Page 440 [440]
OCR
SZENT-ISTVÁN TÖRVÉNYEI ES ERMEI. Kiadások : Endlicher. Mon. Arpad. 1849. — M. Florianus. Font, D MTKK. 67. Corpus Juris ae iad. és Zi vodszky. (L. a kév. ). Hub Ost. Gesch. I. 149. és Die Gescre ‘es hy «Steph MIÖG. VI 5 z. 1879. 19. Zavodszky Levente. A Szt.-Istvan. Szt.László és Kálmán korabeli törvények és zsinati határozatok forrásai. A töi vege. (Művelődéstörténti Értekezések. Bpest. Stephaneum, 1904.) Karácson KELLET A XI. és XII. száés azoknak külföldi ines Győr, 1888. Száz. 1888. 838. Matyas Plena [Adalék Szt.-István ae eihez és bi ihez. (Tört. egyeVia aia Sn 8.) Jó Szt.-István második 526. Mlés József. Azistenítéletekről. Bpest, 1899. és Kolozsvár, 1903. Volt-e Szt. -István érmein Szt.- Mária képe? Szá: 87. 372. Szt.István érmeiről | Réthy Sao Lin. ALKOTMANY ES KOZJOG. A 368. I. emi. munkák. Pauler Gyula Szent István és alya. (Száz. 1 Krajner. Die urspriingliche Staatsverfassung ak der Gr ss des Konigtims Wien, 18 Steinacker Harold. Zur alten Verfassung Ungarns. MIOG. 1907. V. 6. Schiller Bo dog: Pester Lloyd, 1907. szept. I. és 8. VÁRMEGYE. Botka Tivadar. Jogtörtén. tanul mányok a v ármegyék első ala és b Pesty Frigyes Eltünt régi vármegyék. Bpest. 2 köl Pauler Gyula; Megye? Várispánság? dálunk-e egy időben AA jövevény vitézekről, , (Kézai fügékében: Dé nobilibus advenis.). Pauler tört. I. 523—4. és Száz. 1879. th Béla. Tur. 1888 Huber. I. 463. The history of William the (1871). E mű nyomán Xantus voltak az angol herczegek Sze = ees "udvarában. Száz. 1878. 668. Figs Chien history of England, (IL 3 fára? Lajos. Kik voltak az angolisz herezegek Szt.-István udvardndl s mi lett belőlük ? Száz. 1887. 783. Az angol-szász herezegek. T. T. 1888. 2 -30. Maj! Ost. Gesch. Abbot. Conaneror Kik ézbányai, Szt.-Margit Skótország királynéja I. Malcolm k. neje. K. Sz. 1896. SZENT-ISTVÁN HÁBORÚI. Karácsonyi János. Bua és Bukna erdélyi Gyula fiai. (Száz. Igor. 769 mien V. 6. Szabó Kár. ap Samu. 39.1. és Pauler. AM. N. tört. I. Pauler Gyula, Kean nevéről. A M. Nemz. tört. I. 513. Cfrörer. Byzantinische Geschichten. köt. Io7I-ig. Kiadta Weiss J. 1877. Karácsonyi János. Anema, Tar. 1891. Orivay Tivadar, Az Ajtony és Csanad nemzetségek birtokviszonyai Délmagyarve im Ae Wek ib 16 ép Sz] vm. Gisele. I. Bpest, 1896. Szabó Károly. Igaz-e, hogy a Kári felfoldet sem Árpád, hanem SzentIstván foglalta el? Száz. 1808, 281. és 475. 1. és Kisebb történ. munkái. I. 235. 1 Bretholz B. Mahren u. das Reich Herogs Boleslaws II. von Böhmen. (Arch. für österr. Gescb. § 64.) Lovcsányi Gyula, Adalékok a maés 6 I. v. Szent-Henrik, István sógora. 9.5; Hissch-Papst-Bresslau, Jahrbiieher des larson He ehes II. Lipcse, inher Hi Kaos köt. a G fear eh i, 5 inchen, 1905. Knauz. rails királynő. Tud. Értekező. I. 328., Gizella Kis sírjáról. Eertes. I. 4. eines F. Gizella királynő. M. Sion. M. Tud. files Flóri Gizella királyné, Szent-Istvan feleségének védelme. Akad. Ertes. 1875. eel János. Gizella, első Keron rályné élete. Temesvár, 1875. V. 6. Wertner id. mű 98. Kaind| Fr. R. Königin Gisella und die Bekehrung der Ungarn. Beitrüge ete. 1893. X. czikk. Vita s Emerici. Kiadta Endlicher. Mon. Arp. :849. Schwandtner. I. 429. M. Florianus. Font. Dom. I. 102. Magyarra ford. Szabó Károly. Szent Imréhez intézett intelmek. Kiadta Zsámboki, Bonfinius függelékében. Batthyányi Ign. Leges Heelesiastici. II. 48. EndHansa Hom, fie am b Florianus. Font, zta és 922. 1902. 