Page 439 [439]
OCR
Kropf Lajos. Pope Sylvester and Stephen I. of ssa (Engi. Hist. Review. Lukinich Imre. II. Szilveszter papa. Kolozsvár, Igor. Schultess Karl. Papst Sylvester II. als Lehrer u. Staatsmann. Hamburg, 1891. Allen Roland. Gerbert, pope Silvester II. (Engl. Hist. Review. 1892. 28. fiiz. Pályanyertes tanulmány.) Schultess K. Die Sagen über Sylvester II. Hamburg, 1893. A SZENT KORONA ES A KORONAZASI JELVÉNYEK. Berger Elias. Jubilaeus deorigine etc. S. corone Hungari ienne, 1608 Vindicie solemnitati s S. Rewa de (Révay) Petrus. De sacrae corone Regni ca a ortu. Aug. Vindelic. 1613. et Vienne, 1 Cseke Sidr Corona SophoBasilica S. Stephani Protoregis Ungarie ete. Tyrnavize, 1662. Szabó K. Régi M. Kényvtár. 1 Schmeizel. De insignibus regni Hungarie. Jena, 1713. Balassa Franciscus. Casulae St.Stephani regis Hungaris vero imago et expositio. Vienne, 1754. Hordnyi E. De sacra corona. 1790. Kovachich M. Gy. Solennia inauguralia. 1790. Ae istói tana HELYE in. Dees S. uda, 179: amagyar szent korona Gee teed V. 6. Kaének megrostilas: Hampel Jozsef. A szent korona. "Vasárnapi Ujs. 1880. 20. sz. ulszky Károly. A szent korona. Arch. Ért. 1880. 189. Ollivier M. J, H. La Saint Couronne de Hongrie. Revue Contemporaine. 1884 febr. 15. Ipolyi Arnold. A magy. szent korona és a TEHER: pee ek története és műtörténeti Kövér Bele. A e István-féle caSula. Arch. okt. Bock ee Dic Kleinodien des h. rém. Reichs deutscher Nation, nebst den Kroninsignien Béhmens, Ungarns und der Lombardei. Bécs, 1864. Bock Franz. Die un Karácsonyi Ján. Hogyan lett Szi n Horondia a magyar szent korona fe Ak. pric Ti .) V. 6. Száz. Bayet E, Los | bbgzantin' Paris Ea, Strzygowski J. Die byzantinische Kunst. Byz. Zeitschr. I. 61-73. Kondakoff N. Hist. de Tart byzantin, principalement dans les miniatures. Paris, 1886. 07, okt. (Meg fog je 566. A MAGYAR KERESZTÉNY EGYHÁZ SZERVEZÉSE. vő. Lányi — Knauz, Balics Lu, mi. műv Horváth Mih. és a Géza vezér alatt emi. mai s 1. Bunfalvy Pál. Teli egyház, Az 1879. 3. czikk. “Fraknél Vilm Magyarország összer rae stb. I. 3. V.ö. Száz. 898. 628. Kath. 16. 853. iseniecorup János Tot pieröteég Magyarországon. Kath. Sz. III. 1889. 1. fiiz , Disquisitio historica, de Ce jachienune Sche 1885. an: Sehé1896. története. I. köt. (1883.) és Bee mesa Magno Varadiensis. 189 aes Ignácz. A győri püspökség megalapítása és 1. főpésztöra. M. Sion. 1885. Olaj Tivadar. A pécsi egyházmegye alapítása és első határai. Akad. Értek. T. XIV. 8. Bpest, 1891. tség alapító okVI. 1.3 Fejér. I. 289.; io Sutctatvan dudes 57. 1 r. IV. 2. 43. IL H. EE oop ae Kollányi Fer, A veszprémi püspök ási jogának. története. Adaprémi püspökség történetéhez. 1901. szpi 7 Miller Friedr. König Stephan I. von lékok a ves: K S. Stephani) im Kronschatz der Konigl, Burg zu Oten. Anchen, 1896. (Rész Sommting | "V.ö. B. Sz. 1897. 241.82. és A AL Swenigorodsk 01 c . reh. Ért. 1896. 439. Radi . Szt. ee palástja. Budap. Hirl. 1896 jun. 5. Száraz Antal, A magyar szent fos rona. Arch, Ért. 1898. 380%, és 438. Hampel József. A magyar oe orona, Arch. Wirt 16, 1896. 389—7. Czobor Béla. A magyar koronázási jelvények. Sajtó alá rendézte Radisics Jen Tianczia nyelven: Bpest, 1898. rátok köre) 1. A magyar szent ási palást. 2. as Vélics László és Zoltán Laszl A szent korona és a palást. Alkotmány. 1906 okt. er. és okt. 24. Sri Istvan koro és Pesti Hirlap Ungarn u. stum. Eine Revision ‘a “Quellen, AVS. mint Új 4 zárzaznam (He, Shar éle. Grime dung des Bis:ums u. Kapitels von Weissenburg (Gyatatehérv AYSL. 1887. 