, 1904. 2 V. 6. Tur. 1904. 200. 8 Wertner Mór. Az Ál-Endrék. i 1890. V. 6. Pauler. II. 736. 312. sz. jeg: Wertner Mór. Ein Pseudo- At, Ungar. Rev. X. 363—7. Liebenau. Urkunden zu der Gesch, der Kénigin Agnes von Ungarn. 1288— 1364. 1869. ALTALANOS JELLEGU III. Endre első neje, Fenenna. V. 6. Balzer. Genealogia Piastow. Krakkó. 1896. 369. Wertner M. Ay Árpád-csal. történ. 571. Száz. 1903. 504. 1. a. jegyz. (Agnes ma d. iyné svájczi birtokairól.) Pór Antal. Habsburgi Agnes maEi bet herczegassz. anja. Hgts oe K be Friess G. Königin ‘Elisabeth v. Görz-Tirol, die Stamm-Mutter des Hauses Habsburg-bothringen: Bin. Vortrag. Bécs, rein für Landeskunde von NiederGama C) Vegyesek. AZ ARPADOK NEMZEDEKRENDJE. gyes Árpád ázi Hall ge MUNKAK. Geiger P. N. J. Árpádok kora. Képek N é: é Ma: 18 képpel. Bpest, raza Wenzel Gusztáv 1873. Lánczy Gyula. Magyarország az Árpádok korában. Bpest, 1897. Olcsó Könyvtár. 1019. Sebestyén Gyula. Az Árpádok története. II. kiad. Bpest, 1905. Köváry László. A magyar államne alakulásának története az Árpádok alate (Moses 2887. em 5) Köváry László. Magyarország története nemzetközi helyzetünk szempontj Ujabb általános jellegű gencalogiai munétes marie] | Genealogy Tab jasel, 1846. Ortel. Genealog. Tabellen. 3. kiad. Lipese, 1 Voigtel-Cohn. Stammtafeln. Braunschweig, 1864—71. Behr. Genealogie in Europa regierenden Fiirstenhiiusern. ad. 1870. Stammtafeln. 1877. Hopf. Hist é 1858-67. Otiokns Lorenz, Genealog, Hand buch der europ, Stantengesch, Berl. 18 A magyar monarch ent-Istvin alatt. rpád-utódok alatt. II. FenKolozs vár. Ajtai. 1906. Kállay Benő. Az Árpádok és a maje aan Unnepi beszéd. Akad. Értes. VIL. ‘Bates ‘Tien. és szellem királyaink vár, 1 Csánki A magyar nyelv udvarában. Temes Dezső. Az Árpádok kora. Részlet Czobor: Mag; swig történeti emTexel a millen. Kkidllitason, Bpest és Bécs. Illés József. Az Árpádkori társadalom és az adózás. Bpest, 1900. Ipolyi Arnold. Magyar történelmi és egyháztörténelmi tanulmányok. Kiadja Bunyitai Vincze. Bpest, 1887. Rath Károly. A magyar kirdlyok hadjáratai, utazásai és tartózkodási helyei. Pest, 1861 Nagy Géza. A magyar királyok czíme "a században. Tur. 24. 1906. 112—II6, Michael W. Die Formen des unmittelbaren Verkehrs zwischen den dett schen Kaisern u. so nehmlich im X. XI. Hamburg és Lipcse, 1888. Schier Fr. Xystus. Reginae Hungarie prime stirpis. Vienne, 1776. Pray Georgius. Comment. hist. de vetere veginas Hungarie coronandi more. Hely n. 1792. Kittenberger J. A magyar királyok és kira sa, Tadori értekezés. Bpest, 1892. Kollányi Fer. A veszprémi püspök ki lyné-köronázási joga. 1901. Tk, Eines Sebestyén Erik dr. Árpádkori királymondák. (Beöthy Zs. Képes M. Irodtört. I. 3. kiad.) Sebestyén Gyula. Árpádkori hős. Pesti Napló. 1893 april 18. Lehrbuch , 1898. Spontone Cicro. Attioni de’ Re dell’ Ungaria brevemente dese ologna. ályoknak törzsfája Attilától Gróf Apponyi Sándor. ré ca. II. köt. 672. sz. Valkai András. A magyar királyok eredetekről és nemzetségekről. Kolozsvár, 1576. V. 6. Szabó K. Régi M. Könyvt. I. rex Timon Samu. Synopsis novae Chroregnorum Hungarie, 3 köt. Nagy (1000—1736-i ig ész Timon műve. Esés baat Regum Hungariae, qui sweulo XI. regnavere, genealogiam il. lustrantia. Posonii, 1778. na Stephanus. Epitome Chronolog. Regum Hungarie. I. Buda, 1796. Zwocifel und Widerspriiche verschiedener Historiker in Betreff der Abstammung, der Egrentetölgo a Glas mehkommen ilteren Könige von Ungarn. II. 1833. 