Stranica 446 [446]
OCR
Kállay Ubul, Mikor k mán herczeget Halics ki 7 Gert’ királyné. megőletése Ann, :) koronázták Kállyává ? Száz. 1903. Marbacenses. Wate Regia Colon. ) soca A ‘tobbit Rater Az es érsek kétértelmű icectincen -öccidere we stb.) Alberiens banit említi elősz . Ss. X.XIII. 898.) Huber ‘Alfons. ‘Di Ermordung der Königin Gertrud rra. Studien über die Gesch. Ungarns im Zeitalter der , Árpáden. AÖG. . 11, 1. és Bécs, 1883. eriner Mór, — Gertrud Geralyn gyilkosai. Erd. Muz. XIV. Matyas Flórián. Népmondák és törlyi téneti adatok Gertrud erőszakos haláláról. Száz. 1907. 873 a. Magy. Nemzet 1883 A 367. Mill. T. 29. s máj. 3. 69. és 368 Érdujhelyi Menyhért, Péter és Bánk dék. 189; 708. Dudás, Gy, SRothein. Ge Pór Antal. Era. M Bánk án-ról. bán (állítólagos) veje: Micz Bunyitai V., Soós E. és Karácsonyi 1890. ate Tur. 1889. Aranybulla 1222. Kiadta Endlicher. Mon. Arp. 412— 419. Jobban: Knaus Nand. (1. alább.), Marezali és legujabban Luschin EE sár alélt tél Weltgeschiehte-ben. V. köt. 374. 1. (Szöveg és német fordítás.) ae Bs d. Az aranybulla. T.T. 1861. Ugyanő: II. Endre szabadsaglevelei. a grace: find oral TI. 10. 28 Podhraczky József. II. Endre rálynak 1222. évi aranybtúl: Be . 1869. 685. Szántó Sámuel. Az aranybulla keletkezése, összehasonlítva az angol magna chartával. Erd. Muz. VIII. Torma Károly. Az aranybulla stb. Száz. 1885. Melichár Béla. A magy. alkotmány biztosítékai. Kel een aranybulla Bpest, 1899. V. 6. Karácsonyi Ján. a Száz.ban. 1g00. 65. I. Karácsonyi János. Az aranybulla keletkezése és első sorsa. Akad. Ért. és Száz. 1899. 939. 1. Hantos Elemér. The Magna Ckarta and of the Hungarian Constitution. London. V. ő. Bester HERE 1905 márez. ki Az Ujság mai Mera: B Je history of England from 1066 to 1216. London, 1905. ovas E. Az aranybulla mint freskó. Száz. 1889. Zimmermann Fer. Das Privilegium paren oe MOG. 1884. 4. füz. V.ö. Pauler. ie ain J, János és Róbert esztergomi érsek. M. Sion. 1891Az 1231-diki aranybulla szövege. Endlicher. Mon Arp. 423. I. Jobban : Theinerél. I. 107. Pauler. it 14x. És 850—65I. ber 2 egyezményi 1233. Kiadta Knauz Ferd. Mon. Ee: 292. V. 6. Mill. T. II. 434. és dak il ae Mátyás Flórián. JI. Endre ates életévei, fogsága és femclere: Akad. Értek. az 1900. 19. köt. V. 6. Huber. I. 441. 3. jegyz. Matyas Flórián. II. Ende királyunk ési helye. «Térténeti Problémák, E i» 1894. 295: JI. Endre király sírja, Ung. Revue. 1882. 570. 1. Magyar. Hirlap. 1899 febr. 10. Vb. dzs ga. kot. 88. Wertner Mór, II. ‘Arcee kane: ja és tisztviselői. 1. IV. Béla. 1893. F 228. 1. a Fejé bullája peesétjénck ezime: 147—148. Kropf Lajos. A JI. Endre pecsétjén levő anyák ésinet LER NETS V. 6. Pauler. II. E. u. ott 82. 1. és rpataky László. II. Endre arany. Tur. 15. 1897 "czimerekről 1891. 9. 1. A legrégibb lovas pecsétek. (1221. és 1236-b6l.) Száz. 1882. 52. 1. Az első grófi czím. 1218. Tur. 1900. 198. 1. Czobor Béla. Meera Endre érmeirél. Száz. 1877. 704-706. V. 6. y L. Corpus numm. Hung. 1899. 6 Kukuljevié Iván, topuszkói apátság nete. V. 6. Marg pítása (x2: Repert. eam) László, A tihanyi, apátság aise alapi Litt “oislerslban SHEA mevok, Noles IROL nos Horvath Mih. Az oligarchia hareza az alkotmány ellen, Kis történ. munk. II. köt. Seontcs) Janos, II. Endre és Gertrud x . stuttgarti eodexben. 54. V. ö. Nagy G. és Varjú Elem. . 1900. 419. 1. Nyáry Albert b. els Lael, Indre. harmadik itv SU a 6 TS, 15 Vpn Wis v4 _ Simay Janos. 1. Ze király fiának s Leo drm ily leányának eljegyzése. Bement EE] L Wertner Mor. Die dritte Heirath von Ungarn. fiir Siegel, 1890. amilienkunde. TL. Aloe esi, CoH yp í fézer f Lajos. Árpádházi Jolán, Aragon királynéja, II. Jakab Száz. Nagy Hozományáról: Huber. Ba. arcza Imre. Szent-Erzsébet írodaima, Bpest. Pallas. 1907. Pótlék Karl Lajos 1907.938. 