Oldal 434 [434]
OCR
Die Ungarnschlacht oder die nee Heavies 16 1844. Fraustadt, Die Wahlstatt v. Keuschberg. Ein Abschn. aus d. Vorgesch. d. Hochstifts Merseburg. Lipcse, 1858. Stechele Ulr, Geographic Thiiringi in d. Jahren 700—I000. rasta, d. £ Thiiring. Gesch. IX. Uj Frankhausel, Uber den ‘on Ungarnschlacht. 933. FDG. VI. 627. 1. Zur_Ungarnschlacht 933. Grimm : FDG. oe ük tania Gyula. A_merseburgi esata cally Keuschberg faluban. Frick és Richter: Lehrproben u. Lehrgiinge d. Gymseat u. Realsehulen nyomán. Halle, 1885. II. fii 1887. der meee Carl imsnidien zu der Gesch, der siichsischen Kaiser. Dissert. Basel, 1889. Kirchhoff Alfred. Der Ort der Ungarnschlacht. F. D. G. VII. Noch einmal die Riadeschlacht König Heinrichs v. J. Jahr d. Thiiring-Sichs. Gesch. 189596. 31—38. 1. Küstermann O. Die Schlacht bei High fm df. gya, DE Tet i arn 29. 1896. 520 549. “Fabris Die Schlacht bei Riade, . Halle, XIX. köt. Köstler K. Die Schlacht an der Unchr. strut. Monat: d. hist. Ver. f. Oberbayern. 1896—7. 8 Rademacher, Die Urbs Merseburg im X. Jahrhundert. AGES Comm wat értek. 1898. V. 6. Száz. 476. Kirchhoff Alfred, Besprechung von Dietrichs-Parisius: Bilder aus der pues Hamburg, 1883. Leipz, Centralbl. 1884. Zahn. Der Drémling, 1905. ream ándtoz A magyarok § SanktGallenban a 925. évben. Winteler. Ju! Hui f. Volkskunde. 1897. 248. (Gano Nt LECHMEZE] (AGOSTAI) CSATA. 5)Források : Gerhardi, Vita Oudalrici. Mon. Germ, Ss. IV. gor. Németre ford. Grandauer G. Lipcse, 1901. Rvciseny vite Brunonis Gua Ie Colonien . Germ. Ss. Wagenseil. Gesch. der Stadt Augsburg, I. 1820. Meyer. Gesch.d. St. Augsb. 1908. öpke és Dénniges. Jahrbiicher des deutschen Reiches unter Otto I. 1838. I. köt. Köpke és Parmley) Kaiser Otto der Grosse. 1876. 2; as ab, 418. Bae des Keisetreicha siichs. Hauses. Te as "köt. aes Die grosse Ungarnschlacht auf dem Lechfeld. Hormayrs enb. f. d. vaterl. Geseh. Neue Folge. XIV. 18 Brunner Luitpold. Die Einfille der Ungarn in Deutschland bis zur Schlacht a. d. Lechfelde am ro. Aug. 955. Augsburg, 1855. Schrott. Die Ungarnschlacht auf dem Lechfeld. Beil. z. Allgem. Augsb. Zeitung, 1873. 157. SZ. Pfingstfest in Gunzenle, (Népiinnep gibt ent Galler) Aaah Lis Zeitung, 1873. 157. Riezler Siegmund, Gesch, Bayerns. Gotha, 1878. I. köt. Kirchhorf A. Die Schlacht auf dem Lechfeld, (Forsch. z. deutsch. Gesch.VII. 573.) Köstler G. Die Ungarnschlacht auf dem Lechfeld und die Folgen des Ungar: es iiberhaupt. (Inter: 1882 jul-szept. és külön lenyomatban a az Aug: ne Zeitungban. 1884. 130. és 185. sz. mel letben.) Rieger, 1884. Roedel Benno, Skt Udalrich und die Hunnenschlacht auf dem Lechfeld. Zeitgemiilde zur goo-jihrigen Sankt-Ulrichs JubiTiumsfeier. München, 1886. Manitius. Der Ungarnkrieg 955. (Zeitschr. fir allgem. Geschichte, Tateratur u, Kunstgeschichte. 1886. 12 Wyneken penne Die Sehlacht auf dem Lechfeld. FDG. XXI. évf. 239. 1. Hoffmann. Die There kre Befestijurgs vom X. Jahrhundert an. gp fin] Sránsz bones News burg. 1887. XIII. évf. Fricsenegger J. M. Die St. Ulrichskirche in Augsburg. Augsb. Postz. 1893. 43Baumann F. L. Zur Geschichte des Lechrains. Archival, Zeitsch, X. 1902. 1— 92. 1. Steichele Anton. Das Bistum Augsburg. II. Ci Mi Gs Wein tse Gunzenlee. Emberi kézzel emelt sírhalom Konrad herczeg emlék re. Altbayer. Monatschr. 08 Bleyer Site Adalék a Lech fogát vívott 955-iki ütközethez. Száz. 32. 18. 563— 564. 