121133. Fejérpataky László. A pannonhalmi apátság alapité oklevele. Bpest, 1878. Baróti L. A pannonhalmi apátság alapító levelének kérdéséhez. Tur. 14. 1896. 61— 65. Erdélyi László és rendtársai. A pan nonhalmi Szt.-Bened. end fortes ey 1. köt. Te Firdélyitől. A anno. apúts. b. apB 184 Bpest, 1902. II. ongr-tol. 1248. 1404. Best ce “vil köt Fiissy Tamás. mg 6 apáts. tört. Bi rös B. A bakes ti ap: (vith foe 1545. EX. nani) Bpest, 3904 Vs 6 teotiuonyi Jano 1903. Erdélyi László; A pannonhalmi oklevél hiteléhez. M. K. Sz. 1904. i Gyula, Sat Jetuan király veszi dos görög szövégéről. ‘Ac Ext. ‘Ny. ca öt. 8. Bpest, 1901. Majláth Bela, A görög-keleti egyház hazánkban. Száz. 1879. 346—348. Horváth Mihály. Az első esztergomi érsek. Száz. 1868. I. FE 379 Fraknói Vilmos. A Szent-Istvántól eeotbey Gar magyar zarándokház. Kath. 5 VII. lenyomatban. “elite, Flórián. Asztrik Anastaz, az első esztergomi primés. Buda, 1869. Városy Julius, Astricus; sedi suce Colocensi servatus, Az 1879. évi kalocsai egyh: . Schematismusban. Vagy Gyula. Ujabb adalékok az első esztergi sek és a pannonhalmi mapítólevél suerdcacner megoldásához. TT. 1885. 715. os. Kik voltak az 18. 181. és gor. 1. Matyas rata Asziik-Anaszhiz érseksége és személyéről. . 398 Karácsonyi As első Ringholz. Der heilige Abt Odilo von Cluny. Studien u. Mitth. aus d. Bened. u. Cisterz.-Orden. 1884. és 188; Külön lenyomatban. Brünn, 1885. Batthányi Ignác: S. Gerardi etc. Albelenül). V. ö. Pauler. Kaindl Fr. R. Die Legenden des heil. Gerhard. Alt ung der Tegenda maior u. mino i Studic. ÁÖG. cta et scripta ‘arolinge, 1790 (névteM. N. Tört. I. 516. » (1893-) Ces tó citsehe. far sei Wise TX. eee Adalbert ujabb életrajzai : L.M. Sion. 1865. Voigt (Berlin 1898. s Prága, 1904); ie sonyi János. 1887. és 10. Kath. Sz. Dedek L. Bpest, 1900; Pintér Jenő. Kath Sz. 1908. V. ö. Ompoly A scholastikn Magyar: országon. Figyelő. 1877. Kaindi Fr. R. Die Legenden d. heil. Zc gia ‘Andreas und Benedict. AGG. 91. (1902) 5: Tetra Jesgplh, Me Erfeumgéks Christenthums. Gekrönte Preisschrift. Pest, 1866. KEGYÚRI JOG. Kollár Ádám Fer, De originibus et úsu perpetuo potestatis legislati om eire Sacra. apostoticonam sega Ungar: nm. 1876. 651. és oe V. ő. Ac Győzi FÉSOS ÉGŐ Kollár Adam Fer. Historice díplomatiew juris patronatus apostolicorum Hungariw regum libri tres. 1762. Dedek Cresc. Lajo: szági főpap-nevezések vá Vö Vá A magyaror Gy. Száz 188.176 rály Surány János. gyar főkegyúri joga és nak módja az Árpádh. alatt. M. Sion, 1888. s 1889. imon Akos. A városi, kegyuraság Magyarországon. Jogtört. tanulm. Bpest, 1889. Barta B. A leg főbb kegyúri jog és as ath. Ce javadalmak" beRianne Schlauch Lőrincz. A magyar királyi főkegyúri jog. Nagyvárad, 1892. Beksics Gusztáv. A magyar nemzet függetlensége az állami és egyházi kormányzatban. Bpest, 1893. Fraknói Vilmos, A magyar királyi kegyúri jog. Bpest, 1894. (Akad) V.ö 18 Bon A magyar szent korona fusca egyh.-vallási tekintetben. Bpest, Frat Vilmos. A magyar királyi kegyúri szt.-Istvantél Mária Teréziáig. Bpest, TAL 1895. gyanő, Oklevéltár. Ipest. Akad. 1899. V. 6. vögácsey Tam. Szi ). 628. emer Jénos. A migpéta sedi [be eas története különösen Maro zá rgom, T90T inny ÁL irók. XI. 71871 Kollányi Fer, A magán kegyúri jog hazánkban a középkorban. Akad. 1906. Turi Béla. A főkegyúri jog a Bpest, 1907.