1. Gulyás : MKSZ. 1907. 365. Szeles és kotmány. 1907 má Szent-Erzsébet Montanus, Mateii P., Műveiket I. gf Apponyi Sándornál Leste rica. I. köt. 113. és 153. IL Montanus Vita adta Herm. ee Heilbronn, 1878. Pray G. Vita S. Elisabeth et bitte garethe. Uj kiad. Nyelvemléktár. VILL Wyss A. Hessisches Tetten 3 Abtheilung. 9. Lipcse, 1879 A Szt.-Erzsébet canonisatiójára vonatkozó öklevelekkel.) Borner G. Zur Kritik der Quellen fin{die Gesch: ‘den i. Gellasbetht etelNs As irodalmunk. Al "igeisaen fü; Wegele F. x. Die heilige Elisabet Sybels “H. Z. V. 1861. és ujabban: Voriri u. Abhandlungen. Herausgegeben von a Graf Du Moulin-Eekart. se, 1898. Montalembert. Ma Szt.-Erzsébet története. Ford. a pesti ndvendékpapsag. 1863. lt Albans Die heilige Elisabeth. ad. urg i. B. 1907. Magyar fordioie szeti ső 1867-ben. Diefenbach J. Das Leben der heil. Elisabeth von Thiiringen in Wort u. Bild. ats Frankfurt, 1884. (Képes díszmű.) Elisabeth von nm. d. Ver. für Gesch. Hessens. nek K. gen sth, Zeitsche Uj sorozat. 25. köt. 163191. Wertner Mór. Die heil, Elisabeth, Landgriifin von Thiiringen. A berlini Herold n lenyomatban. Lázár Gyula. Szt.-Erzsébet magyar királyi herezegn6 élete. Bpest, 1898. Biicking W. Das Leben der h. Elisabeth v. Thüringen. 2. kiad. Marburg, 1899. 386 Vilmar Au von Ungarn. 1899. 837. Bellai J. Árpádházi .szent Erzsébet története. 3. kiad. Temesvár, 1899. Dobenecker O. Diy Ver bing des Landgrafen Ludwig IV. FEL AKSI von Ungarn. Gvarisureee ae I. 169. ite Emil. Magyarországi SzentErzsébet. A franczia akadémia által jutal Chr, Dy h. -jelisatbalh Giiterstoh. 18: Száz. mazott mű. Magyarra ford. Rada István. (Bpest, 1905. Stephaneum.) Zurbonsen Friedr. Die heil. Elisabeth v. Thiiringen in der neueren Forschung. Ezulámtse AyD easton erő e. 26. Band. Hamm. 1907. Tonic Fer, Szt.-Erzsébet élete, Pozsony, 1906. E. Zur Gesch. der heil. Elisabeth. Zeitschr. für kath. Theologie. évf. 565. 5 A feta ira, Az Árpádházi Szt.Tizsébet-legendák irodalmunkban. Bpest, 1907. Kühn G. Die h. Elisabeth. Eisenach. 1907. Karácsonyi Janos. Szt.-Erzsébet sziiletéshelye. (Sérospat ligio: 1907. Ortvay Tivad. válasza megjel. a poennem és Nitec oz Huyskens A. Zum 700 Geburistage der h. Elisabeth von Thiiringen. I-II. His tor Jahrb. der Görres Ges. XXVIII. 1907. 3. és 4. füz. Por Antal, Szent-Erzsébet, A Szt.István-Társ. 1908. évre szóló naptárában. Wenck K. Die h. Elisabeth (Grossherzog Karl Alexander: Die Wartburg. Berl. 1908) Kolbe W. Marburg im Mittelalter. Thidem. 1879. Kolbe Wilh, Die Kirche der heil. Elisabeth zu Marburg, nebst ihren Kunstund Geschichts-Denkmiilern. Marburg, 1882. fisztelete Pozsony906 nov. 18. Helyreigazi Szent- eee a Adee no’ s 56. Szent-Erzsébetfalva Pest mellett. Száz. 1893. 1 Szent-Erzsébet Marburgban levő emlékhelyeiről 1. Schnei r E. Führer durch Marburg. 4. kiad. Tábiliumsanszabó Erinnerung an das 700. Geburtsjahr der ih Elisabeth. Marburg, 1907. Dudik B. Szt.-Erzsébet ereklyéinek pest, 1864. (A bpesti ndvendékig munkálatai.) Némethy Lajos. A budai Erzsébet apáczák ereklyéi. M. Állam. 1907. nov. 20. Soós Istv. Szt.-Erzsébet botja, Alkotmány 1907. nov. 17. Szt.-Erzsébet a művészetben, Egyxi Közl. XIII. 1907. 46. sz. Rady. Urkundliche Geschichte der Reliquién der h. Blisabeth. Der Katholik. 1891 szept. Escuela A Bie heil. Elisabeth, lm: (Gaus ita eauanieenen National-Mus. 1. 17—19. , Beliczay Jónás, Árpádházi király gyarorszigi Szt.-Erzsébet arezképével. (Ország-Világ. 1884. 10. sz.) Szt.-Erzsébet hires «festett» szobája Marburgban. Kunst-Chronik 1886 deezember 3. methu, Lajos. Szt.-Erzébet képe vaste Ujs. 18: Ipolyi Arnold. "Ma Frucicae SzentEZÉS képel i. (Egy nűvészeti Pap. 1881.) me He, & nold. Szt.-! Erzsébet ikonoMűtörtén. Tanulm. IV. köt. kiadta sári Ve . Bpest, 1887.