773. Zoltvanyi válasza u. o. 870. Békefi felelete. 872. Karácsonyi János magát Szt.-Istvánt tartja az Intelmek szerzőjének. V. ö. Pauler. I. 530. Kaindl Fr. R. Die Legenden des h. Emerich. (XIV. Studie.) AGG. gr. 1902. 38—46. Békési Emil. Szent-István. mint író. K. Sz. 1896. 365. Nádasi Johannes. Vita S. Emeri Posonii, 1643. Bremaes Emertens Mega petris magnus filius, sive Emericus 8. Stephani Regis. Hung. filius. Loa ye Szabó Károly. Régi M. Könyvt. II. Kar Imre. S it e élete. gyarlengyel érintkezés előtt. Száz. 1886. Háború in, Konrad császárral. Wipo. Vita Conradi M. G. Ss. XI. és Hannover, 1878. Herimannus Contracius u. o. a Annales Hildesh. et Altahenses ad a. Breslau. Jahrb. d. deutschen Reiches one Konrad II. 295. és grt. 1 Krones Franz. Der Krieg zwischen utá Stefan d. Heiligen und Konrad II. (Die és ka Pea ispánt? U. o. 1882. ca niet Beaters iaticent (ig b (A «Porsehungen zu cn Howat Torma József. A SÉGÉT meg- I. ben. 1889.) pee m fallodéne kms, (I. 346 kk egi másik ileszőló munkájáról 350. 4—699. Ateosa gi ság e s dőleszatban 3 Vanesa. ‘Gattis von Nieder- und Uj nézet a P A Perthes-féle Europiiische keletkezéséről. S: 1899. 78. Staatengesch. uj sorozatában. I. köt. (as ig. A vármegyék számáról. L. Pauler 1904. A M. N. tört. L 517—522. és Hadt. Közl. Nagy Imre. A Lajta mint határI. 517- folyam. (1043.) Száz. 1871. 369., 449. Balássy. A megyei és várispánság. Akad. Értek. T. 1893. Tagányi K. A vármegye területének TI. Tae 5 ésről i ih a nyi TÁRSADALMI ÁLLAPOTOK. Pauler Gy. A várjobbágyok és várnépekről. A M. Nemz. tört. L634. 654. Ta inyi Kár. B. eae 236. 1. Huber. Gesch. L 152. és Szabó Karoly. A királyi regősökről. iz. 1881. 553+ Békefi Rem. A rabszolgaság Magyarországon az je alatt. (Akad. Értek. 1900. XIX. köt. Erdélyi Laszl6, Ma yororszag társgt a két szent király (XI. századi) iben. Religi 1907. és külön is. Guineas ) Öst. SZENT-ISTVÁN CSALÁDJA. Werner M. Az Árpádok családi története. 36., és Tur. 1887. 2. fiz. Sasinek Fer. Szent-István családja genealogiai szempontból. Slovensky Letopis. ÍV. köt. Géza. Szent-István király a magyar irútfottások Már CX. 25—30. mar Kropt. ax Máryás Flórián. Szent-lstvén király rokonsági viszonya Endre, Béla és vegen testvérekhez. Történeti Problémák V. Szá 1894. 399—405 Százi 380 Élet- és jellemrajz. Bpest, Gulyás István. Szent-] Mm emléke. Debreczen, Igor. Karácsonyi János. Vélemény SzentImre herczeg nejéről. (Száz. 1902. 105. 1) Varga Damján. Szent-Imre emlékkönyv. Bpest, Szt.-István-Társulat. 1907. Varga Damján. Szent-Imre herczeg. (Religié, 1997 okt.) Ugyanő: Szt.Imre ala az irodalomban és kül. a c. mban. (U. o. 1g07 nov.). Már: i Sandor GATES UO SZENT-ISTVAN ES A MUVESZETEK. Czobor Béla. Egyházi szerelvények Szt.-István király korában. Száz. rgor. 1009. 1. Bliimmelhuber F. Szent-István király uiaigemvian k: ja. M. Sion. 1874. 641. SzdkarfRáje Az esztergomi bazilika. L. Forster Gy. III. Béla kir. emlékezete. 1900. Bunyítai Vincze, A váradi ős székesegyház. Bpest, 1880. Henszlmann Imre. A pécsi székesegyház és a magyar székesegyház négytornyos rendszere. Magy. Orsz. Rég. Eml. Gierecze Péter, A pécsi Székkesegy ház stb. Pécsi reálisk. 1888. évi értes. Uifalussi József A gyyefjtörsetű székesegyház. Száz. 1902. Beke Antal. Az any erate, M. Sion. 1867. I Zoltán Vé A győri székesegySzt.-István alapítása. Bpesti Hirl. 1897 ápril 7. Ipolyi Arnold. Szt.-Istvánnak Prágában tt kar ajzát közli J. A. Al magyar szont Közonajatbi sra ot
