Page 442 [442]
OCR
Gyürki Ödön. ae (Franklin) 1887. Salamon király, Ország-Világ. 1884. 42. sz. Sírköve: Vas. Ujs. 1908 febr. Salamon magyar király kepe, Pests Napló. 1884 szept. 3 Salamon melee barat képében a czenstochaui kolostorban. Ballagi Aladár. Földr. Közl. XXI. V. 6. Nyáry. A pást Sa gor. Ent, 21., 251., 440. Száz. 36., Salamon koronáztatása. K. Ra 1. fej. AN re aan keré zett koronáról. lies Salamon király. ‘iv. Peat és Salamon: Meyer von Knonau. Jahrbiicher des deutschen Reiches unter Kaiser Heinrich IV. 5 köt. Bidinger Max. Ein Buch ungarischer Geschichte 1058 ipzig, 1866. v. abó Kar. Ky E emtábis 6 Huber. Ost Geseh, 1. 7 Rademacher Otto. ‘Wrgenn und das deutsche Reich unter Heinrich IV. (A merse385.) burgi gymn. progi Mátyás Flórián. Kronologiai megállapítások hazánk XI. és XII. századi történetéhez. (Salamontól III. Béláig.) Akad. Értekez. T. Bpest, 1898. 18. köt. 5. sz. Kováts István. Erd. Muz. Egyes. dor. Doboka vm Egy régi képről, Száz. 1879. Tige Gin ie Gy, G. ueomeen et Biró A. Szolnok-Doboka vme; . De. ginyi társai. Szolnokvmegye monografidja. I Demel J. Ottó morva határgróf élete. (I. Béla veje, Géza és Szt.-László sógora és [ede ge tascam aes, Casopis Musea Ceského. 1894. 38., 1365 215. Mvatos "Werner. rae ‘Arp. Gan ioe L A cserhalmi ütközet. 1. GÉZA. 10741077. 58. fej. Német háború : 170. 1. Görög neje, athe Geo ről. U. o. és Pauler. I. 563. Knauz Nand. A szt.-benedeki apatsi (asi stat M. Sion 1886. és Mon. . Stri ae Nándor. A Garam melletti szi-benedeki apátság. Bpest, x890. V. 6. :h. Ért. 1891. koronáról Karácsonyi János. Hogyan lett Szt.István koronája a magyar el Hon reineecsecre Vb tása 1907. V. ö. Száz. 1907. 866. J, (SZENT) LÁSZLÓ. 1077—1095. Szent László legen aia. Kiadások : Acta Ss. Jun. 27. (V. köt. 317.) Endlicher. Mon. Arp. 235. (A ae ie nyomán.) Bővített és kiczifrázott alakban meets nikdinkban, V. ő. Marczali. Kútfők. 93. 1 aindl. Die Legenden des h. Ladislatis. ibe: gi. köt. 1902. 46. I. Szt.-László i ican Gs zsinati hafározatai. Endlichor. Mon. Arp. 326. MIKK. 87. 1. Kai e A XL és XII beli magyar zsinatok st in, Set Tas és abeli törvények és zsinati ioe zai, Bpest; 1904. V- 6. Ba ze. son; törvé ny eee keltéről F h ung. ések ‘18-19. 1 Bian Pauler Gy. érvel. I. ee és ünnepi fposzádtis SzanSz: Régi M. Könyv. Gr of ea ere Hungarica. — Pelbárt. Sermo de Ladislao. (B: ray-nál. Dissertatio. L. alább.). Erdődy G. Ign. Ora Ladisiaus rex Pannoniz. U. o. 1673. Baranyai Joh, Georg. Hic vir hic est Aéneid. e D. Ladisiaus Rex. U. o. 1674. Tarnóczi Stephanus S. J. Vita S. Ladislai hist tien. Vienne, 1083. (V ad. U. aD hadisias LU-o. 0. Tribunal bellieum ete. U. o. U. o. |. Bellator pacific terházy Panegyrictis Lad. Tattaehieh Petr. Gloriosus a 07. és Hymnus. SL (dada E. Et Az I7I2. után megj. beszédeket 1. elds Rong Pray G. fieeeatett hist. critica de s. Ladislao Hungarie rege. Posonii, 1774. és Diatribe in diss. de s. U. 0. 1777. y Ant. | Dissertati 1815. a 2. köt. eer Dankó. König Ladislaus J. von Ungarn. Wetzer-Wette. Kirchen Lexikon. VII. köt. 1317 és Kalman között. tatvany. Karácson Imre. Szent-Laszlé kirdly élete. Bpest, 1895. Gaál Mózes. Szt.