Stranica 444 [444]
OCR
Gruber Dan. Horvátország régi törközerő, Zágrábi Vjestnik IÍI. 1gor. 73. 179. uj 1903. 198. Marczali Henrik. io Dalene Hes rt. Razzi. Storia di Rog juza. J. 1595. II. kiad. Geleich-t61. 1904. Jireéek C. Die mittelalterliche Kanzlei der Ragusaner. Arch. f. Slav. Phil. XXVI. Mircse J. Venedig und Ungarn. Riekblicke auf Dalmatien und Crontien in den Zeiten der Arpáden bis zum Tode Ludwig von Anjou. Velenczei levéltárak után. Bécs. ‘lumnyoms 1878. V. 6. Fulin. Atti del reale Veneto. V. Meyer Ernst. Die dalmatinisch-istri sche Municipalverfassung in Mittelatter stb, Weimar, 1904 1905. 855: Sufflay Mil. Die dalmatinische Privaturkunde. Bécs. Gerold. 1904. V. 6. 1907-75: Árpésiok és kiad, Die Krönungskírche Kolomans in Bialograd. Pester Lloyd. 1902. febr. 21. Klaié Vjek. Régi egyházi ének fálmán király életéért. 1903. gr. 1. Ugyanő: Slavonien vom V. bis XII Jahrhundert. Ins Deutsche übers. von J. Bojnitié. Agram, 188; Dús László. Dalmáczia a magyar közjogban. Bpest. Grill. 1906. Háború V. Henrik császárral 1108: Ortvay. Pozsony város t. I. Giesebrecht. Kaiserzeit. III. köt. Gumplovicz M. Zbigniev lengyel herczeg, III. Boleszláv jengyel ela besese. Száz. rg0r. 353. V. 6. Pat Almos kalandos, sorsa és megvakittatása : K. K. 65. Ekkeh. ad a. 1108, Gallus Chron. Pot. Molen. Pol T 428.) Cosm. III. 22. (M. G. Ss. IX. Otto Fris, Chron. VII. 2x. G. Ss. xx) V.ö. Pauler I. 603. Wertner: Tar. VIII. Kálmán családja : Wertner Mór. király nejei: Buzilla és Euphemia. ray Hicpacoret cata sil e; sg, a e lege ustep z dzcejów dwunastego. rys. Egy fejezet a XII. század torténel (Bo: méből.) Lemberg 1871 elelinény eiről 1. Roepell. G eschichte Polens, I. 289. Lovcsányi Gyula. Borics. Adalékok a magyar-lengyel érintkezés történetéhez 1526 előtt. Száz. XX. 1886. 3483. 425. 1. Cseh háború. Cosmas. (1126 —1193. Cosmas folytatása). elenczei háború. Simonsfeld. VeHanische Chroniken, N. A. pu ero XII. 266., 272. Huber. 347. Nesztor folytatása: a kievi krónik egetovsn Die ae berg, kr I Bornharái Wilh, Lothar ve sane —1137. (Jahrb. d. deutsch. Gesch. ie) JI. BÉLA. 1131-1141. Csiba Steph. Tyrnaviae nascens, sive Bela II. Rex aie fe Upper conditor. Tyrnavie, 1706. . Régi M. Könyvt. fiemerharn drl; Ungarn. unter Béla II. und Géza II. in seinen Beziehungen zu Deutschland. Inaug.-Dissert. Jena, 1884. Hodinka Antal. A szerb tertenelem, forrásai és első kora. T. T. r8gr. 1892. 42. és 209. Kállay B. A. szerbek Bpest, I. 1877. — Thim Józs. története stb. N.-Becskerek, 1890. A II. Béla és Borics kezi enis gásokról. Ottó Fris. Chron. VII. 2: Osmas 6 éa Polon. GtGse zes forrásokat ean, Gb lett, Re tabas története. A szerbek Aldasy Ant. Szent-Berndt élete és művei. Esztergom, 1894. Piszter Imre. Szent-Berndt stb. gek állapota és viszony ájára. — V. ö. a II. Béla alatt id. Szerbiáról szóló munkákat. Hodinka Antal. Bio, orients ből a XII. században. T. T. 1889. 209—229. Hodinka Ant. Az orosz ies nek a bizinezi-magyar viszonyra vonatkozó adatai. 1149—1151. (I. T. 1889. (34-6369) Regel W. Fontes rerum byzantinarum. I. 1. Szt.-Pétervár, 1892. V. 6. Száz. 7. Adalékok Manuel Hadjárataihoz, TÁL ax segg, ces he Solo Kap-Herr, Hans von. Die abe lindische Politi Kae eae Strasburg, a — Wertner a Száz.-ban 3: tzberg. Jóaiser Bead (ram nos. ie 18: aA. De brzerűjnedke Bos Ete zur ae der Kreuzziige. Berlin, 1904. Sisié Ferdo. Zára és Velencze. 1159—1247. A Rad nyomán. Száz. 1902. 497. pues bevándorlók : gi (németijvar Sane ._Krones. Un Bosznia mi Pauler. I. 615. A kir. ex A későbbi Diocleas kré (sence) czikkéi egszüntéig. b Magyarra ford. Szamota Istv. fz, acre 65 HerezegoMagyarországhoz a középkorban. 1108 1528. Bpest, 1879. Asbóth János. Boszniv és Herczegovina. Bpest. 