62. S: írmazási lanes Weriner Mór. Az Árpádok a régibb külföldi genealogiában. Tur. TIT. Werner Mór. Az Árpádok. theca sági dsszekbttetéseir6!. Tur, III. 1885. 4. fiiz. RAN Bálint. Az Arpadhaz nemzetségfája és családi viszonyai. Esztergomi fögymn. 1883/4, évi értesítő; Weriner Mór. Glossen zur Genealogie der Arpiden. Berlin. Herold. 1887. és magyarul : Tur. V. 1887. I2., 70., 107. Markovits Arnold. Az Arpdd-kirdlyok családi összeköttetései Európa különféle udvaraival. Szombathely, 1888. Wertner Mór. Az Árpádok családi énete. Nagybecskerok, 1892. V. 6. Nagy a. Tur. XI. 138 E Madarasi Kiss Ba tin ne Árpádok királyi vére Mag 57 nemzedékrendi V. 6. Tur. XIII. 143. Karácsonyi Janos, Arpad _genealoak mesés volta. Tur. X, tör G 10 ác táblával. Bpest 1895. Pór Antal. Ágnes királyné és a königsfeldeni kolostor magyar czímere. Arch. Ertes. 23. 11 Kerschbaumer A. Die Grabstitten der Habsburger. Jahrb. des Wiener Altertumsyereins. XVII. 23r. Himmel H. Die Grabstétte einer Kénigin Ungarns in St-Paul im Lavantthal, P. Lloyd. 1897. deez. 25. és go. Himmel H. Königin Agnes v. Ungarn. P. Lloyd. 1898. oes 16. Kropf Lajos. Radu Negru, fogarasi herczeg, a honalapité. Száz. 1897. Wertner: Száz. Igor. 673. Schönherr Gy. Magyarország 13orben. B. Sz. 306. köt. Nagy Géza. Az Árpádház mondai TTL R= genealogigja. Tur Az Arpad és vegyes ihe. A Habsburg-Lotharingen ház" stb. Leszármazási táblák. Bpest. Tettey. 1877. Wertner Mór. A köz épkori cifaalse Pee genealogiai története. Tem: vár, 18. (Chanel.) Chronologie History des Dues de Croy. Grenoble, 1790. Birálatát 1 Du Chastel gi művében: Preuuves des extraprétentions de ia famille roturiere (!) Chanel, dit de Crouy-Chanel de Hongrie ete. Tournai, 1885. V. 6. Wertner id. mű. 628. Fejér Gy. A Croyi-nemzetségn III. András Peticius nevű HRY ezése já m. Buda, 18. B. Sz. XIV. 1862. 180s rar 1 Sarrut ismerietéséy Wario Mer A Cierny Chanel Sa lad. Az Árpádok családi n. 620—629. 1. dd ac Th teens, A ay kérdés első nyoma Heuterus Pontusnál. 1583. Thallsezy Lajos A Crouy-i irodalom. M. K. Sz. felerparckype család pecs Marcziányi Gah hétszázéves történelmi és genetlogiai balhit. (Cro d) V 1888. L A. Crouy-Chanel g-Világ. 1881. Uj: Zaránd ‘A, Ceqgem A Coe Alkotmány. 1906 okt. II. és Tur. rgog. 61. Wertmer Mór. A régibb horvár dynastiának családfája. Az Árpádok családi történ. 78. 1. Hodinka Antal. Szdrmazéki tabla Árpádok és a kievi nagyfejedelmek kö Stein Mór. Az Anjouk genealokül. (gáttal a magyarországi ágra. Tan “iL 1888. tafel des we Ase in Neapel u. I 5 " Ant. és Thalléezy oes Mn. A magi yar Anjouk származása. Akad. Értek. T. Pór Antal. A Piasztok és a magyar Anjouk közötti rokonság. Száz. 1892. 232. Az Arp ádok és a Piastok. Balzer Cosell csi mél («Genealogia Piastow)Krakkó, 1896.) nyomán Wertner Mór. Száz. 1896. 366.
