Oldal 447 [447]
OCR
Rasch Moriz. Die heil. Elisabeth. Bin schlichtes Lebensbild zu a Wandgemiilden M. von Schwinds gang der Wartburg. (Lipese, TERE a képpel.) Haseloff Arthur. Die Glasgemülde der Elisabethkirche in Marburg. Berlin. 1907. Szt.-Erzsébet az angol mveszetbe ne English Illustrated Magazine. 1907 j Budapesti Hirlap. 1907 jun. 12. Szi.-Erzscbet_ szobra Pevscaglsen, Rigele Alajos műve. ág Ketrzyáski Wojcech. Vita Sanctae Salome regine Halicensis auctore Stanislao Frai num. Polonis Historica. TV. nak, sie Szt-Kuncgunda V6. Wer (Ki csal. tör IV. BÉLA. 1235—1270. Wertner Mór. kútfők nyo: riéneti-, Nép- és egyik kötete.) — Béla itineraruma, U Tisztviselői. 192. 1 Julian domonkosrendi barát kettős iba, Trről Ticardo magyarországi pap jel $ IX. Gergely Pápának: De facto Tans. Tasers 26 welts (maT) Op initiis ac 1 ING Béla története, 1. Temesvár 1898. drajzi Kör 0.187.1 majoribus © sabi 748, 9.1, tos 5 az fide Refoa lita, IN licher. Mon. Arp. ae Goo @ smomún á . I5I. és aN aa Tevelét a pai 7 Mon. án Hist. I. oszt. XII. köt. — Bpest, 18; itjáról: Sch Pe, Reite Zeitschr. für allg. . . és The journey of Will. of Tube nthe Eastern parts of the World. 1 Kiadja Rockhill W. (Plan Caspian seivel megtoldva.) London. Hackiuyt-§ veszel Gusztáv. ee kö várai és városainak építkezési mód(A magyar orvosok és természet: tudósok 1867. évi nagygyűléseinek munká latai ki Ért. £ . Czobor Béla, Magyarországi ki d várai. Száz. 1877. 599. Czobor Bela. Legrégibb váraink idő72 beli sorrendben. Száz. :—726. országra. a rei Ján. Árch. Ért. 1906. 378. Gyárfás István, A fász-kúnok története. Regenus destructione Carmen miserabile super regni Hungarie Geperisae facta, Ke maradt, Kiadások burgi kiadásában. ( Se ign) Schwandt Ta Axp. 255. és M. Flo1 Magyarra ford. Sz Kös: 18 vali, Az Arp. kútfi Mátyás Florian, propane kiadásához. Száz. 1886. 454 Mátyás Flórián, Roger és Tamás jeresek sa nage tatárjárásról. Akad. Ért. 7 1897. XVII. Teutsch. Uber die Anfánge der siebenb-siichsischen Geschichtsschreibung. ASL. 1887. Turchanyi Tihamér, Rogerius siralmas éneke. Száz. 1903. 412—431I. ÉS 493512. Békési Emil, Rogerius. Kath. Sz. 1906. 731. Tamás spalatói főesperes. Historia Salonitarum Pontifieum atque Spalatinensium. Kiadták Lucius. De regno Croatie 1661 Sel ths fon. | coe Merid. és műve 1864 ert. i Snjavi nulmanyab (Kálmán Kir, an Toredékes feljegyzés a tatárok törRathi Fer. Tamás spalato fődiakonus Margalits. Re ténetéhez. Egy, az epternachi kolostorból árisba került XIII. századbeli kéziratból, melyet az ottani Nemzeti könyvtárban (Suppl Tat, 16 za elyet, Pertz lemásolt, attenbach pedig a M. G. Ss XXIV. köte. tében (65. marta mellé! tette és mag: A les biránt öajtentack eze Nopgetencialy a Korn, némi ser ase történetéhez. Száz E töredék a muhi csata napját is közli. V. 6. K. BL SL. 1879. 52. 70. 6 és 81 Seggbe Ww. Ein Fragment bee die AOG. 1876 LV. piano merek Bol. fey c einige kleine Ouellen zur Gams des ersten tti falles in Pole: men u. Wage (A akadémia aoe XVII. kötetében. Sami L. Keleti kútfők. Vas. Ujs. 1876. Ald Ázsiai kútfök a mongolok betöréséhe: 2. (Pótlék StrakoschGrossmann művéhez. Száz. 1893. 722724) Bálint Gábor, A magyarországi tatárjárás emlékei a mongolok között. (Székely emzet. 1890 deez, 24. ésikivonatban : Nemzet. 1890 decz. 28.) V. ö. Jankó J. Száz. 1890. . d Ohsson, Histoire des Mongols. Hága. 183435. 4 köt. II. kiad. 1952. Szalay László. A tatárjárás. Vasárnapi Könyvtár. II. fitz Rosty Zsigm. A tatárjárás IV. Béla oe Pest; 1856. Geschichte der Mongolen oder wall Bresiau, lowarth, History, of the Mongols. London, 1876-88. 