2 köt. 1887. Fejérpataky László, II Béla peesétje. Tur. Detect Zoe Ldaanogca Sophias, Wertner Mór. Boris und R. Berlin. A Herold-tarsulat Eeeatoagéiion, 1889 jun. x. V. 6. Száz. 1889. 546. Hodinka Antal. fedés Boris. T. T. 1889. 421—434Álmos herczeg neje Predszláva Nevét Nestor közli. Orosz forrásokat és műveket 1. Wertner-nél. Az Arp. csal. történ. 2434 249—251Matyas Flórián, Kálmán király halála évéről. Akad. Értek. T. 1898. XVII. 8. sz. V. ö. Pauler. I. 603— 604. Podhraczky József. Aryjáink Kálmán bam Sh tartották . szentnek. yüjtei 384. Könyves Kálmán király hamis pecsétje. tl u fesd ie Könyves Kálmán pecsétje. Tur. 1892. Horváth Sándor. Kálmán király pecsétgyűrűje. Arch. Ért. 1907. 33—37- I Könyves Kálmán állítólagos kardja; Boehei des der Tochter König Belas II. gon, Ungarn. MIOG. I 1888, V. ő. Sa 1888. a Pauler. I. 628. VI. 46. Wisin ava, ÉGEK. cas Wena Stiftes Admont. 3 köt. 1876. JI. GÉZA. n41—nm6i (v. 1162). Hahnenheim Julius. Ungarn unter Béla II. u. Géza II. etc. Jena, 1884. Temesváry János, II. Gejza magatartása a papság és császárság mascdik küzdelmébi feats, kath. gymn. 1887. progr. Szá: Viszony Németországhoz : Háború Jasomirgott Henrik hei gel. Források @ ewtaa ál ~80. 18: s ujabban Hannovér 188. Huber 1 353. Pauler. I. 630—6sr. Jordan G. Ragewins Gesta Frid. imp. Fine quellenkrit. Unters, Dissertation. b 6 foly. tatéja (1156 1160) Ragewin: Gesta ‘Priderie M. x allerh, Kaiserhauses. Führer durch die Wat Scotty ag EC, 1889. V. 6. Arch. Értes. 1889. II. ISTVÁN. 116—1131. Kedvezőtlen jellemzés: K. K. és "Thúróczi. Nejéről: Pauler. I. 608. Fejérpataky László. Oklevelek JJ. Istvan korából. Akad. Értek. T. XVI. 4. 1895. cee eo u Hohenstaufen. 6 köt. III. kiad. 1857. Jaffé. Gesch. a deutschen Reiches unter Konrad III. Bernhardy. Jahrbicher des deutsch Reiches unter Konrad III. Kugler Bern. Silent or Gesch. des II. Kreuzzuge: = Suittgatt 1866. V. Kálmán alatt munkákat a Remain hadjaratokrél. 384 garn. Száz. 1887. 75 oot erie I. 462. medelepítésee Attekintésiil: Hunfalvi Megy. ‘Béhnogr, 447. 1. Pauler Gy. 1 624—654. ind. Gesch. der = namen in Ungarn. rs 744.). Melich. Adatok haszázadi helyneveinek értelmezéséhez M. Nyelv. 1906. or. vie és te a K. Bl. XXII. kötetében. Schwicker 1881. Bremer 0, Ethngr. der ger Strassb. 1900. V. 6. i kérdés stb. 8881883. Bpest, 1883. Száz. 18: 725. Az erdélyi szászok eredetéről és bev áról szóló rengeteg irod-ból 1. palaatity munkákat, melyek a Eee eae 5 felölel; Schuller J. K. Zur Frage der Herkunft der Sachsen in Siebenbürgen. NagySzeben, 1856. II. kiad. 1886. Reissenberger K. Die Forschungen über die Herkünft des siebenbütg. SachőenVS. Lkde. Uj f. XIII. 538. eer, Zursiehenbiirgischdeutschen Geschichtssehreibung, besonders über die Besiedlungsfrage. VI. Brgünzungsband der MJOG f. 705—738. 1. V. 6. KBIVSL. 190. 57. Teutsch G, de ee der Siebenbiirger Sachsen. III. kiad, 2. köt. 18991900. (A TIT. köt. Tettsek Bs igyestől 1907. jelent ), . 467. Kropf: Száz. 1899. A bevándorlók útjáról, I. Zimmermann MIÖG. 1888. A telepítés körülményeiről: Teutsch Fr. Die Art der Ansiedlung stb. Stuttg. 1895. térképpel. — Wertner M. Erd. Muz. 17. 1900. Az erdélyi szászok ősi hazájáról : Keinzel. Über die Herkunft ete. Beszterczenasz6di gymn. progr. 1887. Schullerus Ad. Flandenses, Saxones. Eo Wes pe Kisch ésSchullerus eti-földr. cikkei aK, BL utolsó Silom Nyelvészeti szempontból legfontosub j Bedneus. Ort crete Nagy-Szeben 1906. és elenő ‘then levő Vergleichendes Wérterbuch Wolf teményei alapján. Szerkeszti Schullerus "Ad. (Strassburg. elrübner. 1907. V. 0, Schuller Nyelvtudom: s Scheiner művét: Di Mundart d. Siebenb. Sachsen. (Stuttg. 1895).
