Stranica 445 [445]
OCR
jogi tekintetben: Werner V. Ursprung u. Wesen des Erbgrafentums stb. Gotha, 19083. Steilner. Colonistenreeht ete Szászrégen, 1888. és Ficker. 1894. 83. foueccignnjemenness Zimmermann és Werner. Urkundenbirch. (1, az I. szaki elején 56. sz. művet.) ; Zimmermann. Archiv der Stadt Hermannstadt und der siichsischen Nation. II. kiad. 1gor. I. köt. 1290. 1526. tása. Status Hungaria A miitehoz ingarim. Kiadták Fejér. God. Dipl IT rt. Szemle. 1885. aii ‘ifvent 66 fogl, Baumgarten: Pesty, Frigyes. A emplériussk Ma a szepesi ányai között megjelent igyes, it. A gölni 7bánya Mohr pesi mór Társulat kiad műv Weber Samu monografiú és szepesi nyelvjárásokról 1 és Gréb (1906.) Csat A német polgárok jogáról : yale OBS ica REE (az könyve. Tres coe ie akó K. jog. Zipser Wiltktis. Bpest, 1691. Vegyesek : Békefi Remigius, A eziaj 1894. kádori ig története. Pécsett, Réthy László. W. Géza érmei. (L. Forster Gy. III. Béla m. király emlékezete. 900.) Réthy László. A kalizek. Corpus aummorum. T. 19.L. Hae lean Ga II. Géza. fhetelláneik idejéről (1161. mi máj. g1.(?) avagy 1162 (?) 1. Pauler. A M. N. 63 I. ISTVÁN. 1161 (v. 1162) (Ellenfelei : II. László. 11621163-65.) Az altelangs műveken és azokban idézett forrásokon ül Mátyás Flórián. Chronologiai megállapítások. (III. István korának kortani adatairól.) Akad. Ért. T. 18. köt. 5. füz. 1899. Sisié Ferdo. Zára és Velencze. 1159—I217. Száz. 1902. 497. a Manuel bizánzi császár ellen ig fai 10 háborúnak görög Cinnamus. Az II52— tenn Műgeln közöl önálló VWs 1172. 63. és IV. István. Tötosrásai: 1167, híreket. Gruhn eml. mű: Gesshichisaelien 1888. A hac A Rőtszakállú 1. Frigyes császár ésI g III. István közötti vi Basi i Gerauentts Kaiserzeit. fele és Raumer (eml. mű). V. 6. Papst Alexander IIL etc. 3. köt. 2. kiad. 1860. Lukács esztergomi érsekről terius Map(es): De nugis cur Kiadta Weight Tamás. 1850 s tesredekben) Marezali T. V. 6, Pauler. I. 636. Pelczer H. h (apie [L Politik gegeniiber Diinem garn. Wlinsten, Diseertation, [Leipzig Cinnamus. I. BELA. 1172-1196. Fejérpataky László. II. Béla okAkad. 1900.; — tovabhe Botksteh 2 Jey. az Árpádol eo művében s. Forster Gyula. JJ. Béla magyar király emlékezete. Bpest, 1900. Diszminka. Thalléezy 1. II. Béla és a magyar birodalom. (Magyar Könyvesház 470. Sz.) Bpest. 907 Kiilonlenyomat a Forster-féle munkából, Borovszky Samu. A Milej-i Salamon-család adománylevele III. Béla királ: tól. 1178. T. T. 1898. 333-343: Thallóczy L. A kamara haszna. Bpest, 1879. Béla érmeiről: Réthy i. m. I. 76. Békefi Remigius. A zirczi, pilisi Pásztói és szentgotthárdi eziszterezi apa Sigok története. Pécs, 1891. 5 köt. Szendrei János. A Szt. sae király: ról czímzett telki Sissies 1881. decz. 2. “si 1882. 6. Szá: Riezler s. Der ee ser iedrichs III. Forsch. z. deutsch. Gesch. 1870. Fischer. Geschichte des Kreuzzugs Friedrichs. 1870. JII. Béla meghivatasa a Szent fold szabadítása végett a Tyrusiak által. Tudom. Gyüjtem. II. 1836. 51. Matijéw Joh. Der polnisch-ungarische um Galizien u. lomerien. (Lembergi gymn. progr. 1886.). A «Res licisen ezimri über. I. 374. r Alf. Über ale Zeit des Todes köt. 4.1 rem Thetae HT AG. “ail nek talált siremlékei. A IL. Tud. Tori ko Keppel. f aa ierernce ee TIL Béla mauzoleumat illet 567—568. Thaly Kalman. J. Ferencz József király III. Bélának egyenes vérbeli leszi mazottja. Száz. 1897. 568569. Na Géza. III. Béla király és Antiochiai Anna. Ágnes, mint 1. Rerenex SE e , Felségének ősei. Tar. XVI. 1808. kézirata 2. 