3 KS renee (teem, alan oom) Nae golen. 1241, Zeitsehr. fir Gesch. dex Juden in Deutschland. I. Hamburg. V Histon, Jahsbuch, Minohen, 188. 638. L Márki Sandor, A tatárjárás, különös tekintettel Arad vmegyére. M. H. K. 1890. Sire Grossmann Der Einfall der fen in Mittel-Buropa. 1241 I2f2 aes 1893. V. 893. 720. és Huth. Paliiedhs Gani elen Geseh. des ypu mus, A II. kötet e.) Strassburg, 1896. Szádeczky Béla. A tatárjárás. Kolozsvár, 1899. Bretholz. und die moderne Urk 3: 599 Die Tataren in Mahren undenfiilschung. V. 6. huriz. Hone (Helmolt. Welt tatárjárás ret leti rafiája. (Mangold.) M. H. K. 1891. 718—721.1 en A régi sörök és magyar hadviselés. ML H. KT. Pauler Gyula. chang szó hadi vi szonyainkról a XI. XI, században. M.T. 188 Kapolnai P. Istv. A muhi csata színidle a 1878. 85. 1. Olchvárg Ödön, A muhi csata, Száz. 1902. ee 42. 505 Hampel Józs. Leletek a muhi pusz s. veh. Értes. VIII. 376. yo. A mongolok betörése Magyarseni ba, és Dalmácziába horv ae eee gymn. progr. 1904. 387 Schwammel, Der Antheil des österr. Herzog Puletuich des Streitbaren an der Abwehr golen und seine Stellung zit Konig Béla von Ungarn. Zeitschr, fiir stern, Gymnas. 1857. Kukuljevié Iván. delmei a tatárokkal. goli i Tatari.). agra, A horvátok kiizorba JERE C 6 Tie Krontische Revue-ben. 1886. Vanitok mér 6. for inkoveei gymn. progr.) rt. Margalits. Repert, II. s 475. únyi Károly, Nyitra vármegye nate telépeinek eredete. Száz. 1880. Ss oe Karoly, poten Jablanac alapítása IV. Béla által. Magy. Szó. 1903. okt. 9. Pesty Frigyes. A szörényi bánság és Szörény vármegye története. 3 köt. 1877. Wertner, Az első havasalföldi vajdák. 1260— 1300. Száz. 1901. 673. Glasz János. A János-lovagok Magyarországon. A budapesti növendékpapság iskolájának Emlékkönyvében. LÍV. köt. Bpest, 1881. Reiszig Ede. lovagrend Magya IV. (Bats és a Jánoson. Századok. 1901. Knauz Nándor. A _Jénos-lovagok Esztergomban. M. Sion, 1865. Pesty Frigyes. A macsói bánok. 1254 S 50 a óta Tagan Károly Megyei önkormánytunk kezdetei Akad, Értek Bpest, 1800 1. T. II. 653. eas Agost. Magyar-zsidé térvények az Árpádok korszakában. Pozsonyi gymn. 1879. évi Hajnik Imre. A zsidók Magyarországon. 114. 1. V. ö. Pauler. II. 667. Kohn Samu. A zsidók története Magyarországon. I. 1885. Frisch és Weiss. Judaica. I. 1092 1539. Racki Fer. A horvát és olasz Frangepánok. 1871. V. ő. Margalits. Repert. IT 588. Mon. Hungaria Bpest, Ig0g. Word) Gunite. A Frangepánok; Peer aye T. és Tanulmányok a nok történetéhez. Akad. Ért. 1884. Kai 2 Vie A horvát Frangepdnok (yegtiai “etl ei nevük eredetéről. 1884. Margalits, Repert. II. 709. 19 Jos lgedld ezikkét a Frangepánokról 1.Margalits-nél. Repert. II. 733 Thallóczy Lajos. Az olasz és maar Frangepán családok eredete. T. T. 1896. Lovesányi Bela. Adalékok stb. IV. Béla és Halics. S: j. 439. és 500. I. Wenzel cio, Ree galicziai herczeg, T jéla magyar király veje. Akad. Értel I. 8. sz. Bpest, 1887. Wertner Mér. ‘Rawal (Russos is la veje. Akad 1903. 593: he tek. és abba be Uz Vio Gh rae a 673. ybl. Roszt iss herszeg, . macsó bán. V. ő. Szúz. 1907. 945. 1 ‘Az 1267, törvények. Kiadásukról! | Száz. 008, OA. 2 Kiadták : Fejér. CD. INE 391. er és a Pauler. re vat kül 689, 1 th c Kampfe Bélas IV. mit seinem tudien über die Gesch. sterr. im anaes der Arpaden. A. Öö. écs, 1883. III. tanulm. V. 6. Pauler. M.T. Navona MAL T. ee Ipolyi Arnold, A Palástiak. Száz. 1867. 155. Botka Tív. A Ludan nemzetség. Száz. 1876. 673.
