Stranica 437 [437]
OCR
Magyarország a X. században. A magyarok mögtérése a ke reszténységre. ( ág Fe ere és gyarapoddsn Top, AV. 6a KVL fel ot 1) “ame Fie lar Die kirchlichen Veri ete. Nagy 5 . Pauler Gyula. Az els ae (B. Sz. 1896. april.) halléezy Lajos. Adalék az é-hit ena agyarországon. Száz. 1896. 199 a, Sarássonyi János. Mi köze a görög keresztény ally E. Piligrim von Passau und das Erzbistum Lorch. Lipcse, 1854. Diimmler Ernő. Uber die Entstehung der Lorcher Fiilschungen. ae akadémiai értek. eset 1898. 75: i Eh Lorch nt Passau. Der ane 3. foly. I: Wiedemann J. auer Geschichtsschreibung. Histor. Jahrbuch. 20. évf. 1900. 346. 1 Kaindl Fr. R. Die ungar. Mission des h. a eee Beitriige stb. 1893. VIL Kaindl Fr. R. Zur Gesch. Bruns von Querfurt. Hist. Jahrb. XIII. 1892. 493500. Pfülf A. Bruno von Querfurt. Stimmen aus Maria-Laach. 53. évf. 266. és 375. TAJEKOZAS A FONTOSABB KUTFOKRE NÉZVE. Az Árpádházi kírályok . korának ti özül a mar említettük. Első sorban Mátyás Flórián (Florianus: Fontes Domestici 4 köt.) művére utalunk. A legrégibb hazai feljegyzések és régibb esd kroni Kézai, Budai a eszme krónika, képes Jebus ey bsg Jane Dabnies 2) közös “Sofornéstal meritettek. Vajj mikor keletkeztek e régi feljegyzések és ezek alapján az ősi se, arra né: vélemén; Ferencz még yel ly I. Endre Névtelenjehiez fűzte a. legrégibb feldolgozást, sőt Wenzel G. Szt.-I mi K.Sz. 5880. xiv 4. fűz. Pauler Gyula. Mi jörög egyháznak stb. Válasz Karácsonyinak. Száz. If György. Az egyházi nyelv haÉs a magyar honfoglalás. Nyelvt, Közl. 27. köt. 1897. (V. ő. GE Kun CG 7450 Kitől tanultunic írni Akad. frtek. Ny. 1885, és fa ae Jegié Matroslav. Zur. Entstehungspests der _kirchenslavisches Denkschr. d. Wiener Akademie. “Phil hist ál Klasse. XLVII. köt. Ism. Melich. Száz. 1902. 1900. 34. köt. 363—g64. 380. 1. Miklosich. Die Hie Elemente Melich János, A magyar nyelv kez im eel aad. 1. rt. 5 Weg om ford. Suarv: bor. Magy. v jövevény 1 Nui ivi Asboth ones A cseh-szláv hatás koráról. Nyelvt. Közl. 1884.; hasonló irán; ezikkek u. o. 1885. és 1886. A Bisz Szava an. Akad. Értek. 1885. és 1893. " keresztény egyház ter Nyelvt. Közl. XVIII. 32. magyar nyelvbe került szláv s; terének Tale és ton. MERE Die Anfinge der ungariseh. Blavisehen ethnischen Sahai Archiv ische Philologie. XXII. x: i evényszavaink. I. 1908. Wagner Lajos tól! 164, MÁSODIK SZAKASZ. KÚTFŐK. Kaindi Fr. R. Spuren von Graner Geschichtsaufzeichnungen (bis zur Zeit des 1 Ladistaus). VI. Studie ete. AOG. 84. 1898. 528. 1. Annales veteres Ungarici Albenses vel Pos (Annalcs nien: "ht vel Chronicon ill. 1203-ig. Kiadta e). 997. Germ. Ss XIX, 571. WaitenG. 42, 1870. VAOG. 84. 1898. 503. Seat . 81.1. Domanovszky Sándor. Kaindl Fr. R. Die Gesta Hungarorum yetera yon Almus islzumtendseh des XI Jahrhunderts, (Bei, Alberich Fontaines) Ihre Gestalt, thr Entstehon, ihre Quellen tind ihr Wert, VIII. Studie. AÖG. 88. köt. 1899. 205. 1 mee Kaindl szerint társai sorában kereste a: szerint a közös ősforrás nem régibb 1250-nél. Huber Alf, szerint II. Endre utolsó éveiben it je a hagyományon en az Annales Altahens rátok kezdték: írni 1150—60 körül és hogy az ő feljegyzi mika». er kiadta Senefir a areegt MG. Ss. XIII. V. Marc eee "83 Kaindl Fr. R. Die ieee Ts nische Chronik. Studie TIT. AO! 587. Való tekintetből, u. ott i. . V. 6. Domanovszky S. Száz. 1905. 444. 1) Kézai Simon mester De oviginibus k Kézai művének al é ben a Gesta (Vetera) Er merített utóbb Albericus, a trois fontaines-i . Istvan korában sodik szerkesztés a folyta one iadta ujabban MáFlórián. Font. Dom. IL. "Töredékekben Marczali H. Honfogl. katt. 476. ford. Szab A m. tört. kuti 40.1. Pauler ö IT. 486., 760, Kaindl B06. ey Tle oe ae oR mil. Kath. Sz. 1899. 239. 990. 93—95. Sebestyén Csánki Dezső. Gyula. A honfogl. m 90. Boa Seudoe: Kézai Simon mest rOnie ja. Bpest, 1906. . (Chronica HunKiadták Podhraczky (1838). Fak ig an tott feljegyzések, Higa Nagy helyezendő. — Ebből az ifjabb szerkesztésBol mentale azután a, Bécsi vagy Képes Krónika, a Budai Krónika meg rokonai. dist rendezett a 1go0. V. ő. Kind AÖG. 8 Domanovszi lie sőtta, & 1902. 615, 729- Saat 377 z. Az 6-bol a magyar nyelv. nyelv A ee 908. 451.1 A hét nek napjainak neveiről 8 never Akad. S: Ért. 190. . 1. Adatok hazánk honfoglalásko századi helyneveinic értelmezéséhez. “Maer. Nyelv. 1906. Az Árpádkor eats Higa Stee aa Űs Nai) bs Gp ao ven Chari Stuttgart, 1907. A pozsonyi, krónika, (őzükszavú ki vonat a budai krói (3852), ean (1856) és re b Dom. ae ib We ae Marezali. A m. tört. kút omanovszky S. A budai ae "szó ie ne Miigeln (Miglin) Henrik latin rímes kr6nii (magyarországi dja. "Kindta Kovachich A 468. 1. Pauler Gy. om aah Domanovs Lames feat (Willmanns, Réthe, Boheben" atm an) Bécsi Képes Krónika. (Márk kronikéja.) Kiadták Toldy Fer. 1867 Flórián. Font, Domest. IL. gyarra ford. Szabó Károly. 28. Pauler Gy. a 769~780. (A K. K. Arpidkort részeiről.) — Donnovsziy Sind. vf, xi Biogr. des Joh. Archidiaconus de Kikullew. MIÖG. 1887. 253. Pór Ant. János kük. fő Száz. 1884. 905 kötete) soha forSz. 1899. Pats Ge rünn. Erről és a kézíraElem. X. 1902. ip ema saa aimee jénös élete lés . Bpest, 1906.