1. Schmid U. Sankt Ulrich, Graf von Kiburg-Dillingen, Bischof von Augsburg 890—975. Augsburg. Seitz, rgor. Scháfer D. Die Ungarnschlacht von 55. Siizngsber. der Berl: Akad. 1905. XXVI. külön lenyom. Berlin. Reiö. Kropf Lajos ismertetését . 1096. 156. Bresslau Harry. Die Schlacht auf dem Lechfelde. Sybels Hist. Zeitschr. TIL. Folge, 1908. I. köt. 1. füz. 137157. l. V.ö. Száz. 1906. 765. 1. Schéfer Dietrich, Die Ungarnschlacht von 955. (Erwiederung an Breslau.) ise ee Zeitschr. III. Folge. J. Bd. 1906. FD lbrdick Hans, Gesch, der Kriegs(ay in Hahn den ition Geschichte. TI. Teil. Berlin, 19 Riezler Sigm, ane rechung von M. Doeberl, Hntwicklungsgeschichte ELEGET Göttinger Gelehrter ansizen oor isla ler. GYASZMAGYARKAK. Diimmler, Die Sage von den garn. (Gottinger Gelehrte Anzeiger. 18. sz.) Kaindl Fr. R. Die Sage von den 7 vos MIÖG. VI. Ergiinzungsband. én Gyula, A 7 gydszmagyar nae iinoes XI. 1900. 49. és ITT. 1 Un1868, OLASZ HADJARATOK. Helfy Ignácz. Magyar mező Olaszországban. (Vasárn. Ujság 1860. 2. És 3, sz, a Mantova hai erülő aprato SHED, a malyen I Beren 902-ben vereséget szenvedett. Salamon Ferencz. Egy-két ütközet magyarázata az Árpádok korából. 899—9oo, Száz. 1876. 826— 851. 1 Magyarok Róma előtt, Gregorovius Herd Gescltcte een Stade) Romi Mittal alter. asz templomi ének A megye ETŐ Sime Antiquitates Italie med. gvii. I. 22. Liybié Simon. Magyarok VelenezéEme 1 1869. 211— 215. V. 6. Margatits, Repert. II. 232—3. Óváry L (és Mircse J.). Oklevél a magyarok gor. febr. (vagy 900. végén) tett Olasz hadjáratáról: TTI 1888. 450, Handloike M. ithe eer Stiidte unter der Herrschaft der Bischéfe 4, d. Entstehung der Kommunen. Berl., 1883 Stefani Federigo. Cordignano i soi signori. Venezia. Visentini, 1884. A X. században épült a magyarok ‘ellen, Cipolla jelentését, (Jahresber. d. Geschichtswiss. 1884. II. 231. Czímer Károly. A brentai hadjárat. 899—900. Hadt. Közl. X. köt. 1897. 1—26. 1. Kretzschmayr Henr, Geschichte von Venedig. I. köt. Gotha. Perthes. 1905. Hofmeister Adolf. Markgrafen und Markgrafenschaften im Italischen Konigreich von 774 bis 962. MIOG. VII. Ergiinzungsband, 2. Heft. Innsbruck, 1906. FRANCZJAORSZAGI KALANDOK. Reimand. Les invasions de Sarrazins en France. Paris, 1836. (A 169. s mea lapoalat Riezler. Uber die Or Gegend. Miinchen, 1887. Wallmenich Karoly, Die Ungarnschlacht auf dem Becht TI. Allgem. Zeit. 1907. Beilage. 179-181. kon érteni.) Dussieux L. taser Historique sur les inyasions des Hongrois en Europe et specialement en France. Mémoire de la societé istorique. Paris, 1839. A II. kiad. Leletek a | cl acksl ír Brunner. (Eml. mű). Meving és Schmiechen között számos Mme, Te sebb alakú patkót ta raf Mátyás tanu erint (Gesch, Glas atl ssingen. Donauworth. 1894.) is több, eran alist áltak aca ; pedi er áítótag) magyar nyerget mutogatnak. Soós Antal, A milleniumi ésma pe isi 1895. decz. 25.) Érdi, arczasi öngeisingnél a Lechfeld közelében talált efeleletete. n. Ily x Matyas pítások. Akad Mevszi Henrik. A Botond-mondáról. A magy. tört. kútfői stb. 1880. 66. 374 raltonataalienyomat Széchy Mór. A magyarok első hadjáratai Európában és különösen Franczia188 országban; Tud. Akad. Közl. 86. 6. füz. 460—473- I. Guillaume, Recherches historiques sur les Hautes-Alpes, II. Les Sarrasins et les Hongrois. Paris. Picard, 1890. + F, Histoire des Carolingiens. Paris, 1891. BYZANCZ ELLENI HADJÁRAT. Gherghel lie. A magyarok Konstan tindpoly” 993994. trománál. A T. lescu szerkesztette wise pan, 1894.