1897. " Sitz meet porphyrog. sponsa, Anna et Margarita coniugibus regis Belae III. Bécs, 1766. Nec fated Anna királyné. s: ale, Margit királyné, III. Béla neje. isles 1900. 76Matyas Flórián, Imre és Endre her: czeg születésének idej Száz. 1900. 738. Wermer Mór. JI. Béla király egy ismeretlen leányáról. Száz. 1889. 634638. Wertner Mór. ELJ császárnő fiai. III. Béla unokái. 1903. 593—6: az Árpádok csal. tört. 354-1 IMRE KIRÁLY. 1196—1204. Streit, Beitrüge zur Geschichte des IV. Kreuzzuges. 1882. Tessier J. La quatritme croisade. Ia diversion sur Zara, ct Constantinople: Paris. Leroux. 18 e F.II papa edi Veneziani nella 1 cdi [Mats NERC. 36. 1888. Noorden. Der vierte Kreuzzug. Berlin, 1898. Site Fero. Hogy foglalták el a ztesek 1202-ben és minő volt Zára yeast Gacauesien batergalite, Re: pert. IL The Ghoti of Morea. Kiadta John Schmitt, (Byzantine Text. Edited Bury Lond, 8. Kropf. Száz. 38. 894. Gerland. Gaui ds leejmedhan Kaiserthums. I. 1904 Huber Alf. Uber die Thronstreitigkeiten zwischen König Emerieh und Herzog eat aoe ice Az due HELENE és Endre közötti drávaparti jel s Endre elfogatásáról csak Thom. Si fad, ay. fej. (Schwandt ner. TIL. 569.) V. ő. Theiner Me Slav, Merid. 1 95 reas Th. bye. 83 ae TOE iat Kone we See RÉ IL rar. Imre neje, ore90 niai Konstancia-ról 1. Wertner i, m. 370. Pauler. II. 629. 385 Klat Vjek. András herczeg, 197— 120. Hee ph ib (UV eal eh a TI Incze a nápa fenyegető levelét is közli Endre herczeghe: Báró Nyáry Alan, (: grégibb ?) 1197-bdl. Tur. 188; Fejér. II. 504. (Az Ursino-esalad ezimere. Peire Vidal trobadour hazánkban, ebesty G. m. honfogl. mond: Regi, ezimer and: Adulékokt a közi nekmond történetéhez. Diez. Leben und Wer Mroubadotrs. II. kiad. Bartsch-tól. 1883, Imre király halálának idejéről: Száz. 1900. 740. J. LÁSZLÓ. 1204. László koronázása és 6. Knauz. Kortan. 5. " II. 830—63r. Mát; clei 79. Tiórián, Száz. ENDRE. 1205—1235. Meraniai Gertrud és családja. Oefele. Gesch. cent rater yon Andechs. Pauler Gy. II. 6 Siudien. AÖG. 63. köt. 1888. Adalék I. 91— 93. Gruber Dane. Meraniai Berthold horát bán meleoeő érsek. (Vjestniky nyomán : Száz. 581. 9 Clausen Pa Bi Honorius]II.1216—24. Werther ier Thallóczy Lajos. A kamara haszna, Bpest, 1897. éthy László, Magyar pénzverő Jzvia. maelii és ja SEER 18 Tur. 1884. 55. Hajnik, Helmár, Kohn műveit 1 alább. Csetneki. Az izmaelíták Magyarországon. Phil. Közl. 1881. 2. fitz. Nagy Iván. Dénes tárnok. Tur. J. 16. V. 6. Pauler. I. 638. 1. 6r. jegy. GE Wilezek Ede II. Endre keresztes hadjárata. S: Horvát, II. Pete feces ie ta. C HAt ae évf.-ban. Horvat dolPOLY alits. Repert. II. 750. feces Pier Magyar keresztesek. 1217—1218. M. Sion. IL. 1864. 3. ezikk. Röhricht R. DicKroszzugsbesegun im J. 1217. Der soneng Andreas II. FVD. G. XVI. 137. Ugyan trüge zur Gesch. der Kreuzzüge. II. köt. 2: 2 seat a al Gesch. des V. Krewzuges Regesta Regni ererzolyaútsniő oe Hoogeweg.. Der Kien von Damiette. 1217 MTÖG. VIII! 1887. 2. Veszely Károly; JI. Andris és a mémet lovagok a Bárczasígban. M. Sion. 1864. 161. 1. — Philippi műve Hubernál I. 486. Reiszig Ede, A német eae a Ba ágban. Száz. 1gor. lésy J. aatate a Száz.-ban. 1902. > Ketrzyrisky W. Der ‘tates Osten ca Konrad von Masovien, 51235. Lwow. an. 1903. Perl18th, MG. 1905. 6 BOW Soh 62 120. Obert Fr. Hermann von Salza und die Besiedlyng des Buzenlandes Wien, 1905 MLO. GE. 27. (1907.) 174. gyek : Volhyniai évkönyvek. 1.635; és 637 638. Hypatios-Chronik. aranievicz, 4.1. fuck Vinee Kiadta Zeissberg. AOG. ge ts ell Geseh. Dolens. T. 45 Hru ta Chal és volodim nika (A Sev Brea araeese) 4t. "kötetében. Gyula, JI. Endre és Go ovesdi liczia. Adalékok stb. Száz. 1886.