-László m. király élete. 2. kiad. Bpest, 1899. Szt.-László és a pápák : VII. Gergely pápa és László trónralépése és Gergely é d. Dipl. I. 442. 445. és jobban Jafténál. Biblioth. Rer. Germanic. Mon. Gregor). II. 279. 365. Pauler Gy. I. 189. iT. Il 127. Biidinger. Ein Buch ung. Geseh. 64. 1. Mika Sándor. dése a papa Száz. 1893. 771. 1. (Mu Az investitura kér e. ig és császárság “ lön lenyomat. Kolozsvár, 1884. Barna Leander. VII. Gergely pápa vászon és Horvátország na története és a horvát ki kútfőket is. Gfrörer. By A bécsi Akad. Sitzungsber.-jei Forrá 1666-; Sehwandtner III. és újatban . Slay. Merid. Zágráb, XX’ NE Ge Ant Samia Cabanas eket horvát, német és ‘atin dolgozatai Thomas művéről meghódításáról Kré és KK. 62. fej. Szent-László levele Oderisius montesinói apáthoz, Kiadta Fraknói ion ad. Hirt. T. 1901. és Magyarország össz. eT Kt (ivggetck) Pete Ik, Sz tel ie ae Klaic athlon IV. Kresimir Péter a «Nagy». 1050-1074. (1871. V. 6. Marlits, Repert. II. 587.) Klaié Viehoslav. Szvinimir D6 tör horvát király Szt.-Lá: ora, 1076— 1087. (1871. V. 6. Margalíte] Report IL 579.) Fejér Georg. Croatia ac Slavonia 8 Horvat Istv. 485. 1. A magyar eredeti a censura miatt meg nem jelenhetett. Ellenirat : Das Verhiiltniss Croatiens zu Ungarn. Lipcse, 1846. Palugyai Imre, A Kapcsolt Részek (Szlav.-Croat. nelmi és jogviszonyai Magyarorsz(ghow vo e MU Sion 180, 49%. A yee közjogi és történeti munkák ül: Gyurikovics. (De situ Slav. et Croat. i), Kakulj mi Croatiz ete. 2) stb. Das Verhültniss Keeton a Ungarn. Kroatische Revue, 1882. 2. sz. eg Fags. A reg Horvátország Nemzet 1883. szept. Guu Wisimce Rac ghe, Egyetért tés, 1884. aug. 12. (A régibb irodalommal.) Pesty Frigyes. 100 politikai és történeti levél Horvátországról. Bpest. Akadémia, 1885. Pesty Frigyes, , Szlavóntának eredete. (Eltűnt régi )V. 6. Pauler. Száz. 1 sei. Bpest, 1903. V. 6. Száz. 58. II. Orban ies 1096. (v. 1095. ?) jul. 27-éről S: Tászló magatartására úónat. kozólag: Fejér. Cod. Dip! erGy. I. 576. c laáben omens Mir. it eats 178. és 186—189. V. 6. Baumgarten Fer. Száz. 1906. 4or. és 407. 1. Salamon sorsa. KK. 62, és 78-79. Harvie, Legend, XXII. Migien 45, e. Budai és Dubn. Krónii meow ad & 1083. 84. (Ml, ©. 55. V) V. 0. Pauler Gy. 372. Egykorú görög forrás: Anna Co: mena THI. 2. köl ; Neumann é Klaié V. SI vom X. bis zum XIII. Jahrh. Neeees ford. Ivan v. Bojni Agram, 1882. és Steiermiirk. Geschichtsblitten, IL 1884. 9, iz Jellinek Georg és Pliveri¢ Jos. Das asthe Wouter) Eereztélsms aza Mas. Wien. Wenedikt. Klaié V. Berths fares 1204. Rad. V. 6. Száz. 1900. 375. 1. 8. 65. Pauler Gyula. Horvát-Dalmátország elfoglalásáról. Száz. 1888. és AMNT. I. 592. Kúnok epee és térítése. KK. Ge sma 1197V.6. Tur, schichtsquellen im XII Jahrh. Tia, 1888. Salamon király (állítólagos) öírröve Pol: Sz Monda Lepoglává (Diabaions Tone) Salamon özve éről, Judit-(Zsőfia)Pauler i. m. ra ee ( sails) rjáról. ról: Karácsonyi tees Samples, we ú örté: ét megíi (Zágráb, 1861. ale 1870. 72.) ; Ljubié. (Fiume, 2. köt. 1865—69.); Kate Sees Poviest Hrvata. (Z grab, 1899 1994. 4 ROE) Horvat R. (Petrinja, 1904—5.) és Hrvatska proviest. 19 7. Mégjelenő félben. Balassa Gy. A «
